Ezt megérdemelted, te piszok!
magadnak köszönheted, az egész rohadt beképzelt viszálykodó bandáddal együtt - legközelebb sárbataposni!
tee .. még a neved se valódi, bidös álparasztja
Petőfi Sándor:
Szörnyű idő, szörnyű idő!
S a szörnyűség mindegyre nő.
Talán az ég
Megesküvék,
Hogy a magyart kiirtja.
Minden tagunkból vérezünk,
Hogy is ne? villog ellenünk
A fél világnak kardja.
És ott elől a háború
Csak a kisebb baj; szomorúbb,
Mi hátul áll,
A döghalál.
Be kijutott a részed
Isten csapásiból, o hon,
Folyvást arat határidon
Két kézzel az enyészet.
Egy szálig elveszünk-e mi?
Vagy fog maradni valaki,
Leírni e
Vad fekete
Időket a világnak?
S ha lesz ember, ki megmarad,
El tudja e gyászdolgokat
Beszélni, mint valának?
S ha elbeszéli úgy, amint
Megértük ezeket mind:
Akad-e majd,
Ki ennyi bajt
Higyjen, hogy ez történet?
És e beszédet nem veszi
Egy őrült, rémülésteli,
Zavart ész meséjének?
6-17. júla 1849 - Poľný Berinčok /Maisbrünn - Hál'Isten, az utó versi. Bár egyet se írt vón!
Végül szept. elsején is mást köll újabban ünnepelni, nem mindenféle mulandó bájolgást!
Hogy gyünne rájuk má' a vész, veszne ki minél hamarább még az emlékük is a barmoknak!
S a nyomorék Ferenczy Béni is hogy benyalt. Még sajnáltatná is tán üt.
Jó, hogy az utóbbi szobrát is eldugták egy kertbe, mer' a díszhelyire jogosultabb egy országos nemes szláv sztár.
Meg az is jó, hogy ott is folyvást kitörik a kardját a kezibül, hisz úgyse jó a ócskavasnak se.
Az egész giccsparádét össze kén má' törniük útburkolatnak, mint a véres Mári-Terit.
De mi múlók /= sztratyíme sza, ők nem késők /- ci ozsijú.
Jó, hogy az utóbbi szobrát is eldugták egy kertbe, mer' a díszhelyire jogosultabb egy országos nemes szláv sztár.
Meg az is jó, hogy ott is folyvást kitörik a kardját a kezibül, hisz úgyse jó a ócskavasnak se.
Az egész giccsparádét össze kén má' törniük útburkolatnak, mint a véres Mári-Terit.
De mi múlók /= sztratyíme sza, ők nem késők /- ci ozsijú.
Lesz itt mit eltörölni a múltból és újraírni - a wikin is!
Fogjunk össze mindenkivel ellenük!
Vö.: 1 eredeti anglomán konzerv. labanc végre kimondá, +gyalázott komcsik népnyúzó szabadsága, Széchenyi is Hidas vót
Barbárok
Barbárok
Berda Jó.: Hagyd abba!
Mit magyarkodsz melldöngetve, mikor
csöppnyi magyar vér sincs benned?
Emberré magasodj még akkor is, ha
nincs mit innod-enned!
Mit magyarkodsz melldöngetve, mikor
csöppnyi magyar vér sincs benned?
Emberré magasodj még akkor is, ha
nincs mit innod-enned!
A magyar ifjakhoz
Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?
Avvagy virág vagy te, hazám ifjúsága?...
Jaj az olyan kertnek,
Jaj még annak is, mert megverte az isten,
Ahol, mint ti vagytok, magyar ifjak, ilyen
Virágok teremnek!
Felhő alakjába lelkem átöltözik,
Ugy száll a hon fölött nyugattól keletig
Sötéten, csendesen:
Ha volna mennyköve, mint van a felhőnek,
Csapásitól, ifjak, sokan hevernétek
A port, élettelen.
Mert ti az életet meg nem érdemlitek,
Egész nagy csillagok voltak őseitek,
És ti? csak parányok!
Ne adja a balsors, hogy e szegény haza
Bajában reátok szorúljon valaha...
Ti meg nem ónátok.
Szivetek mindig-nyilt-ajtajú palota,
Tódulnak, tódulnak seregestül oda
Víg, zajos vendégek;
Garázda népséggel telik meg a terem,
S ezek között helye nincs az örömtelen
Honfiérzeménynek.
Sziveteknek alig marad egy szöglete,
Ahol titkon magát pók gyanánt szövi be
A hazaszeretet,
S ez is csak addig van, míg jön az önérdek,
És azt javasolja, hogy lesöpörjétek,
Mint hitvány szemetet.
Oh mily gyöngék vagytok! kiknél a hazának
Fénye nem ér annyit, mint a hiuságnak
Mulandó csilláma.
Oh mily gyöngék vagytok! nap süthetne rátok,
S e helyett kis lámpa, melyet körülálltok,
Nyomorú kis lámpa.
Szent hazaszeretet, mibe mártsam tollam?
Hogy dicső képedet híven lerajzoljam,
Oly híven, oly szépen,
Hogy megbűvöld, ki rád szemét fogja vetni,
Hogy örök tanyára tégy szert valamennyi
Magyar kebelében.
Ti bálványimádók, hiúság rabjai!
Jertek, gyilkot fogok szivembe mártani,
Hadd feccsenjen vére
Szét fejeitekre... tán sikere leszen.
Tán megtértek tőle... jertek hozzám ezen
Uj keresztelésre!
Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?
Avvagy virág vagy te, hazám ifjúsága?...
Jaj az olyan kertnek,
Jaj még annak is, mert megverte az isten,
Ahol, mint ti vagytok, magyar ifjak, ilyen
Virágok teremnek!
Felhő alakjába lelkem átöltözik,
Ugy száll a hon fölött nyugattól keletig
Sötéten, csendesen:
Ha volna mennyköve, mint van a felhőnek,
Csapásitól, ifjak, sokan hevernétek
A port, élettelen.
Mert ti az életet meg nem érdemlitek,
Egész nagy csillagok voltak őseitek,
És ti? csak parányok!
Ne adja a balsors, hogy e szegény haza
Bajában reátok szorúljon valaha...
Ti meg nem ónátok.
Szivetek mindig-nyilt-ajtajú palota,
Tódulnak, tódulnak seregestül oda
Víg, zajos vendégek;
Garázda népséggel telik meg a terem,
S ezek között helye nincs az örömtelen
Honfiérzeménynek.
Sziveteknek alig marad egy szöglete,
Ahol titkon magát pók gyanánt szövi be
A hazaszeretet,
S ez is csak addig van, míg jön az önérdek,
És azt javasolja, hogy lesöpörjétek,
Mint hitvány szemetet.
Oh mily gyöngék vagytok! kiknél a hazának
Fénye nem ér annyit, mint a hiuságnak
Mulandó csilláma.
Oh mily gyöngék vagytok! nap süthetne rátok,
S e helyett kis lámpa, melyet körülálltok,
Nyomorú kis lámpa.
Szent hazaszeretet, mibe mártsam tollam?
Hogy dicső képedet híven lerajzoljam,
Oly híven, oly szépen,
Hogy megbűvöld, ki rád szemét fogja vetni,
Hogy örök tanyára tégy szert valamennyi
Magyar kebelében.
Ti bálványimádók, hiúság rabjai!
Jertek, gyilkot fogok szivembe mártani,
Hadd feccsenjen vére
Szét fejeitekre... tán sikere leszen.
Tán megtértek tőle... jertek hozzám ezen
Uj keresztelésre!
Pest, 1847. február
Bejegyzések
11 megjegyzés:
A fűzfapoéta hullája után későbbi kőfaragók s mai politikai nulla is kapnak egy-egy rúgást az észosztó konzervteás Loxontól.
Kösz, Névtelen, a figyelemfölhívást, de bugris parasztként (valahogy így, csak primitívebb szavakkal illete az Úr) inkább elkerülöm a törzshelyit.
A nagy újrafölfedezésirül egy ösmerősömtül szerzém tudomást - mély bánattal véve tudomásul azt is, hogy a politikai élet torzulásinak köszönhetőn mily fertőző tud lenni még ma is egy anakronisztikus baromság.
Kellenek a hidak, s az értelmes dalok is!
Köszönöm
Üdvözöllek: Ria
Fárasztó a tearácsos (tea-krata) Loxon gőgje és fellegjárása, természetesen igazságtalan Petőfit mindenestől lefűzfapoétázni, de az a vers a királyakasztásról elképesztő baromság és fűzfapoétáskodás, amiért Petőfi seggberugást érdemelne, ha nem mosta volna le a gyalázatot a János Vitézzel és persze sok mással.
Szabadkőművesek agymosottjaként rajongott a valóban bolsevik francia forradalomért és érdemes elgondolkoznunk rajta, hogy Marx és Engels miért dicsérte annyira a 48-49-es szabadságharcot. A magyar megmaradás szempontjából ideje már józanul szembenézni azzal, milyen marhaságokat ünneplünk időnként, saját nyakunkra tettük a kést akkor is. Ez nem von le semmit az életüket a hazáért adó egyszerű honvédek és mások hősiességéből, de ez egy vád azok ellen, akik marhaságokra pazarolták az ő áldozatukat. A Magyar Királyság szétveréséhez vezető úton egy óriási lépés volt a liberalizmus hatalomátvétele, amely a 48-as törvényekben és az elmebeteg trónfosztásban csúcsosogott ki. A mi nemzetiségi viszonyainkkal akkor ragaszkodni kellett volna a dinasztiához, amíg lehet és nemzetvédő politikát folytatni benne, lassú építkezéssel, mint a lengyelek, csehek nem voltak restek, de akár a szlovák szeparatisták sem. Csak a mi elitünk kótyavetyéálte el országát, adta zsidó kézre 48-49-ben.
Einverstanden, Ria s Gedeon, a lényeget illetően, noha azt az utó 1848-49-es zsidózást /föltételezem: a befogadó s egyenjogúsító törvényekre célzol) igazságtalannak, s a Petőfi lebolsizázához hasonló anakronizmusnak tartom. Van elég ördögfajzat, nem szükség mindig bennük látni. A nagy többségükben később se, csakúgy mint ahogy a németetkben vagy az oroszokban se, sőt még a magyarokban vagy a tótokban, oláhokban, rácokban se. Remélem, nem haraxol +, hogy nem mindenben értek egyet Veled. De nyitott vagyok és örülök az ésszerű érvekenek és értelmes vitának. Ezekre is nagy szükség van, csakúgy mint a hidakra és értelmes dalokra a falak és árkok és köpködések helyett. Hálást köszönöm a +jegyzéstek. Minden jót kívánva Nektek és mindenkinek stb.
Kedves Sat, arra a törvényre gondoltam a legkevesebbet. Az nem zavar. Petőfi lebolsizása fájdalmas kötelesség, hiszen jópár politikai verse a forradalom korából egyértelműen bolsi. Mint mondom, lemosta a gyalázatot mással, de ez nem ok arra, hogy ne haragudjunk rá azért, amiért indokolt.
Az esztelen trónfosztással Kossuth olyan divatot teremtett, amivel 1918-ban magunk nyitottuk meg az utat az ország megcsonkításához.
Javaslom ezt elolvasni, még ha lehetnek is benne dolgok, amiket vitathatunk, de tanulságos, szemnyitó:
http://books.google.pl/books?id=XUxIAAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=Zim%C3%A1ndy&ei=j8igS9XrBZTszATXp_m_Bw&cd=2#v=onepage&q=&f=false
Kossuth Lajos: a magyar intelligencia és emigráció itélőszéke előtt
szerző: Zimándy Ignác
Kárpátia: Barátom, mondd, merre vagy?
Kedves Gedeon!
Az ajánlott könyvet elkezdém olvasni, bár időszűkibe' még nagyon az elejin, a dicsérő levelekné, ill. vmi névrokonod Gedeon ellene való sopánkodásánál tartok. Továbbra se vagyok ugyan meggyőződve arról, hogy Kossuth és több őt bálványzó megítélésinek alapján antiszemitává vagy royalistává volnék képes válni, de az eszmecsere folytatását továbbra is örömmel veszem /érdemben a jeles mű elolvasása után tudván, hogy jövőt csak a múlt romjain állva lehet cs'álni és nem vissza, s azt is, hogy ki nincs ellenem, az nem ellenségem.
Köszönöm Névtelennek is a Kárpátia-kapcsolósort.
Ott leszek, hol szükség lesz rám, de hecc helyett inkább építkezzünk és neveljünk szabad embereket. (Persze egy kis jó buli se megvetendő alkalom.)
W. Tóta Á: Király A. - teliszart szentfazék
:) kösz az ajánlást. magam es tanúsíthatom: míg a fiatalembernek elég erős a gyomra, s működnek a hormonok, asziszi: 1 kis élvér' érdemes művésznek lenni. aztán má' csa' döglött kutya lesz a többiekkel együtt, ugyi - e vagy te?
Bánd meg vétkeid, mielőtt..
No, nem.
(But it is an interesting coincidence.)
Megjegyzés küldése