Óvás: Ne tessék olvasni, mert csak zavaros zagyvaságok! Köszönet /Warning: Don't read it, because there are only confused hotchpotchs! Thanks
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hangulat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hangulat. Összes bejegyzés megjelenítése

Hamarost mind meg /-halunk. Addig élvezzünk - más kárára is!


Wir, wir warten auf den Tod
Der uns rettet in der Not
Und beendet unser Leid
Wir haben die ganze Welt gesehen
Können fühlen und verstehen
Die Kälte dieser Zeit
Wir haben zuviel nachgedacht
Und die Menschen ausgelacht
Die niemals waren wie wir
Am Tag, als die Liebe in uns starb
Haben wir uns zu oft gefragt
Was sollen wir noch hier

Und wenn die Sonne untergeht
Ist der Mond er einz'ge der zu schweigen noch versteht
Und wenn ein Stern vom Himmel fällt
Wünschen wir uns fort in die nächstgelegene Welt
Und wenn die Nachtigallen singen
Hören wir die Melodie des Lebens sanft erklingen
Und wenn das Paradies uns ruft
Haben wir vom Warten noch immer nicht genug

Wir, wir warten auf den Tod
Der uns rettet in der Not
Und befreit von aller Qual
Wir sehen in Dunkelheit ein Licht
Wollen ein Lächeln im Gesicht
Bis zum letzten Abendmahl
Wir haben unseren Sinn verloren
Sind zur falschen Zeit geboren
Und der Weg ist uns zu weit
Am Tag als die Liebe in uns starb
Und es keine Hoffnung gab
Waren wir schon Vergangenheit

Und wenn die Sonne untergeht
Ist der Mond er einz'ge der zu schweigen noch versteht
Und wenn ein Stern vom Himmel fällt
Wünschen wir uns fort in die nächstgelegene Welt
Und wenn die Nachtigallen singen
Hören wir die Melodie des Lebens sanft erklingen
Und wenn das Paradies uns ruft
Haben wir vom Warten noch immer nicht genug

Wir, wir warten auf den Tod



Tényleg ez az élet? - Is this the life really?













  értelmet akarsz
  adni az életnek, de
  csak vagdalkozol
  - vakon
Anouk Aimée e képeken



Träume, die bei Nacht entstehen
und am Tag vergehen
sind meistens garnicht wahr

weil sie unter den Millionen
unsrer Illusionen
geboren sind

Träume sind wie ferne Wolken
denen andre folgen
solang es Leben gibt
sag mir, sag wohin sie treiben
wo sie einmal bleiben
weiss nur der Wind

Wie ein Wunder ist die Welt
jeder Baum und jedes Feld
..
Träume, die uns nichts bedeuten
sollte man beizeiten
mit andern Augen sehn
weil sie oftmals unser Denken
auf die Wege lenken
die wir dann gehn
Az álmok, mik éjjel támadnak
s eltűnnek nappal,
legtöbbször egyáltalán nem igazak,

mert csak a sok millió
illúziónk

közül valók

Mint távoli fellegek,
egymással kergetőznek,

amíg élünk,
mondd, hová sietnek
s hová tűnnek egyszer,
a szél se árulja el


A világ egy csoda
minden fa és mind a mezők
..

Álmok, nekünk mit se jelentők,
de ha eljön az idő,
friss szemmel kell látni,
mert sokszor vezetnek

arra az útra,
amin aztán járunk


Françoise Hardy: Träume /álmok

































I'm in here, can anybody see me? Can anybody help?
I'm in here, a prisoner of history. Can anybody help?
Can't you hear my call? Are you coming to get me now?
I've been waiting for, you to come rescue me,
I need you to hold, all of the sadness I can not, living inside of me.
I'm in here, I'm trying to tell you something, can anybody help?
I'm in here, I'm calling out but you can't hear, can anybody help?
Refr. Can't..
I'm crying out, I'm breaking down, i am fearing it all, stuck inside these walls,
tell me there is hope for me. Is anybody out there listening?
Refr.
I'm in here, can anybody see me? Can anybody help?

>



Én aki, mint mindannyian, szükségét érzem, hogy elismerjenek, benned tisztának érzem magam és feléd indulok. Szükségem van rá, hogy oda menjek, ahol tiszta vagyok. Soha nem a szavaim, a tetteim árulták el neked, ki vagyok. Annak az elfogadása, aki vagyok tett téged elnézővé ezekkel a tettekkel és szavakkal szemben. Hálás vagyok neked, hogy úgy fogadsz, amilyen vagyok.

Antoine de Saint-Exupéry

magadat ölöd, /ha lustán, gyáván nem azt /teszed, amit kell

Áldott Húsvétot!




tavasz lesz megint
átgázol rajtad - megöl
forog a kerék




öröm kín halál
- mindenért Urad dicsérd:
titkos értelem








I s T képi /rákattal kissé nagybra nyithatók

Walk off t' Earth / Elhagyni a földet - That I used to know / Akit ismertem


Man: Now and then I think of when we were together
Like when you said you felt so happy you could die
I told myself that you were right for me
But felt so lonely in your company
But that was love and it's an ache I still remember

You can get addicted to a certain kind of sadness
Like resignation to the end
Always the end
So when we found that we could not make sense
Well you said that we would still be friends
But I'll admit that I was glad that it was over

But you didn't have to cut me off
Make out like it never happened
And that we were nothing
And I don't even need your love
But you treat me like a stranger
And that feels so rough
No you didn't have to stoop so low
Have your friends collect your records
And then change your number
I guess that I don't need that though
Now you're just somebody that I used to know 2x

Woman: Now and then I think of all the times you screwed me over
But had me believing it was always something that I'd done
But I don't wanna live that way
Reading into every word you say
You said that you could let it go
And I wouldn't catch you hung up on somebody that you used to know

M.: But you didn't have to cut me off
Make out like it never happened
And that we were nothing
... /refrain, see above

Somebody
I used to know
Now you're just somebody that I used to know
That I used to know
I used to know
Somebody
Férfi: Néha eszembe jut, amikor együtt voltunk,
hogy azt mondtad: oly boldog vagy, hogy most szeretnél meghalni
Arra gondoltam, épp nekem való vagy,
és közben annyira egyedül éreztem magam veled
Ez szerelem volt, és az fáj, úgy emlékszem

Azt hiszem, olyan búskomorság kerített hatalmába,
mint amilyen a halálba való belenyugvás
Mindig csak a vég
Amikor beláttuk, hogy ennek nincs értelme,
azt mondtad, lehetünk még barátok
De én, be kell valljam, örültem, hogy vége

Mégse dobhattál csak úgy el,
mintha semmi se történt volna,
mintha semmit se jelentettünk volna egymásnak,
mintha sosem hiányzott volna a szerelmed
Úgy bánsz velem, mint egy idegennel,
olyan kegyetlen vagy
Nem alacsonyodhattál annyira mélyre,
hogy a barátaid gyűjtik össze a dolgaid,
és megváltozott a számod
Azt hiszem, nincs szükségem erre, mégha
olyan valaki vagy is már csupán, akit csak ismertem 2x

: Néha úgy rémlik, hogy egész idő alatt átvertél,
elhitetted, hogy mindig volt valami, amit rosszul tettem
Nem akarok így élni
mindent szavadból azt érezve ki,
hogy csak azért mondtad, hogy tűnjek már el
Nem szeretném, hogy olyan valaki álljon utadba, akit csupán ismertél

F.: De mégse dobhattál csak úgy el,
mintha semmi se történt volna,
mintha semmit se jelentettünk volna egymásnak
... /ism., ld. följebb!

Valaki,
akit ismertem
Már csupán olyan valaki vagy, akit ismertem
Ismertem
valakit

ford. sat
Bogdan Grigore péklyánya
...

8

Lett csoda. Percnyi csoda! Legalább az! Oh ti, futó, ti
percnyi csodák! Ragyogó gyöngyök avitt fonalon!
Oh ti, a múlasztott napi munkát egyre csodával
helyre-ütő hősök, ti csupa üstökösök,
ti, csupa legvégső-percben-jött orvosok, oh ti,
kik ha csak egy percet késtek is!… Oh, ti, örök
mentők és vádlók, kérkedni s pirulni valóink!
Fölrepül és lezuhan és beleszédül a szív
hogyha tirátok néz… s nézne – előre, riadtan –:
lesznek-e még csoda-dús, hős kezek? És ha nem?… Oh,
húzd, húzd csak te tovább, János, dolgozz, kalapálj, verd,
oszd, csodakéz, odafenn, szórd a remény aranyát!

9

Nem hiszek ósdi csodát. Egyet csak. A példa csodáját,
példa erővel örök dolgokat alkot a kéz
s így maga sem hal meg.

10

Dolgozz, levegőben uszó Kéz,
működj, nemzeti lét szívdobogása, erő,
hirdesd: veszve a nép, aki lustán, mástól – akár a
mennybeli istentől várja a „boldogulást”.
– Hirdesd: gyáva a nép, amelyet csak vértanuk óvnak:
nem „hőstett” –: napi mersz, köznapi, percnyi courage
ment embert s honokat.

Illyés Gyula: Hunyadi keze, utó részek, Fekete-fehér '68


Inkább földet túrok, s ha lesz miből, sütök, mint... 


Sayings, proverbs / (köz)mondások:

He who is ignorant of foreign languages knows not his own
Aki nem ismer idegen nyelveket, nem tudja a sajátját

With each newly learned language you acquire a new soul
Minden megtanult nyelvvel új lelket szerzel

T' language of t' true is always simple
Az igaz nyelve mindig egyszerű
Skian /tót
T' last straw breaks t' camel's back
'z utó szál szalma töri (f)el a teve hátát

T' last drop makes t' cup run over
z utó csöpptül csordu' túl a pohar

Better late than never; but better still, never late
Jobb késő', mint soha, de +' jobb: sose későn

It's never too late to mend
A javítás sose késő

He is not laughed at that laughs at himself first
Nem nevetik ki, ki először magán nevet

Laugh, for t' sky sees you
Nevess, mert az ég lát
Thonga, Dél-Af.?
Laughter does not prove a man at ease
A nevetés nem nyugtatja + az et

After laughter, tears; after play, pain
Nevetés után könnyek, játék után fájdalom
breton

Akko szeress, miko a lgkevésbé érdemlem +, mer akko van a lgnagyb szükségem rá
svéd

J. Moltmann Teol r Hoffnung 64 - Eschatol u. Etik des Lebens gegen 1e des Todes, r Erde /Gütersloher, Münch 1o - Kap I §1 - apokaliptiktis, christologis, separatistis u. transformative Eschatol  - lutheri 2-Reiche-Lehre - H A Obermann: Luth - Mens zwisen Gott u Teufel, Ber 82. dem Glauben kann man niemanden zwingen. mit dem Evang. kann man k1en St regieren 28) Man soll mit r Welt, mit Gesetz und Gewalt sachlich u vernünftig umgehen. s Evang schafft k1e besseren Ordnungen in r Welt, rettet aber Mensen durch Glauben u. verlangt, in den bestehenden Ordnungen Liebe zu üben )



Ne hátra tekints, hülye fasz, hanem mindig csak előre
/Not backward shall you gaze, crazy fuck, but forward!

s hozzámrepült a madárkánk


Kétszer nem ...


...

Két folyó zuhog egymáson tova
a sötétségen át a feledésbe.
Egyik a csillagos éjszaka.
Másik a vizek esése.

Fönt árad, apad az alaktalan -
lent a partokon avar susogása.
Vajon arcod, a lassan eltűnő
melyik lényednek mása?

Vajon képedet, az elsüllyedőt
melyik anyag tartja meg a világban?
A kettős lét átbukik önmagán
hullám hullámba zártan.

Mint hajnalban a csillag, eltűnik
az áttetsző időben csillogásod.
De ujjászüli létezésemet
napról napra hiányod.

...
Beney Zsuzsa: Csillog, de eltűnik, '83


Mind e véletlen balesetek /All these accidents, that happen,
egy dolog miatt vannak, mindennek /follow the dot, coincidence
csak veled van értelme /makes sense only with you
ne szólj, érzem /You don't have to speak, I feel

A tájakhoz érzelmek kötnek, belőlük állok én /Emotional landscapes, they puzzle me
a megoldandó rejtvény /then the riddle gets solved
rakj össze e rendkívüli állapotba /You push me up to this state of emergency
mi gyönyörű ez a helyzet, /how beautiful to be, state of emergency
amiben lenni szeretek /is where I want to be

Senki más, te látod /All that no-one sees, You see
hogy fáj belül minden ideg /what's inside of me every nerve that hurts,
Te enyhíted a belső mélységet /You heal deep inside of me, oh
You don't have to speak, I feel

- össze-vissza /Emotional landscapes, they puzzle me - confuse
then the riddle gets solved
and you push me up to this state of emergency
how beautiful to be, state of emergency
is where I want to be, state of emergency
how beautiful to be

Ane Brun - Björk Jógája
vót itt, mit közbe letiltának?

nélküled /gyűlölöm a szerelmet

Stanley Kubrick fotója

napok mókuskereke sivataggá taroljuk a múltat a jelent a jövőt egymást tényleg nincs időm választani ámulni a csodán hogy vagy hálát adnom hogy azt kell hinnem értelmetlen az értelem és az öröm és a fájdalom is amit érzek érted

...
Uram, ne békíts meg engem
se holtomban, se éltemben.
Ne szelídíts kormos hóval:
ravatalán a lotyóval.
...
A MINDENSÉG MAGYARUL
...
Szécsi Margit: Piros kabátban


...
az apokalipszis lovasai nem csapják be az embereket,
csak a tündér-bugyogós kurvák, stricik
finomkodnak sértődékenyen...

...
"Öljön meg a kisasszony engem ma éjszaka,
olyan jó lenne végre megnyugodni!
Vagy vállalja valamelyitek a munkát őhelyette!"

Nem leszek házi kanmajom, inkább bohóc,
gyönyörűségére a szűzi asszonyoknak,
hiszen ördög érinti meg a csípőjüket,
ördög nézi  mellüket meg magának -
és az ördög-bohóc már mindent messze taszít.
Akár sír, akár kacag, akár töri és zúzza a fényt,
közömbös, a be nem érkezett adó hiányával
viaskodik, a semmivel. A semmi határtalan
...

...
A döntés-kényszerek zabálják föl az én erőmet.
...

...
Nem a megvalósulás ez az élet,
csak szándék, csak a törekvés
...
Dédelgess, amíg lehet, mert kiszárad
a te kedveskedésben buzgó ágad.

+ Takács Imre '82-es versiből részletek




Ú xet(l)ek, nem
?ez(l)ek, mer' érte
nics z egésznek

Május 1. - 3.








Másnap

Nincs veszve még a világ:
Derűs az ég, zöldelnek a fák,
és énekelnek a madárkák.


Még megóvhatjuk tán ezt a gazdag földi éltet,
lehetünk megértőbbek, szerények,
hogy ne kellne miattunk bűnhődni senkinek!








„Megájjcsak beste büdös kölke
nem hosztá berbecsët a kácsáknak
hun a francokba kórëszútá csipás

egész mélségës napig
bevan ásztatval a kötél
tudomisten faszúsz majd
ha apád mëggyün kishegyrű
parazsat tësz a nyeevedre
szijjat hasítt a hátadbú
khërdóra fog asziszëm
mer belülled csak harapófogóvaa
lëhet kihúzni a szót
hátra köti a sarkadat nëféjj
lasi füleidet lerëpegëti
eldëklënál hogy beszarsz
akkó meg amér beszartá
batyut köt a hátadra nyüves
a talpadra utilaput
szofort világgá mëhecc
minda miskei malasz"


A Pákolitz István Pokoltornác c. '82-es versibe' idézett berbecsët a tájszótár ördögcérna-
kint /lycium halimifolium vagy barbarum, más nyelveken: "baktövis, farkasbogyó") határozza +,
mi a korompého' hasonlón mérgező. Vagy a kácsáknak nem lenne a?
- merhogy az antioxidánsokat tartalmazó goji bogyója + a rák ellen jó
+ a gyakran fészerek gerendáin fészkelő kerti geze-madarka /hippolais icterina, ill. "7hangú, hajtóka" éneki - cantus avis





Daj Panie co dzień promyk słońca, i pozwól śpiewać nową pieśń 
Ach nie jest przecież moja winą, że kocham życie aż do łez, 
Bo kochać życie nie jest grzechem, i nie jest zdradą Twoich praw, 
Więc daj mi Panie trochę szczęścia, i obym zdrowym był to spraw 

Refr.:
Ja nic od życia prawie nie chce, i nie wymagam dużo zbyt,
Jedynie nie chce by katuszą, była mi bieda, głód i wstyd
Ja nie mam marzeń ponad miarę, ja nie wyciągam po nic rąk,
Chcę co dzień znaleźć złoty promyk, no i przyjaciół wierny krąg 

Pozwól mi Panie zostać sobą, żebym nie musiał kogoś grać
No i nie uczyń mnie żebrakiem, którego na nic nie jest stać
Nie proszę Cię o rzeczy drobne, z drobnymi radę sobie dam
Tylko nie pozwól Dobry Panie, żebym na świecie został sam 

Refr.: Ja nic od zycia 

Jeżeli musisz mnie ukarać, rozumu nie zabieraj mi 
Już lepiej każ mnie kołem łamać, i na noc wyrzuć mnie za drzwi
Nikomu krzywdy nie zrobiłem, jedynie sobie, tak to fakt
Lecz jeśli nawet podle żyłem, to żałowałem tego w snach 

Refr.: ja nic… 

/Ryszard Ulicki versét a tenorista Janusz Ratajczak énekli,
zenéjét szerezte: Grzegorz Pawelski

Add, Uram, hogy melegítsen a nap, s hogy újra énekeljek
Hisz nem az én hibám, hogy könnyekig szeretem az életet
Mert az életet szeretni nem bűn, s nem lázadás ellened
Adj egy kis boldogságot, Uram, és hogy egészséges legyek

Refr.:
Nincsenek nagy vágyaim, szinte semmit se várok már az élettől
Csak a kínoktól ments meg, a sok szenvedéstől, éhségtől és szégyentől
Nem elérhetetlenek az álmaim, értük mégsem nyújtom kezem
A fényed legyen csak vigaszom újra meg újra, és a hű barátok köre


Add, Uram, hogy együtt lehessünk, s ha nem muszaj, ne kelljen játszani
S ne tégy koldussá se, aki másoknak már semmit se képes adni
Nem zaklatlak apró-cseprő dolgaimmal, elboldogulok magam is azokkal
Csak ne hagyj, Jó Uram, egyedül maradnom a világban

Refr.

S ha meg kell, hogy büntess, hagyd meg csupán az értelmem
Törj össze inkább, vagy űzz ki otthonomból, hagyj sötét éjben
Senkinek se ártottam, csak magamnak, így van, be kell valljam
Hogyha így éltem is, sajnos csak álmaimban

Refr.

/s. ford. - köszönettel MI




Tavaszi szántás és tárna + a bennünket széttépő szeretet


az első Csiki Árpád képe /forrás: lumixaward - december s szikulusz.blog
a bányászok fotói pedig  a köv. amerikai oldalakról: the public i, shamokin
vö.: Rónabánya /Nógrád - bányajárat

When the routine bites hard
And ambitions are low
And the resentment rides high
But emotions wont grow
And were changing our ways,
Taking different roads
Then love, love will tear us apart again

Why is the bedroom so cold
Turned away on your side?
Is my timing that flawed,
Our respect run so dry?
Yet theres still this appeal
That weve kept through our lives
Love, love will tear us apart again

Do you cry out in your sleep
All my failings expose?
Get a taste in my mouth
As desperation takes hold
Is it something so good
Just cant function no more?
When love, love will tear us apart again         
Ha már belefáradtál s alig vonz valami
de
a sértettség annál hangosabb
s az érzelmek is megfagynak
Mi megtaláljuk az utunkat,
külön-külön, egymástól elválva
A szerelem szétszakít bennünket újra
A szerelem, a szerelem széttép megint

Miért fázom annyira,

ha kettesben veled feléd fordulok?
Rosszul időzítek, vagy csak

a tiszteletből van hiány?
De őrizzük a reményt

egész életünkön át
A szerelem szétszakít bennünket újra

Fölsírsz-é álmodban

az összes hibámat látva?
Ízleld meg, ami a számban,
amikor hatalmába kerít a kétségbeesés          
Hogy lehet az, hogy valami ennyire jó
egyszercsak véget ér?
Amikor a szerelem széttép minket megint

  
A Joy Division rockegyüttes dala

Csang Ci:  Vén paraszt


A vén paraszt a hegyekben lakik,
ott míveli kis földdarabjait.
A termés rossz, az adók nehezek,
minden az állami magtárba megy.
Ősszel, mikor a kapa nyugoszik,
makk-gyűjteni meneszti fiait.

De a vízi kalmár  gyöngyöt gyűjt halomba,
s kutyája a hajón hús eszik naponta.
Hallgassa e gyászéneket /fr. népdal
.
Ha esik, fú, jégeső hull, dörög, havazik,
az élésért minden időn ő fáradozik;
hajtja ökrét, szántja földjét, veti a buzát,
pittymalattól késő estig, míg csak a szeme lát.

ford. Illyés Gyula
Az eljövendőkkel mit se törődj!

elvégzi a gép
ne félj amíg élünk nem
ér véget e kor

s amikor az ökröket, lovakat, férfiakat s gépeket elvitték /- parasztasszonyok az I. világháború idején


neveztettem
szolgalelkűnek
hiúnak
magyarnak
tótnak
(- egymást irtó
megbélyegző
szitokszó mind
a kettő)
ki tudja mi
leszek még
de elképzelni
se tudják
hogy milyen
szörnyű
- vagyok
hánytató
por
semmibe
maga a
hivalgó
szolgalelkű
semmi mert
másnak lenni
legalább át-
menetileg feledteti

Hagyaték
























Ács Zoltán fényképe
- Hajóra várva
/az észak-görög Chalkidiki félszigetén


Látod, kis unokám, milyen szép ez a világ!?
És benne mi. Nézd ezt a fűszálat! Minden
évben újra kihajt - hacsak ki nem tépik
tövestől. És ezt a követ, amely táplálja,
ahogy kopik. És hogy mindezt láthatjuk,
a napfényt. S a láthatatlan erőt, ami mindennek
kiméri helyét. Nemsokára én is hosszú útra
megyek, ahonnan már nem térhetek vissza.
De te egyszer majd eljössz utánam, és újra
együtt leszük. Viseld hát gondját, őrizd,
vigyázd ezt csodálatos világot, hogy majd
egyszer te is továbbadhasd egy kisfiúnak.
Kicsi hugom! Ha elérsz oda,
ahova futsz, és ott
semmit nem találsz, derülj
a tréfán, s keress tovább.
Hisz tudod, hogy csak játék..
My little sister! If you get
where you're running to, and you
find nothing there, laugh:
it's a joke, but search further.
Since you know that's only game.
Z podziękowaniem.














































"Deus nobis haec otia fecit
/Isten teremté nekünk e békét"
Vergilius: Eclogae I, 6


Gyönge már az én szemem, fáj látni,
ahogy minden nemzedéknek végig
kell járni ugyanazokat a tévutakat,
hogy meg kell tanulni ismét mindent,

és mégis minden hibát újra meg újra
elkövetnek; ahogy az erejére büszke
ifjú erő nevet csak a vénség szelíd
szaván, és fut, fut a boldognak hitt

kárhozatba. Te tudod, Uram, milyen
nehéz, hisz annyiszor láttad. Kérlek,
ne akard, hogy én is. Hisz én csak egy

fáradt öreg vagyok. Takard el hát
tekintetem, add békédben pihennem,
és legyél áldott az örök nyugalomért.




Mednyánszky László: Öreg csavargó
/Hajléktalan, 188o

Apokalipszis


Szürkületre nem jön reggel,
estére nem száll virradat,
most éjfél felé másznak a mutatók,
nyílik a sötétség murvás szárnya,
terül Európára hosszú árnyék,
a világra fekete hurok.

És megölik egymást a harangok,
elrágja virág a virágot, földrész a földrészt,
csak lángot szülnek a templomok,
Krisztusok, Mohamedek, Buddhák hiába kuporognak
a bölcsesség pusztájában:
nem gyűlnek tanítványaik,
nem nő tüzes nyelvük a sötétség ellen,
nap-zuhanás után nem ömlik ránk a hajnal,
de az éjszakai undokságok:
vér és halva kipréselt magzatok sokasága
és árulás, éhezés,
az undor önmagunktól, ivadékainktól

és szurok-zsákba öltözik a hold,
nem nyitnak májusi liliomot a Máriák,
az angyal nem jelenik meg Máriának.
És sírhatsz, anyám-föld: elviszik a fiad
sár-szemöldökű hordák
elvonszolják az ártatlanokat, bűnösöket.

Imák nem használnak,
fegyverek, káromkodások hiába csattognak.
Por, törmelék lepedéke az arcredőkön, városokon,
anyaméheken, szent szavakon:
a szépség meghal a repesz-tüskés ajtófélfán,
kutyák szemében, festők ecsetén.

És nem tudjuk, mikor van éjfél, mikor tavaszidő
mikor a szerelem évada, mikor a bujaságé.

Mert elözönlenek a gépek,
géppuskák, rakétaszárnyas cápák,
szín nélküli napok, holdak fekszik meg a belünket
és nem tudjuk őket kiokádni
csak epénkkel, májunkkal egyetemben.

A hánytorgásban hasztalan igyekszünk
meglátni az első tiszta madarat,
meghallani az első hullám jelét a parton,
midőn ott úszósziget köt ki új magvakkal,
újfajta állatokkal, igékkel.

Akkor majd énekel a part,
énekel megmaradt csontunk
és vesszük a kenyeret és a húst,
vesszük a forrásvizet és adjuk egymásnak,
mintha újra-öntött volna az ősöreg nap.

És azt mondjuk: derengés
és azt feleljük: ember és szerelem.

De most esteledik, most éjszaka jön
szúrós füsttel és ágyukkal,
repülőkkel, titkos kábelekkel.

Zűrzavar, testvéreim, zűrzavar!
Ne higgyétek, hogy erősek lehettek,
gyarlók lesztek és megadjátok magatokat,
hogy mentsétek a mai napot
és eláruljátok a teljes-időt.

Mert most éjszaka jön, éjszaka, éjszaka.
Végét, arcát nem mutató sötétség
a szátokban, országaitokban.

Meneküljenek vagy maradjatok: mindegy,
népek egymást kisértő fiai.
Sírjatok vagy öldököljetek: mindegy;
a gépek és üresség legyőztek titeket!

Mondtam: üresek vagyunk,
mondtam: nem látjuk, hol kell megállni,
most fölbukott a hajó, fordul bele az éjszakába.

Jaj nektek, utasok, jaj nekünk,
fény-szeretőknek, gyerek-szeretőknek,
a mindenség tiszta világítótornyait áhítozóknak.

Ó hát senkise húzhat vissza minket
az éjszaka agyarától, gyomrából?
Ó hát hiába löknének ki
új törvényeket elménk üregei?

És mondja a szürke fák, olaj-taknyos fák kérgében egy hang:
hiába, most éjszaka jön,
madaraim, gyermekeim,
éjszaka ragad rá sűrű bolyhával
agyakra, földekre, barátaim, anyám.
Bebábozódva, penészben, mérgezetten,
várakozzatok, minden emberi remények, héj-alatti rügyek,
várakozzatok.

Tornai Jó
Hunab-ku maya trmtői fia Itzamná szobra