Óvás: Ne tessék olvasni, mert csak zavaros zagyvaságok! Köszönet /Warning: Don't read it, because there are only confused hotchpotchs! Thanks

kisajátított Dévény, Fölvidék - szabad-é a hínárbul fölmerülni s lidércfénykint kísértni sötét, magyartalanított éjbe'? /Ady-para frász: kinek kén'?


hun van má' a millenniumi Árpád-szobor, nyitrai s vereckei Turul, losonci Kossuth-, pozsonyi Mária-Terézia-szobor, branyiszkói honvédemlékmű stb.? ezt vh úgy híják: kulturális genocídium s kevésbé látványost máig foyik



Dévény királyi várát a XIII. sz.-ba' építék a Pozsonyi Kapu őrzésire ott, ahun a Morva béfo'yik a Dunába, de má' a római birodalom idejin is állt a szirten őrtorony. A XV. sz.-ba a Garaiak bővítteték gót stílba, majd Bazini György tulajdona. 1527-16o5 közt a Báthoryaké, 1635-től pedig a Pálffyaké. 18o9-be a napóleoni hadak oktalanul fölrobbanták. A XIX. sz. 1. felibe ide rándulgatának ki Posonybul STúr Lajosék, s kinevezék maguk közt dicső nagymorva várnak, mely mítosz a csehszlovák +szállás után hivatalos állami ideológiává vált.

a dévényi millnniumi Árp-szoborho' ~ álla a Cnkn s Brassó /Kronstadt flött

kösz a képet

Popély Gyula:
Adalékok a ”cse'szl. demokrácia” arculatához az impériumváltás után
A CsK-t a humánum, a demokrácia és a népek önrendelkezési jogának hangzatos jelszavával hozták létre az állam megalkotói. Már a világháború alatt ezeket az elveket reklámozták a létrehozandó új államalakulat tartópillériként, az impériumváltás után pedig gondjuk volt rá, hogy azok a mindennapok gyakorlatában is ténylegesen meglévő politikai és erkölcsi posztulátumoknak tűnjenek.
  1. Mi se természetesb, minthogy a magát humanista és demokratikus köntösben prezentálni igyekvő új cse'szl. államhatalom nem szívesen bocsátkozott látványos és nyílt konfrontációba az ország nemzeti kisebbségivel, sőt ha tehette, igyekezett mellőzni a hatalom részéről megnyilvánuló erőszakos lépéseket. Ez azonban nem volt egyértelmű hatalmi gyakorlat. Elvégre a berendezkedő új hatalmi és közigazgatási gépezet eleitől fogva következetesen törekedett a köztársaság ”cse'szl.” nemzeti jellegének kidomborítására, a nemzetközi erőszakkal bekebelezett nemzeti kisebbségek - valójában elszakított nemzetrészek - háttérbe szorítására, azok politikai, társadalmi, kulturális, gazdasági és számbeli erejének és súlyának minden eszközzel való csökkentésére. A cse'szl. uralm alá került magyarságnak kezdettől fogva kemény és kitartó harcot kellett vívnia nemzeti és emberi jogaiért. A Szl.i Teljhatalmú Minisztérium (Min. s plnou mocou pre správu Sl.) - élén a magyarfaló Vavrou Shrobár miniszterrel - ugyanis mindjárt a bekövetkezett cseh megszállás és ”cse'szl.” hatalomátvétel után ezrével utasította ki a megszállt volt magyar területekről az új államhatalom számára nem kívánatos, ill. a jövőben ilyenekké válható magyarokat, sorozatban szüntette meg vagy változtatta szl.ká a magyar iskolákat, és általában mindent elkövetett annak érdekében, hogy a volt magyarországi területek minél inkább elveszítsék magyar jellegüket. Az államhatalom ezen a minisztériumon keresztül minden megengedett - sőt sokszor kimondottan durván törvényellenes - eszközt igénybe vett a magyarság politikai, kulturális, gazdasági és egyházi életének erőszakos korlátozására. A magyar intézmények és egyesületek működését betiltotta, illetve felfüggesztette, vagyonukat és székházaikat a legtöbb helyen lefoglalta, majd azokat ”cse'szl.” intézményeknek adományozta.
  2. A Pozsony székhellyel működő Szl.i Teljhatalmú Minisztériumnak a magyartalanítás terén kezdetben tanúsított túlméretezett buzgóságára maga a CsK államelnöke is felfigyelt. A durva erőszak látszatát kerülni óhajtó T. G. Maszaryk államfő 1919. nov. 27-én keltezett bizalmas levelében fejtette ki nemtetszését, valamint figyelmeztette a szl.i teljhatalmú minisztert a túlságosan látványos magyarellenes intézkedések negatív visszhangjára. Maszaryk szerint pl. a felvidéki magyarok tömeges kiutasítása a Csehszl. részévé vált egykori magyar területekről mindenképpen csak árthat a köztársaság nemzetközi megítélésének, a magyar iskolák túlságosan gyors felszámolása ugyancsak ártalmas lehet. Az óvatosb Maszaryk igyekezett tehát visszafogni a radikális Shrobár minisztert, s például a magyar iskolák felszámolásánál a türelmesebb, az átmeneti fokozatok betartását is figyelembe vevő eljárást ajánlott.
  3. A Shrobár miniszternek írt bizalmas levele alapján arra következtethetünk, hogy Maszaryk köztársasági elnöknek ebben az időben még komoly aggályai lehettek Szl.val, valamint a szl.i viszonyokkal kapcsolatban. Idézett levelében többek között a következőket írta szl.i miniszterének: ”Ismételten közlöm Önnel, hogy féltem Szl.t! Ezt nem mondtam és nem is mondom el senkinek; az embernek tartania kell társaiban a hitet - Önhöz azonban úgy szólok, ahogy érzek.” A köztársasági elnök szerint a cse'szl. államhatalom szl.i politikájának rendkívül óvatosnak s elővigyázatosnak kell lennie. ”Ön megfeledkezik a mi gyöngeségünkről” - figyelmeztette idézett levelében Masaryk a szerinte sokszor tapintatlanul s provokatív módon eljáró Shrobár minisztert. ”Szl.ban nem áll maguk mögött semmilyen komoly erő: legjobb embereink is gyengék, nem olyan állhatatosak, mint a magyarok” - vallotta be komoly aggályait az államfő. ”Egy magyar sem adja fel Szl. rekuperációjába, visszaszerzésébe vetett hitét, ezzel számolnunk kell. Éppen ezért a szl.osításnak tervszerűen, fokozatosan kell történnie” - tanácsolta Maszaryk. ”A türelmetlenség, egyszerre próbálni meg mindent letörni, csak kárt okozhat” - óvta Shrobár miniszter a túlkapásoktól a köztársasági elnök. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a magyar nyelvet egyelőre nemcsak a hivatalokban kell tiszteletben tartani, de az élet egyéb területein is, például a különböző feliratok vagy az utcanév-megjelölések esetében, sőt még a vasútnál is. ”Különösen fontos fejezet a nyilvános nyelvhasználat” - hangsúlyozta levelében a köztársasági elnök. ”Nemcsak a hivatalban; itt a figyelmeztető táblákra, utcanevekre stb. gondolok. úgy értesültem, hogy a pozsonyi színházra szl. felirat került! Ha ez így igaz, ez nagy hiba... Hasonlóképpen arról is értesültem, hogy Pozsonyban az utcanevek tekintetében aránytalanul nagy teret biztosítanak a szl. nyelvnek. Amennyiben értesüléseim helytállóak, ez szintén hiba! Méghozzá nagy! Nevekkel és föliratokkal Pozsony még nem válik szl.ká. Az ilyesmi gyermekeknek való! Az ilyen kirívó föliratok csak ingerelnek - a szl. nyelvnek elegendő az a pozíció, amelyet a magyar és a német nyelv is élvez. Ne ingereljünk! A lényeg - nem a megnevezés a döntő. Ezért vigyázat a feliratokra a vasútnál, de máshol is - a szabály: ne ingereljünk” - figyelmeztette bizalmasan 1919 novemberében a szl.i teljhatalmú minisztert Maszaryk köztársasági elnök.
  4. A Felvidéken azonban az aggályoskodó államfő óvatosságra intő taktikai útmutatásai ellenére szinte mindenütt izzott a nyílt magyarellenesség parazsa. Voltak olyan - többnyire szl. többségű - helységek is, amelyekben a cse' megszállást követően hónapokon, sőt éveken át kimondottan magyarellenes lincshangulat uralkodott. A megszálló cse' katonaság - helyenként a szl. lakosság egy részének segédletével, de nem ritkán annak tiltakozása ellenére is - sorozatban távolította el, ill. rongálta meg a magyar múltra utaló szobrokat, emlékoszlopokat s -táblákat, főleg a millenáris emlékműveket, a Rákóczi-szabadságharc, valamint az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékeit. A millenáris emlékművek mind áldozatául estek a szabadjára bocsátott magyarellenes indulatoknak. A jelentősebb lerombolt, a magyar honfoglalásnak 1896-ban ünnepelt ezredik évfordulója tiszteletére emelt emlékművek közül megemlíthetjük például Jankovics Gyula dévényi, Kallós Ede zoborhegyi és Bezerédy Gyula munkácsi alkotásait. Ez lett a sorsuk a zólyomi és breznóbányai Rákóczi-szobroknak, Rákóczi, Bercsényi és Vak Bottyán emléktábláinak Érsekújvárott, valamint a Bercsényi-emléktáblának Ungváron. Az eltávolított, lerombolt és megcsonkított Kossuth-szobrok közül megemlíthetjük például Holló Barnabás losonci, Róna József rozsnyói alkotásait. A ledöntött honvédemlékművek közül említést érdemel a losonci, körmöcbányai, lőcsei és a kassai. A Branyiszkói hágóban felrobbantották az 1849. évi híres téli csata emlékművét, Nagysalló mellett összetörték az 1625. évi török-magyar csata emlékművét stb. Az elvakult és alattomos bosszú a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek szobrait és emléktábláit se kímélte. Pozsonyban Liszt Ferenc (s.: ma a "szl. nemzet elveszett fiá"nak rekrámozzák), Érsekújvárott Czuczor Gergely, Ungváron Dayka Gábor szobrai váltak a magyarellenes kilengések martalékaivá. Radnay Béla pozsonyi Petőfi-szobrát is csak úgy sikerült megóvni a biztos pusztulástól, hogy azt a városi képviselőtestület - a Szl.i Műemlékvédelmi Kormánybiztosság (Vládny komisariát na ochranu pamiatok na Sl.) javaslatára a Szl.i Teljhatalmú Minisztérium 1921. október 27-i felszólítása alapján - haladéktalanul szétszedette, darabjait pedig ”biztonságos helyre” szállíttatta.
  5. A szobordöntögető, emléktáblákat szétzúzó garázda elemeket a hivatalos szervek egyáltalán nem vonták felelősségre, ami egyértelműen azt a benyomást keltette, hogy itt a hatalom által tolerált, sőt tervszerűen végrehajtott rombolási folyamatról van szó. A dévényi emlékoszlopot az Árpád-szoborral például 1921. jan. 12-én fényes nappal, déli 12 órakor robbantották fel ”ismeretlen tettesek”, miközben a helyi lakosokat fegyveres fenyegetéssel tartották távol a rombolás színhelyétől.
  6. A dévényi rombolás után néhány nappal - 1921. jan. 15-én - a pozsonyi rendőrigazgatóság (policajné riaditelstvo) rövid jelentést küldött a történtekről a prágai Belügyminisztériumba, a pozsonyi Szl.i Teljhatalmú Minisztériumban, valamint a pozsonyi zsupáni hivatalba. A rendőrhatósági jelentés ”ismeretlen elkövetőkről” beszél, kik állítólag már január 11-én megkísérelték felrobbantani az emlékművet, ez azonban akkor még nem sikerült. A másnapi, a január 12-i próbálkozás már eredményesnek bizonyult. A robbantást az elkövetők dinamittal hajtották végre. A rendőri jelentés sajátos módon egy szót sem ejt a nyomozásról, annál keményebben bírálja a pozsonyi sajtót - név szerint is megemlítve a Híradó, a Magyar ůjság, valamint a Pressburger Zeitung lapokat -, mivel az úgymond tendenciózusan ír az emlékmű felrobbantásáról. A pozsonyi rendőrigazgató szerint nincs ok aggodalomra, sőt még jó is, hogy ez így történt. ”A szl. lakosság körében a szobor eltávolítása, amelyről az volt a vélemény, hogy durván sérti a szlávság nemzeti érzületét, érthetően megnyugvást váltott ki” - szögezte le a rendőrigazgatósági jelentés. Nem sokkal a dévényi rombolás után Kallós Ede zoborhegyi ezredéves emlékoszlopának a szétzúzása következett. Ezt a négy hatalmas turulmadárral díszített emlékművet a cseh legionáriusok 1921. február 9-én rombolták le, a turulmadarak 16 métermázsa vörösréz anyagát pedig egyszerűen zsákmányként magukkal vitték.
  7. A pozsonyi magyarság már a dévényi emlékmű fölrobbantása után aggódva gondolt a város legnevezetesebb emlékművére, a fehér márványból faragott Mária Terézia szoborkompozícióra. ”Félünk, nagyon félünk” - írta három nappal a dévényi rombolás után a Népakarat, az Országos Keresztényszocialista Párt Pozsonyban megjelenő központi sajtóorgánuma. ”Itt a jó alkalom, hogy a kormány bebizonyítsa jóakaratát, s megóvja a köztársaságnak becsületét attól a gyalázattól, hogy itt a művészet halhatatlan remekét feláldozzák a túlzó sovinizmus őrült szenvedélyeinek. Tessék a szobor köré őröket állítani” - kérte a hatalom illetékeseit az idézett keresztényszocialista lap.
  8. A dolgok alakulása azonban rövidesen bebizonyította, hogy voltaképpen mennyit is ér egy elnyomott nemzeti kisebbségnek a becsületre és jóakaratra való hivatkozása, esetünkben a rombolás megakadályozását célzó kétségbeesett kérelme. A pozsonyi Mária Terézia-szobrot ugyanis 1921. okt. 26-27-én a cse'szl. legionáriusok, valamint szokolisták annak rendje és módja szerint szétzúzták. A rombolás a hatóság és a karhatalom szeme láttára zajlott le, a vandalizmust azonban senki még csak meg sem próbálta megakadályozni.
  9. Döbbenetes, hogy a máskülönben legalább a demokrácia és a konszolidált államélet látszatát színlelni igyekvő csehszl. hatalom elvakult magyarellenességében mennyire képtelen volt az önmérsékletre, és mennyire szabadjára engedte romboló ösztöneit. Mintha egyáltalán nem gondolt volna arra, hogy a primitív szobordöntögetések, az emlékműrombolások és az emléktáblák letépései csak árthatnak az ország külföldi megítélésének. A magyar történelem és kultúra emlékeinek eltávolítása pedig, ha sérti is a magyarság nemzeti önérzetét, ellenállását és megvetését az áldemokratikus köztársasággal szemben csak meghatványozza. A volt antantországok sajtója is bizony sokszor volt kénytelen megrökönyödve beszámolni a ”cse'szl. demokrácia” felvidéki kilengéseiről. Az emlékműrombolásokkal kapcsolatban a nyugati lapok találóan mutattak rá, hogy ezeket a barbár cselekedeteket a hivatalos cse'szl. magyarázkodások szerint úgymond mindig ismeretlen elkövetők hajtják végre, de mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a hatóságok és a nyomozó szervek cinkosan tolerálják, sőt gerjesztik e rombolásokat. Különösképpen a pozsonyi Mária Terézia-szobor szétzúzása váltott ki erős elítélő sajtóvisszhangot szerte a művelt világban.
  10. Fadrusz János ezen remek alkotását, mely mint egy halott fehér márványvirág pompázott a gyönyörű háromnyelvű városban, nem a háború vagy a forradalom heve pusztította el. Azt a mi jó barátaink, a cse'szl., az új Európa dédelgetett kedvencei két esztendővel a forradalom után rombolták össze!” - írta a L’Amour de l’Art című párizsi művészeti folyóirat az 1921. okt. 26-27-én Pozsonyban lefolyt botrányos szoborszétzúzásról. ”A legionáriusok és civilek két teljes napon keresztül döntögették a szobrot a rendőrség csöndes segédlete mellett, mely egyedül a ledöntött szobor lefényképezését akadályozta meg.”
  11. Az idézett francia lapvélemény nem volt egyedi megnyilvánulás, mivel több francia és olasz sajtóorgánum is megdöbbenve írt a ”cse'szl.ok” felvidéki szobor- és emlékműrombolásairól, leginkább persze a pozsonyi Mária Terézia-szobor ledöntéséről. A negatív nyugati sajtóvisszhang kellemetlenül érintette ugyan a cse'szl. államhatalom illetékeseit, szégyenérzete azonban senkinek nem támadt e barbár kultúraellenes cselekedetek miatt. A prágai Külügyminisztérium érdeklődő megkeresésére a pozsonyi Szl.i Teljhatalmú Minisztérium is kifejtette álláspontját a magyar emlékművek rombolásával, valamint azok nyugat-európai sajtóvisszhangjával kapcsolatban. A pozsonyi hivatalos állásfoglalásnak az volt a summája, hogy a külföld úgymond rosszul informált a Mária Terézia-szobor eltávolításának okairól és körülményeiről, a nyugati sajtóban tehát meg kellene magyarázni e tett lélektani indítékait. A pozsonyi Minisztérium szerint az is ügyes húzás lenne, ha a cse'szl. propaganda arra is rámutatna, hogy voltaképpen a franciák és az olaszok is követtek már el szobor- és emlékműrombolásokat.
  12. Természetesen, a magyar jellegű szobrok és egyéb emlékművek kálváriája a Felvidéken ezzel még nem ért véget. A magyar múlt tárgyi emlékei ellen folytatott romboló hadjárat ugyanis szerves részét képezte e területek minél eredményesebb és látványosabb magyartalanításának, valamint az ezzel párhuzamosan haladó ”csehszlovák” nemzeti előretörésnek.
A tapasztalatok azt bizonyították, hogy az általános politikai és társadalmi klíma a húszas évek elején a Felvidéken még mindig lehetővé tette a sokoldalú, mind politikai, mind társadalmi és kulturális, mind pedig az egyéni síkon megnyilvánuló magyarellenes ösztönök gátlástalan kiélését. A társadalmi légkör és a küzállapotok e téren éveken keresztül konszolidálatlanok voltak. A prágai ”forradalmi” Nemzetgyűlés 1920. febr. 29-én elfogadta ugyan a CsK Alkotmánylevelét, amelyben tételesen benne foglaltatott a ”nemzeti, vallási és faji kisebbségek” egyenjogúsága, valamint törvényesen biztosíttatott a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználati joga, a mindennapok gyakorlatában azonban ezek az elvek csak igen nehezen és korlátozottan érvényesültek. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a felvidéki magyarság vezetői - hasonlóképpen a magyar ellenzéki sajtó is - oly sűrűn foglalkoztak egyrészt a törvény betűje és a hivatalos nyilatkozatok, másrészt a tényleges állapotok között tátongó eltérésekkel.
”A CsK valamennyi kormányzó tényezője az elsőtől az utolsóig minduntalan a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását hangoztatja” - írta az Országos Keresztényszocialista Párt központi sajtóorgánuma, a Népakarat 1920 júniusában. ”Ha a már elhangzott puffogó kijelentéseknek csak egy ezredrésze volna gyakorlatilag valóra váltva, nem emelnék fel jajszavukat az elnyomott nemzetek. A szavaknak és tetteknek homlokegyenest ellenkező volta azonban azt a benyomást teszi reánk, hogy a kormánytényezők csupán port akarnak hinteni a világ szemébe. El akarják hitetni a művelt külfölddel, hogy a CsK mintája a demokratikus államberendezésnek, hogy itt mindenki megkapja a magáét, hogy itt minden náció szabadon fejtheti ki képességeit. Ám egy részrehajlatlan, elfogultság nélkül való tekintet a nemzeti kisebbségek életviszonyaira azonnal leleplezi a nyilatkozatok farizeus voltát” - szögezte le a keresztényszocialista Népakarat szerkesztőségi vezércikke.
A felvidéki magyarság politikai, társadalmi és kulturális szervezetei a hatalom nem titkolt bizalmatlansággal szemlélte, s különböző mondvacsinált ürügyekkeligyekezett megnehezíteni azok létrehozását, illetve ellehetetleníteni működésüket. Az 1920. évi áprilisi parlamenti választások előtt a Szl.i Teljhatalmú Minisztérium engedélyezte ugyan a magyar, vagy részben magyar jellegű politikai pártok létrehozását, valamint azok választási fellépését - Országos Keresztényszocialista Párt, Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt, Magyar és Német Szociáldemokrata Párt -, a magyarság egyes vezető rétegei által egységesnek szánt politikai tömörülést, a Magyar Nemzeti Pártot azonban közvetlenül a választások előtti napokban betiltottnak nyilvánította.
Ez a sors érte a felvidéki magyarság első nagy tömegszervezetét, a Szli Magyar Népszövetséget is. Ez a társadalmi, jogvédelmi és általános kulturális célokat zászlajára tűző szervezet 1920. júl. 4-én alakult meg Komáromban. Fő célkitűzését a CsKba bekebelezett magyarság érdekeinek megvédésében és előmozdításában, valamint törvényes kisebbségi jogainak érvényesítésében látta.
A Szli Magyar Népszövetség előkészítő bizottsága által megfogalmazott felhívás többek között kifejtette a felvidéki magyarság általános politikai, társadalmi és kulturális programjának alapelveit: ”Nekünk magyaroknak, számolva a rideg valósággal, múltunkhoz méltó férfias elszántsággal kell szembenézni jövő sorsunkkal, s ami fő - a törvény által részünkre biztosított jogainkkal élve -, ama célok elérése végett, amelyek az itteni magyarság minden egyes tagjának közös és együttes érdekét képezik, egy pillanatot sem késve, össze kell fognunk, s kezet fogva, vállvetve, egy szívvel, egy lélekkel, fáradságot, csüggedést nem ismerve, odaadó ügybuzgósággal és önfeláldozó áldozatkészséggel kell dolgoznunk a magyarság jólétéért és boldogulásáért” - szögezte le a felvidéki magyarság első nagy összefogó jellegűnek szánt tömegszervezetének programja.
A Komáromban megalakított Szl.i Magyar Népszövetség fő tisztségviselőivé az alakuló nagygyűlés résztvevői a következő felvidéki magyar személyiségeket választották. Elnök: Kürthy István, volt komáromi főispán; másodelnökök: Bittó Dénes, volt pozsonyi főispán, valamint Körmendy-Ékes Lajos, prágai parlamenti képviselő; alelnök: Jánossy Lajos evangélikus lelkipásztor; ügyvezető igazgató: Tuba János, volt magyar országgyűlési képviselő. ”Kizártunk a szövetségből minden politikát - hangsúlyozta az alakuló közgyűlésen Kürthy István elnök -, nem nézünk semmi olyant, ami elválaszt, hanem csak azt, ami összehoz bennünket. Segítő társat máris találunk a csehországi németségben. Ott már működik a mienkéhez hasonló szövetség, mellyel a kooperáció biztosítva van.”
A Szl.i Magyar Népszövetség megalakulása és programja óriási visszhangot és lelkesedést váltott ki az egész felvidéki magyarság körében. A komáromi központ 1920 júl. végén már arról számolt be, hogy máris több mint tízezer ember sorakozott a szövetség lobogója alá. Az 1920 aug. 14-én megtartott első elnöki tanácsülésen Komáromban Tuba János ügyvezető igazgató pedig örömmel nyugtázhatta a megalakulás óta elért szép eredményeket. A beszervezett tagok száma meghaladta a 30 000 főt, jelenthette megelégedéssel Tuba János.
A Szl.i Magyar Népszövetség Elnöki Tanácsának szóban forgó 1920. aug. 14-i komáromi ülésén megválasztották a szövetség 7 főből álló Központi Intéző Bizottságát. A gyakorlati munka hatékonyabbá tétele érdekében négy szakosztály létrehozásáról döntöttek: 1. propaganda osztály; 2. iskolaügyi, nevelési és kulturális osztály; 3. jogi osztály; 4. általános igazgatási, gazdasági és szociális osztály.
A Szl.i Magyar Népszövetség minden bizonnyal gyors szervezési sikereivel és rendkívüli népszerűségével válthatta ki a hatalom illetékeseinek nemtetszését. A Szl.i Teljhatalmú Minisztérium 1920. okt. 13-i 2 923/1920. sz. határozatával megtagadta a szövetség alapszabályának jóváhagyását, és egyúttal megtiltotta annak bárminemű tevékenység kifejtését. Ezen intézkedés figyelmen kívül hagyása 15 napig terjedő elzárással és 200 korona pénzbírsággal volt büntethető.
Az alapszabály tudomásul nem vételének, valamint a szövetség további működése betiltásának indoklása a következőképpen szólt:
”A jelzett alapszabályok kormányhatósági jóváhagyását meg kellett tagadnom, minthogy azok nem felelnek meg az 1 508/1875. BM számú belügyminiszteri körrendelet II. és IX. pontjának, de meg kellett tagadnom a kérdéses alapszabályok jóváhagyását azért is, mert ezen egyesülés folyó évi július hó 4-én megtartott alakuló gyűlése alkalmából, valamint az azt követő társas ebéd alatt az alapítók és egyesületi elöljárók részéről elhangzott beszédek egyáltalán semmiféle biztosítékot nem nyújtanak aziránt, hogy az egyesület valóban be fogja tartani működésének az alapszabályokban körvonalazott korlátait.
Lám, ilyen mondvacsinált feltételezésen állt vagy bukott - esetünkben egyértelműen bukott - egy országos hatósugarú, minden felvidéki magyart befogadni szándékozó társadalmi szervezet léte vagy nemléte.
A felvidéki magyarság mindjárt a kisebbségi lét első pillanatától a saját bőrén tapasztalhatta meg a csehszl. áldemokrácia vele szemben megnyilvánuló hatalmi túlkapásait. A sokszor szinte tragikus, emberek és egész családok egzisztenciáját derékba törni kész folyamatok, valamint az egyes személyiségek társadalmi tönkretételét célzó intézkedések mellett azonban a különböző nemzeti töltetű ”tyúkszemre hágások” is napirnden voltak. Az ilyenek elkövetői minden kétséget kizáróan csakis a magyarságellenes hangulatkeltés államilag jól kamatoztatható babérjaira pályáztak. Egyes szl. közéleti személyiségek a különböző alkalmi megemlékezéseken például nagy előszeretettel szónokolgattak arról, hogy Szl. ”még mindig” magyar jellegű vidékei úgymond rövidesen ”ismét” szl.ká változnak. Ennek persze az az előfeltétele, hogy a Felvidék magyartalanítása minél tökéletesebb legyen.
Ebben a vonatkozásban leginkább a városokban került sor különböző látványos magyarellenes megnyilvánulásokra, amelyek érezhetően tovább mérgezték a már amúgy sem felhőtlen szl.-magy. viszonyt.
A Felvidéket - azaz ”Szl.t” - idővel teljesen homogenizálni akarók természetesen nem is annyira a magyarok beolvasztásáról, asszimilálásáról írtak és beszéltek, hanem sokkalta inkább úgymond a szl.ok ”reasszimilációjáról”, vagyis ”visszaszl.osításáról”. E nyakatekert elmélet csak 1945 után vált a szl. politika elsőrendű mozgató rúgójává, kiinduló pontjai azonban már az impériumváltás idején rögzültek a fejekben. Eszerint a csehszl. fennhatóság alá került magyarok túlnyomó többsége valójában nem is ”igazi” magyar, hanem elmagyarosodott szl. Természetesen ezeket a szl. nemzetnek fokozatosan vissza kell hódítania. ”A felszabadulás utáni megváltozott viszonyok közepette nem lehet más eszközünk a szilárd cseh-szl. állam kiépítésének folyamatában, mint a reasszimiláció” - szögezte le például a Szl. Nemzeti Párt központi napilapjának, a Národnie noviny-nak egyik vezércikke 1920 októberében. ”Mindenütt visszaállítani az eredeti állapotokat. Éspedig olyan folyamatossággal, ahogy az asszimiláció is történt. Tehát nem elhamarkodottan. Fokozatosan kell eltávolítani a magyarosítás következményeit, és hazánk összes vidékére, a mi Szl.nk minden szegletébe el kell juttatnunk az egészséges szl. nemzeti szellemet.”
Ez a törekvés vált uralkodóvá az élet minden területén. A különböző szl. társadalmi szervezetek, szövetségek és egyesületek hatékonyan szították a magyarellenesség tüzét, de a különböző rangú és rendű állami hatóságok, valamint önkormányzati szervek eljárása is hozzájárult a nemzetiségi ellentétek további gerjesztéséhez. Társadalmi síkon a Nemzetvédelem (Národ ohrana), a Legionáriusok Szövetsége (Zväz legionárov), valamint a Sokol (sólyom) sportszövetség különböző helyi egyesületei voltak a magyarellenes kezdeményezések és fellépések mozgatórúgói. A nagy és szent cél, amely érdekében minden eszköz felhasználhatónak és célszerűnek minősült, a következő volt: Szl. minél gyorsabb és tökéletesebb magyartalanítása, ill. ezzel egyidejűleg minél homogénabb szl. nemzetivé tétele.
A Felvidéken az impériumváltás utáni években a különböző szl., valamint ”csehszl.” társadalmi, kulturális, sőt egyházi jellegű rendezvényeket mindenütt hol enyhébb, hol durvább magyarellenes kirohanások tarkították. Ezeken néha csak nagy általánosságban szónokoltak a szl.ság úgymond ezeréves alávetettségéről és a magyarok által való elnyomásáról, sok esetben azonban militáns magyarságellenes kirohanásokra és fenyegetőzésekre is sor került.
Ilyesmi történt például 1922. jún. 4-én Érsekújvárott is, ahol ezen a napon került sor a városban és környékén még 1919-ben elesett 92 cseh legionáris katona emlékoszlopának alapkőletételére. Az érsekújvári ünnepség jelentőségét növelte, hogy azon maga Martin Mičura, Szl.ia akkor hivatalban lévő teljhatalmú minisztere is részt vett. A rendezvény ünnepi szónoka Łudovít Okánik kanonok, volt nyitrai zsupán volt, aki azonban otromba magyarellenes hangulatkeltésre is felhasználta e kegyeletteljes eseményt. Az elesett cseh katonák sírjánál mondott ünnepi beszédében Okánik kanonok többek között kijelentette: ”Ez a szent sírhalom nekünk biztosíték arra, hogy a még elmagyarosított Érsekújvár rövidesen ismét a mienk - egészen szl. lesz.”
Mi sem természetesebb, minthogy az ellenzéki magyar politika és a sajtó nem hagyhatta figyelmen kívül az efféle provokatív magyarellenes megnyilvánulásokat. A magyarság politikai vezetői minden tudomásukra jutott magyarellenes támadást vagy jogsérelmet számon tartottak, és azokra a magyar ellenzéki sajtóban többnyire reagáltak is. Okánik kanonok szerencsétlen érsekújvári szereplése után például Petrogalli Oszkár, a magyar ellenzéki pártok Központi Irodájának vezetője utasította vissza a magyarságra igencsak sérelmes kijelentéseket.”Mit jelent ez?” - tette fel a szónoki kérdést Petrogalli a Prágai Magyar Hírlapban írt lendületes eszmefuttatásában, utalva Okánik kanonok érsekújvári provokatív kitételeire. ”Érsekújvár magyar város ősidők óta a magyarság egyik kulturális központja. Lakossága magyar, nyelvében, szokásaiban, érzéseiben, viseletében. És magyar akar maradni, ezt az akaratát kifejezésre juttatta legutóbb is, az ismert és hirhedt eszközökkel most foganatosított népszámlálások alkalmával. Még a népszámlálás sem tudott változtatni azon a tényen, hogy Érsekújvár magyar.” Petrogalli replikája azonban nem maradt meg csupán az Okánik-kijelentés visszautasításánál, hanem annak tágabb dimenzióira is rámutatott, valamint felhívta a figyelmet az egész áldemokratikus csehszl. nemzetiségi politika visszásságaira és farizeusi jellegére.
”Ez az ő politikájuk” - mutatott rá a magyar ellenzéki pártok Központi Irodájának vezetője a csehszl. államhatalom által fennen hirdetett demokrácia kirakatjellegére. ”A többi csak szemfényvesztés. Szemfényvesztés az alkotmány, amelyre büszkén hivatkoznak, azt hirdetve, hogy ez az alkotmány demokratikusabb Európa minden alkotmányánál. És szemfényvesztés, amikor kifelé azt hangoztatják, hogy törvényeik itt a nemzeti kisebbségek minden jogát biztosítják. Itt a való életet kell megvizsgálni. Ez pedig azt mutatja, hogy sehol nincs olyan ellentét a törvények és azok gyakorlati alkalmazása között, mint éppen itten.”
Az alacsonyabb szintű helyi közigazgatási szervek és hatóságok azonban sok esetben még a demokratikus elvek legalább formális betartására sem ügyeltek. A vidéki kiskirályok önhatalmúlag tiltották be vagy oszlatták fel a magyar pártok és szervezetek népgyűléseit és egyéb rendezvényeit. Büntetlenül akadályozhatták a felvidéki magyarság politikai szerveztkedését, sőt az is előfordult, hogy hosszabb-rövidebb elzárással büntették a megítélésük szerint ”államellenes” magatartást tanúsító magyarokat. Szemléltetésképpen két konkrét esetet említünk a sok közül. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt 1922. márc. 5-én gyűlést akart szervezni Jolsván. Az illetékes hatóság a kérelmezett engedélyt 1922. febr. 22-én a következő megokolással utasította el: ”A kérést nem teljesítem, mert nevezett pártnak programja nem alkalmas Jolstva és vidéke részére. A magyar párt helyi szervezetének megalakítása ezen a csaknem tisztán szlovák városban semmivel sem indokolt...”
Adolf Rejtar rimaszombati rendőrkapitány ugyancsak eredeti módon járt el 1922 szeptemberében. A helyi aratóünnep lovasbandériumának legényeit két napi elzárással büntette ”államellenes viselkedésért”, mivel úgymond ”megtorlandó a magyar nemzeti viseletnek magyar nemzeti színekkel való összekombinálása.”
A hatalom 1923 elején ”törvényesen” is jónak látta korlátozni az alkotmányban formálisan garantált általános polgári és kisebbségi jogokat. Kellő előmunkálatok után 1923. márc. 19-én sor került a ”köztársaság védelméről” szóló 50/1923. sz. törvény elfogadására, amely minden vonatkozásban szigorította az államhatalom elnyomó jellegét. A törvény formálisan a köztársaság területi épségét, államformáját és belbiztonságát volt hivatott fokozottabb mértékben szavatolni, valójában azonban egy sor szigorító intézkedést tartalmazott, amelyek lehetővé tették a gyülekezési és sajtószabadság korlátozását, az ellenzéki politikai pártok tevékenységének ellenőrzését, a rendezetlen állampolgárságú egyének kiutasítását a köztársaság területéről stb.
A magyar ellenzéki pártok törvényhozói már az előkészületi stádiumban egyértelműen e törvény ellen foglaltak állást. A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában Szent-Ivány József 1923. március 6-án felolvasta az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt parlamenti klubjának nyilatkozatát, amely többek között hangsúlyosan kifejtette: ”A törvényjavaslat bizonyítéka annak, hogy az állam jelenlegi törvényhozása és kormánya nem képviseli a nép valódi akaratát, és kétségtelenné teszi azt, hogy az nem az állam védelmét, de az ez idő szerinti kormányzó politika hatalmának növelését célozza.”
A magyarság politikai életének féken tartása e törvény árnyékában már egyáltalán nem ütközött nehézségekbe. A magyar politikusok és az ellenzéki magyar sajtó pedig ilyen körülmények között eleve kénytelenek voltak bizonyos önmérsékletet gyakorolni, és igyekeztek burkoltabb formában bírálni a fennálló rendszert és az államhatalmat.Tény viszont az is, hogy a hatalom magyarságellenes túlkapásai az évek múlásával látszatra ugyancsak mérséklődtek, de azért továbbra is tetten érhetőek voltak.
az 1849 febr. 5-i branyiszkói csata lerombolt emlékműve
..
Magyarország népe,
történelem mostohája,
kerekedj föl a pusztából
egy nagy új honfoglalásra.
..
Illyés Gyula: Három öreg - 3, '31
...
Akinek nincs, nem azért nincs, mert
nem jut neki, - hanem azért,
mert lefoglalta, ki korábban
nyitotta ki szemét, kezét.
...
la propriété c'est le vol! /property is theft, a tulajdon lopás - Pierre-Joseph Proudhon
...
Válaszképp arra, hogy mi volt a lét, a földi,
csupán a csend a méltó; és gyengeség a többi.
...
Alf. de Vigny /+ 863: farkas hala

9 .. Nem ismerem rendeltetésed rejtelmét, de minden ami rád vonatkozik, érdekel. .. mégis... föl a fejjel, szedjük össze magunkat, ahogyan csak bírjuk, s a kötelesség érzetével tötsük be sorsunkat ezen a földön. Üdvözlégy, öreg, óceán!
37 .. elég bajos különbséget tenni a bohóckedély és a mélabú közt, lévén maga az élet hol komikus tragédia, hol tragikus komédia..
Lautréamont: Maldoror dalaiból


Paul Valéry /+ 45: Verskedvelő
...
Visznek a végzet vezette betűk, s a mindig jövőbeli ütem változatlanul fűzi egybe emlékképeimet, minden szó teljes erejével hat rám, hisz határtalanul vártam rájuk. Ez a mérték, amely úgy ragad magával, hogy én éltetem, az igaztól is, a hamistól is megóv. Sem kétség nem oszt meg, sem ésszerűség nem nyugtalanít. Nincs véletlen; de a rendkívüli esély lesz mind bizonyosabb. ..

Hősökről beszélek, 33
Szálló egek alatt, 35 - 1 sápadt nő 1 kis szobába'
...
Ki ez útra téved, óh az néma már,
lemond a világról, önmagába száll.
Utazunk, rázódunk
Hunok Párisba'
Ducasse plja - fordítsuk ki: si vis pacem, ne para bellum - ne készülj a háborúra

Öregedve +nyúlik z orrunk. Koszt: lógó orral távozunk z élbő 312-3) z idő, mey korosodásunkkal eszelősen gyorsul, iyformán silányít bennünket bohóccá. Moliére nem tudta, v csa keserűn tudá befejezni a komédiáit. Komolyan vette z eet, z ei sorsot. Se' a hal, se gazdája, z I nem vesz komoyan bennünket. Erre 1 válaszunk le7, ehe méltó. Ha mi se vesszük komoyan őket.
Mosolyukból is iszonyodva látom,
hogy ront felém törve-zúzva halálom!
Embereket rajtakapni a halállal való viszonyuk beteljesülő perceiben alig kevésbé illendő s gusztusos - mint szerelmi viszonyuk célhoz jutásakor. Ez is, az is látványul is megválthatatlan magántulajdon. Ami azt a sejtelmet erősíti szintén, hogy az elmúlásban nem is küzdelem folyik, hanem párosodás 315) Képünkre mindennél hiúbbak vagyunk. Nyilván azért, mert arcvonásaink lelkünk szolgálatában állnak 317) Nem művi úton, hanem természetivel - szívből eredővel - kell megóvnunk őket. Bregson nevetése - Hisz z elmúlás is oy gépies! 32o) A fényképezőgép, köztünk él bár má 2. százada, et látva +' kramol, harap, mérget köp. A szobrászatot éppúgy a naturalizmus békyója köti - a fölszín s a lényeg beteges össznövési -, akar a fényképészetet. z utóbbi +' le nem vetett, ki nem nőtt szadizmusa a faragatl kamaszokého' hasonlít6ó. Minek örül vajon a szabadjára hagyott fényképezőgép 1 arcon, de szint kézdörzsölve a kéjtől? Ráncnak, bibircsóknak, szempillátl szemhéjnak; a fájdalom vmi jó, hatásos, messzekiáltó - fintorának 321) Az ecsetet művész kezeli; alkotó, mélyrelátó. Ezt a gépet +' csa e. Pribékjelölt, hóhérgyakornok.
Az egész filnak 1etl fogas ?e van: z öngyilk. Ér-e annyit z él, h elfogadjuk, má s akunkbó is.
Éltünk öröklét igényű. A hal bármiy elfogadása te6' öngyilk. z öregs efogadása is a.
Cic z öregs írt - De senectute - néven  ismert - gondit Cato Maior szájába adja 329
Így állván a dolg, vaj összhasonlít6ó-e a kéj, mit 1 ágy, zz 1 más' altest s a kielégült hiús kínál azzal, mit a szószék, patrícius társink bólintása: a +érdemelt tekintéy nyújt? 33o
Szophoklészt a hirtelen rájött pazarol6nék miatt gyáms alá akták heyeztetni - mivel győzte + tisztaelműjésirő a bírósot z öreg? Fölolvasá akkor írt művit, z Oidipuszt Kolónoszba'-t
z államokat fiatalok forgaták föl, s öregek állíták heyre. honárulásra, ovesztésre se csábít semmi ú, mint z ifjúkor, kiválólag annak fő veszedelmi, a paráznas. "A gyönyör oába' z erénynek teljessgel fönállnia nem le7!" ztán má szint táncütemre: "ki kéjörömet élvez, semmivel lelkit nem foglalkoztat6ja! 331
"má Hom a fia miatt epedő Laerteszt ú hozza föl, mint ki a búfelejtésér földet mívelt, s trágyázá zt"
Ejt7ünk szót arró, h mi mit érzünk? H vaj mi védi z öregs s hal c lglát6óbban őt is s Catót is, kinek vén bőrét a nb súy kedviér magára ölté? z, mit nem írt le, mer nem ír6ott le. De mi a De senectute minden sorábó angyali bájjal s biztonsgal árad. A suprema consolatio! Meybő iy cű tanulmányok szólnak: De senilitate 333
A más ajánlott cx z euthanasia, a szenvedést +előző hal, magyán xettink kellő idejű +ölése, +'pedig értesítésük nékü, mer hisz z a hal, meynek t.ját a távozandó is tudja, semmiképp nem le7 szenvedéstl.
Et ölni +' bűne miatt is vitat6ó jog: z él abszolútum, a bűn nem a. Ártatlt ölni: ii felelőss; í is csa éladó isnek egedéyez7ő. Vkit s érdekibe +ölni: bármey ?mentnek látszik némey esbe - í remtlü szenvedő haldoklóéba -, vkp a bölcselet lgnb ?it veti föl: mi z idő, mi z érzéklet, mi a viszonyulás 334
Műveltsünk arányába vunk képesek elnézni z elmúlás csárdai tréfálkodásit, ordenáré bizalmaskodásit testünkkel 335
Ismerjük Epiktét híre +fogazását a halró: " Ha lesz, nem leszek, míg leszek, nem lesz.
A hal maga nics" - így a sztoikok, uabba a gondmenetbe. E csapáson ért el Fb a s annyit citált leleményihe: A hal a hal hala" A gondok e csillogó üresjárata ezzel vált oyformán tökéletessé, mint a körhintán a faparipáké. a közbe le7 föloldódni: hinni annak rel hal6atlsát; nézzük, bár madártávlatbó addig z átkelési kísérleteket, zokat z éppiy törékeny hajócskákat, meyekkel a mod gondokodás kísérelgeté földerítni a Sztüxön túli tartomokat 336) Heidegger +kísérli, h a "halér való lét"-et a bele1ezés mágik extázisába torkoltassa: z eltűnés miy úton van? Ferd Alquiré: z öröklétbe részesedés 1. föltéti z 'magunkró való teljes lemondás 337) Beauvoir: xi visz 1 halandó s hal6atl közt. A halandó fél föláldozhatja élit a közös xnek, a hal6atl csa kölcsönöz7i. Basch Lo'ránt/d. Emód születünk, de halnunk imódra kén. A n sorsú ee csa 338) föl-felé küldött n - le-gyalázások, sértegetések, hasztl'. R Char lapján - A múlt őre; One of t great old men -
Századvégi líránk magányos óriása - Gina költője - aggkori betegségiszonyba esvén, emésztése kórházellenőrzését öntvékenyen, nyomorúságos otthonában is folytatta: polcain gondosan lekötött befőttesüvegekben sorakozott a naponkénti, de hétszámra megőrzött vizsgálati anyag. Ezt kései, hősies múzsájának, a csaknem írástudatlan Rozamundájának kezdetlegesen megírt, de megrázó-remek emlékezéseiből tudjuk. .. Bejött az elvirult, s lám, bűntlen is öregre romlott feleség.
Oy társba, mely a 4o évet is fiatalnak kezeli Anna Karenina s Bovaryné ábécés k.
Bármiy képtlü hangz', ne fogadd el a halt. A +testesüt képtlset 361 robogó kastéy - z unokák válfaja fogy ú, mint mi el ak tűnni örökre e tájró, a sötét sorsra hagyva zt a gondot is, h ki üzemeltesse céljáig z oy kifogástlu zakatoló kastéyt 365) A halt 1gyel szégyenít7jük +. Ha nem várjuk. Napjaim +számláltattak. Napjaim' nem számolom. Ami úgy kevés, h hiányz, z értékes. Sajnálom z üresen elfutó órákat. zt hiszem, hoztak vmit számomra, de nem adták át, ill én nem vettem át. Nem tökéletesen. z olvasással eltöltött időt pl csa időtöltésnek érzem, a naplopás úribb +fogalmazásának. Nem ma ébredém rá arra fején álló tényre: számomra z z óra értékes, melybe ént töltém vmi értéket; 'meyet én tettem értékessé; 'mey alatt vmi értékeset mívelém. Vis 6' dolgozám. Versbe: Húzám z átkos e-igát 368) Mindebbő z köv, h z öröklétbe' való hitre - jó: hiedelmre! - nekünk má nem imával, nem hajnali misére járással ke szoktatnunk magunk', hanem hasznos tevgel. a robot posványábó kimenekülni a szab idő alpeseire. A napi szolgai úrdo'ga után mint1 új jobbágyfelszabadítással +ismerni z önkéntes cselekvés - v nem- - szinte kropotkini jóslatú Vát. z önkéntes csel szab honába' épp' csa cselre nem adni ez önkénteseknek módot; szó xint ú, ah a demokratikan fölszabított jobbágyokat épp csa demokrba' nem részesíték 369) Öregkorba: a csökkent Wképess idején kapni + a W örömit, a szárazon csúfondásros elméket ez persze arra ingerli: szép, szép, de mennyibe' más e, mintha pl a x örömit is má csa a csökkent képess v mondjuk ki: a te'jes te7etls idejére biztosít'nánk? Annyiba' mindössz, h a x semmiféle fokán nem a te7s v a te7etls számít, hanem a társho való visz. Örömet kapni minden szenvedéybe': örömet adni. A munkátó a képess minden grádusán örömadással - a V derítésivel - kap6unk örömet 37o) Montaigne utó órájába' misét mondatott a szobájába', föl akt térdelni, í adá ki lelkit? magányos halt óhajta: Inkább ló6'on, mint ágyba', kívü a házamon, messze enyéimtő - 59 éves, Bordeaux, Toulouse közelibe - a hajdani kathárok szelli élt benne? A protoknak gyanús a békés hal. A jó +yén csa szenvedve, rettenet közt hagy6ja e a födet. E z utó - 's különösképp a lgfőbb - igazolása annak, 372) h +'iscsa érdemesek lettünk z üdv're: +váltánk magunk' e fődön a Bűntő. Oy eredendő épp' a szomj! A tudás +éri a kárhozatot; hisz idvünk is csa tudatunkba férne bele. V ii leszünk, v elvisz bennünket z örd 373) a Boldogság, Örök Lét Ura, Kinyilatkoztatás Iének nics nevető arcmása, tekintete aggáyos, xongva nézi, mit hoz a sors. árnyékától +6'ráló katona figurája a mükénéi cirkuszoknak. z ösztön kacajba fojtja z önismeretet, szembenéz- /tekintést. z öregedés fő velejárója a +2ződés. a jámbor skizofrénia - tárgyilagosan lát. elválasztja a bűnt s z elkövetőjét, z erényt s birtoklóját 374) bűneim segítettek elválni magamtól, nem a bűnök +tagadása, a vállalásuk 375) Saint-Beuve: öregedve "1es heyeken +keményedik z e, másutt +rothad, de sehol s sose érik +. B Paszternak: A hal nem a min do'gunk. Sinkó Erv: z albigensek xint ölni zér bűn, mer' "a lél I, a test z örd teremtménye, s a lélnek idő ke, h jóvá válhasson a testbe zárva. Ehhe pig öreg kort kell +érni. A mod e nem tud z öregsnek ehhe hasonló grandiózus érte adni 376)
+bocsátottuk z elaggott szerkezet rokkantságot a tisztasága miatt. Köztudomású, h a hala előtti évekbe' Szép Ernő í mutatkoza be: Sz É vo'tam 385) duránci - nem magvaváló. a maradandóság a rend - 1re több űrt von rendbe. csendkuckó - családba' élés - a magányra való ősei jog civilizációbeli, ha csa óvóhelynyi biztosítása ) A tágasságra buzgás, a tér szomjúhozása, maj' mámora kapott el, csűrnyi csönd kö' - alattvalóimnak tekint7ő halandók boldogítására. kedvük lelik a társ.rendezésbe'. Hisznek a jövőbe', ei fajba', alakít6ósába', a Legfő Rossz ci harcba' -7)
Ézs s Jer - a makkos télen is +tartja lombját ) égkék füst gyimölcsfa tűzbő' -9) a talaj csa annak ad vmit, ki cserébe beleadja a vérit is 391) csánk - (6'só) láb térd fölött. ha csa addig csáltam, míg örömest, má abba a minutumba' haszon is vót a dolg 4o3) z idő otromba tréfáit tréfával ütve el. úrrá lenni z időn - közelb visz felebarátimho 4o8) A bálványoknak éppú nőniük kö, ak z ifjaknak. A bálványok fejlődési útja, h ii legyenek. ha nem: porrá omlanak. babona, h a tört ismétlőd', h z eis nem változ', nem fejlőd', z kelti újra s újra él.re, h z ei indulatok s ösztönök közü u.zok próbálnak érvényesülni. z újkori zsarnokok sokkal kisebbek, jobban fölháborítnak ) nem is érdekesek, létük idejét múlta. A fejlődést lgjobban z ízlés változása mutatja. 1időbe' z érlelő s érlelendő érdeki xint 41o) a felügyelet kihagyása a termőt z redeti barbársba löki vissz ) puncikájuk, bögyörőjük táján csiklandozza + őket a hal. ha iy férfitó kap6nék gyerket, évente szülnék! zon ne múljék, de vissznyelém 414) ekko xu'nánk a xetetre, meyet nem kiérdemelni szokás, hanem +xezni, Fszakkal, zsarolással. "+halunk! Síts a veszendőknek!" A versek tengertöbbse házass előtti lelkületet föst, átlag 2o év öülit ) Ki z engedéyezett hallgató? A hal. Ki fülel minderre? A hal se -6) - ateistán kihagyá z Úri.t
Vita W.-vel - vmit a s. éliné is többre tart. + tud halni vmiér, z élen fölüli dolgba' hisz - +rajzo'ni a mod öröklétbe'hívők arcát 418) létük csa eszköznek hasznáják. Ill. nyú'tják oda. z öngyilk xesek nem 1másér, hanem 1más mián, 1más hiánya foytán halnak +. A +fontolt önföláldozók foglalkoztatnak. Dugovics Tit. tudtak önszántukbó - a do'gok rendjin józanon, sőt jó üzleti lapon, mer öröknek érzék z ügyet, meyér +haltak. belhaltak, éltük abba foytatóda ) A továbbad él örök. a faj léti örökbiztonsú. jogtlsot, igstlsot nem fogadok e'. Tűr7etlset. a forr pilla. ideje, h fölkelést xvezzünk a hal c. 22 évesek Lajos szigetin Pába' - sátáni +kísértés: tedd a köveket kenyerekké! 42o) "ide zt a goyót!" Mintha ettő több közöm vón +' most is a fö'dhö /- kri mártíroms - Zi) göböy - hízómarha, +ettük bennük z időt. Perszephoné. méyen a mi időnk alatt - Stratford - a jelenalattiság nem nyomasztó, fölemelő. Föltámadunk! - Szól6 vigaszul, önbiztatásul, s le7 fenyegetés, a bosszú hadizeneti, koponyák fogcsikorgató üregéből. Kísértetek Völgye - a halandók itt 1 n Árny uralma al élnek s munkálnak 429) a Léthén túli táj félhomáy - szomszédsába' Elüszion - aszphodélosz-mezők - átsüt a fény, átjárás is - kényelmes. a fr II. Szilv elhunyta 1oo3 óta minden páp ol. Dant adatforrása a mantovai Virgil - sovinizm fűtötte pártdüh. másfélét óhajtunk - nyugodtabbat, zz humorismerőbbet. a múlt mindnyájunk otthona, szülőháza. A V törvit a szülőházba' tanu'juk +. I - lgfőbb atyánk 432) * 1564 születésinek s nemeztetésinek ágya, meybe' maga nemze gyert. attó virul, h 1 szeméynek áldozza magát. A városok, a vidékik különöst, xetnek 1-1 Hal6atl oldáho simulni. Weimar - z Óriás termetre 165 centi. A szo'gálat nem szo'gas. Mitő lesz a zsarnokbó alkotmos uralk s a xesbő hitestárs? A viszontszo'gálattó' -4) Méltók lenni atyáinkho, kik számunkra e Vot, ez élt +teremték. Élni a puszta létér, v többér anná s í túl zon -6) z albigensek z ószövt veték el fönntartás néküli borzalmmal. sponte sua - önkint, ipa - após ) Eu katedráliba' nics valli élmem; csa eszti. z eszköz, íme, fölfalá a célt. A kultusznak e sztéyibő épp z hiányz, mér' létesültek. A felürő lefelé irányuló imádtatás nem kult, Hitnek s Sardanapalnak rémuralma. Nem vall. z, mi nem gyermekes -8) xet-nem xet sziromtépdeső játék. a szenvedő nép +sítésinek ügyéhö, a fájd +könnyítésirő - a végzet ocsmánysinak +javításáró ) a Pokol tölcsérxű kuta, 8. réteg a Rondabugyra gyullad be. a Purgatórim termeszvár. a Paradics céllövöldék céltáblája. lánya Susann, veje Joh Hall orvos, fele Anne Hathaway /ld. a rajzon) szülei tanyája Shotteryba' - 8 évvel idősb, 1 gyerkük a házasskötés ut 6 hó.
I +halt! - ne itt tisztázzuk, h Ni e kiáltásába' a diadal v a veres. üvöltési vót-e nb. a magunk iülésit készíti-e elő, mi csa ördögülésre vezet7.. Shak nem hitt ibe'. Stratfordba 1 drbját írá, z utót, A vihart 443) a Pokol s a Menny összütközésirő, a Rossz s a Jó ádáz küzdelmit ábrázolja, mint kö a Tudásnak s 6nak, a Szabsnak s Szo'gálatnak 1esülnie a Jog s Öröm tartósítására Prospero szavaival e túlV Jóhíre sugallja, h a bosszúnál is édesb a - +bocsátás? ) ki veszt, nyer: Qui perd, gagne! - Sart - dial - szép vigasztalás 445) Minden fil s költői lobogó a hal - a biztos veszés cébe' lobog. Senectus ipse morbus /z öregs betegs - e tétel +fordít6ó. +pihenés, bólintgató 6'rapillantás, nem állít6ó +. A hal a magzatunk. akko esünk teherbe vele, miko +születünk. A végin - éppoy keservest, mint bennünk z anyánk - Vra hozzuk a végünk; +teremtjük a +semmisülésünk. növekvő alkalmazkodó képtls -6) A túlVot ú fölfogni, mint a heyes s erkös magaviseletnek vmi eszményi birodalmát - 1ik fő akadáya, h ma túlVba' hihessünk. A +ény Vkép - má Plat nevű előfutárába' - hamist lapozza a jó s igaz Vát vmi ii rendre - jutalmazó s büntető szándékra. A túlV csa oy le7, mint mi. +hosszított él -7) A Szigeti veszt 1 26 éves ifjú írá.  Zalán futását 1 22 éves. A János vitézt 1 kamasz. irunk lgböcsb, lg-mindenentúlibb e tragját 34 éves. iuvens - Róba' Servius Tullius kir rendeleti értibe' 45 éves koráig. zontúl seniores. Férfikor - nics figyelm rá -8) '68 ápr Luk 3 terjedelmesb k.et tervez, zokk ut z önélrajzát. minden ?re fejezetnyi a mondanivalója, frissen, könnyedén, nem akadva + a gondfűzésbe', se a frba'. iy elevensbe, hitbe'? - z tart +, h nics benső élem. Mindennel foglalkozom, csa a lelkemmel nem soha. Miheyt 1 pillom van, merülök a Wba'. Frénaud-dedikáció - Ész inője - 3 éve. Minden pilla reagálás. Felelet z élre. E távolítja e' tőle a hal árnyékát. Jó érzi magát: érzi a fejlőt 449) a karrierista s pribék eszmekörbe' hagyni. törölgetnem kölle a csetrest! +lopják z élem! Nem engednek lélegezni! Itt töltetik, mulasztatják z időt! méy s sikér tányér. idegfrissító excitáns. +halni udvariatlans, neveletls, visszélés, paraszti önzés. kényelmetset okozunk. Halunkka' a zsarolás bűnibe esünk.
Holtába' +' a kir s a tenap +' öürajongott filmdíva se más, mint 1 rakás gyorsan eltakarítandó, bűzlő szemét 453) A magára adó öreg 1ik lgszebb elégtéte z elmúlás +aláztatásával szembe', ha távozása rettenetit környezeti számára tompítni képes. A +öregedés illemtanának fővizsgája, h miképp húzzuk be magunk után z ajtót. Miképp tűnünk el a függöny mögött, mey groteszk komédiánkat befejezi. Erre zzal a +gondolással ke fölkészülnünk, h +' 1 pillangó hal is botrányos ellentmondás. Ee közt lgfeljebb +torlásként le7 +halni. Engedjétek +, h s lábamon vonuljak a háttérbe. Ne nógassatok további teljesítményre. Ne csapjatok be; ne kapassatok el -4)
Kháron lakikján v z öregedés tüneti, esszéreg 69

Beatrice apródjai 79 - Vváros - hiteli z új útnak - izzadt futkozás 1 szalagnyi új ösvény +lelési v kitapogatása végett. kényelmi út, időtakarító átvágás szt 6árú vetéstáblák v erdős vadászTek +kerülési heyett. jegenyepör - a hazafisba' a revanche-ig ellendülő Barrés szemére veté Gide-nek: lelki gyökérzete id talajokbó - a Gyökértlek Pába szakadt hősi 459) akkor lesz sudár, ha átültetik, miné többet vált tápláló talajt. A kirántott gyökérzet hányx várta - de ú, mint hal a levegőn -, h ismét vmiféle elembe kerüjön. Mind +rázkódtatással járt, mer hisz ha tőlem függ, mindmáig ott élnék, 'ahol +születém ) z e tsödve fedezi föl, hajdani élményit elevenítgetve, h hány szülőföldje is lapul a szívibe' 466) Minden nevelés lapja akko a tek vót. A felsőbbrendűeknek kijáró várakozással tekintettem.. Sík vidéken ősidőktő fogva össz~6atl' többet vertek, mint magaslaton: a hegy s z erőd menekülési heyt kínál /s a székeyek? 469) duplán fölháborító, ha jogos maceráltatást társilag méyen alsóbban allóktól kell elszenvendnünk. a djaik foyamán őket ért sérelmeket nem tudván se visszadni, se elhárítni, í z bennük fölgyűlt, s utólag iy mód szabulgata belőlük, kifogy6atl 473) /éngöm a hosszúréti, szepsi + etyeki unokatestvérim kalauzoltak ú, mint It z angyföldik
Magaviselet, jellem, tájékozódás: fiait minden okosan uralkodó v ~ni készülő társ erre neveli 478) ütlegelési ragáy földrajzi sávja - Baltikum-Adriatikuma ) A nemzethűsük s m érzésük miatt elüldözöttek jó részinek itthon +' a bolsevizm vádja alól is tisztáznia kölle magát. Bámulni való, h a nemzetközi pol finom szövevényű eszmeárulási miyen gyorsan be6olnak a vaskalapok milliói alá 487) Mo a szovjet termes szöve, 's í minden m született bolsevista ) A pesti lib s szocdem sajtó má kísérelgeté kommentáléni s hellyel-közzel ábrázolni a korszak borzalmit; főleg - noha öülírva - z 1éni "atrocitásokat s önkényesseket'. E' z eui méretű önkényessre nem hívá föl se' z o jobbjainak, se a V felelősinek figyit /hisz ük okozák 489/  Romba' s Jugba .osan kirajzo6ó a m anyanyelvűk nem 1 akkora tömbje, meyné +' kisbnek is juttata külön állisot a tört. H z ei jogok védit s maguk lássák el 491) Komlós Alad (zs elcsatolt +yéknek neveze 1etl alkalmmal 1 táj1set. Tanári állásának, maj szülőfödjinek ehagyására kénxüt. A kinyomtatott szavakat +' tüzetesb figy kíséré. s némítá ) Felelősek Szegi - Mensheitsdämmerung Ady átkozó-áldó ragaszkodásával a m födhö, lobogott bennünk z ikeresés (ihiány, hazasiratás (-hiány 494) m anyanyelvűek jogvéde - etávoloda, aminek törtilg ikerszövbe kölle vón fonódnia: a nép- s nemzetvédelm; a föltörő osztok küzde s a kintrő barbár széttörésre szánt m etnikum bár 2sbeesett harca a becsület, z ei méltós +mentésire, a jövőbe való átmentésire. A proletár osztharc ei-nemzeti szabsharc lett 499) m Messiások koronkint + akák váltni e z ot; de +' +hallal se xzék + z idvöt, te6' csa Messiás-vállalkozók voltak. má csa z maradt (a képzavar foytatásakint, h miként viselkedjenek z idvtl +en, mit mondnak; itt annak, ki elhagyá, s ott zoknak, kik követék őket. záltal, h a m progresszió jó részi vak kénxbő v hiszékeny számításbó oy fokba hallgata a m néptömegek nemzeti joginak sérelmirő, pogromig fajuló üldöztetésirő, a nemzet ügyinek látványos védelmit a reakció szinte kizárólagos birtokául engedé ) z igs érvényesítési le7 takti dolg. képviseletit, mey erki kat, nem le7 ak röv időre se szüneteltetni. A szüneteltetés itt átengedés. A m klassz költészet bibliája, de +' a jakobinus Pető s a jaurés-ista Ad ke a 2oas évek ifjúsának szeme előtt tépet 2té; elég különös fölosztásra. z 1ik fél csa anemzeti szenvedéyt harsogá belőlük Vgá, a másik csa a szociálist. Mind2 alibiként. Miközbe a némasra kárhoztatott nép 1ooadok óta nem látott kiszolgáltatottsgal szenvedé a most 1bekapcsolódott 2s kínt, a nemzetit s a társit 5o1) "Nem hazafisra tanít bennünket z Idő, Eisre tanít.
De nem a föld a haza! Ami a földbe' szt: z z ee emléki. E z, mi lelkünk födje s otthona - nyelvünk, gondolatink s emlékink -, meyeken kívü nicsen számunkra hey, a haza, meybe élnünk s halnunk ke.."
/Bab '19; 5o2-4 könnytlek könnyei
Ó, mécsünk nem Vított:
házunk' gyujtotta fel
s gyűl pokla lett a hey,
hol élni, halni kell.
H "tömegnyelvven" is 1.sorba a szavak igazi jelentésit ke'n +Vítni, vis h vminek z újra átvizsgálása 'magába +' nem c.forri tett, abba Kun nem követé gondom. Ne essünk mi se a szavak fetisizálásába, - mer miko jutunk e akko a valóstartuknak +Vításáho; vis igazi leleplezésükhö? 5o5) tűzön-vízen a nép ügyszo'gálóinak, főképp, midőn má e minősükbe' eszik annak kenyerit ..9) tán túlsosan jóhiszemű vót - Faith, without Illusions - hit s hiedel .12) hiúsment önzetlse ) A Duna hullákat vet partra, mind1iken fejlövés: úszva aktak szülőfődjükre vissztérni. A Horthy-c.ess lapján 1ko Masho húzó Jászi, Vámbéry írásba', Károyi szóba híja fö z "eui vissztetszést" kockáztató kitelepítésekre a kormt, mey ezt erendelé.. Felelet sincs, nemh intézkedés 516) A m haladás akko lgismertebb költője z akko lgnb szl kötőhö keres összköttetést Pábó. Sikertlü; a kötőtárs 1be - min. öülzárni a msot is, harcképtlné tenni ú, h élképtlné ) Ad temetése 19 I. 29 - Fanyar vidéki szólás vót: "1 kuty nem ment a koporsója ut. magas férfival, 6oyval. "Él'te 1ütt hanyatlott le nemzetéve /Bab 35 éves, Adnak 4oévest állt + a <3e, őrlelke, ah a géniuszt nevezni kölle vón. (Kassák) Édesanyját leánynevén Istenes Erzsébetnek híták. A "tót mosónő" szlul éppú nem tuda 1 mondatot se, ak a fia 528)
Magamba hinni zt jelenti: nem ad6ok magamra - a becsületérzésemre. Nanyáink ázott tyúkjait idézék, ah zok estére kelve betelepedtek z emeletes ól lécire, baljóslatokkal fejük fölött, h miyen sorrendbe éri maj őket a gazd'asszonyi kés: kotkotoltak, má alig tojtak, hiába cicerélé végig őket dközbe többx a xgalmas kakas 54o) Noha a bent ágálóktó semmi érdekbelit nem remél7tek, benéztek z ablakon, küldtek 1-1 mosoyt, merő könyörületessbő. Semmi nem ad oy' édes iülést, mint ha a V közepinek hihetjük magunk'. Mintha nem én gyártám vón zt a kamaszosan kiábrándító zöngeményt, hanem 1 jósos, távoli 6 küldé vón, miz z él örök vigaszát ) Tiszta állapotba érez7ém te6' z önhittsnek a gyönyörét, zt a romboló kéjt, h "higgy magadba'. Dőlj be annak, h rendkívülit tudsz teremteni, efölöttit, minden6ón iit. Csa most érzém: heyest cselekedém, ill, h vmi non nem heyes tettet +'iscsa ekerülém. Hazameném keserű győzelmmel, mer hisz a feszülts nem oldóda föl, v ha igen, z is +alázó vót. z ő erke )) xint érdemmel se' ille föltűnősködni, "hivalkodni. De h +' hevenyén v kétey közt szült versim mutogatásáva is kellessem magam oy inő előtt, 'kinek annyi áldozatát tartottuk 1xre szánalmas 's nevetses impotensnek? A hiús síte, h hiúsomma szembeszálljak, s a fenyegető zseniskedést (Nietzs napja nem mozdu't +' a delelőrő) zok közé a szégyellt szenvedéyim közé sorozzam, meyek c. 1re jobban működtetém vón mind jobban kevesellt akFt. Aknevelés - Annyira abba a tévfölfogásba leledze, h z ee csa vmi rendx lapján él7nek (beleértve a táplákozást, a x módját) 543) Kezdetbe minden új tömörülés szektáss. Minden vall eretneksbő bugyog elő, a Vot elöntők is ) Dembicz bíza z elme minden6ósába', felelőssérzet-működtetésibe' 565)

nép s nemzet alibist elitist szétszakítása is 3anon ut - http://dia.jadox.pim.hu/ - teljes

A Nagy Kérdés

- Pusztul a nép, - kezdtem.
Hangom elakadt,
- A magyarság…
- Mit? magyarok?
- hangzott. – Csönd,
Te zsgyűlölő!
Pusztul a nép…
- Hallgass! Ne beszélj itt másról.
A kérdés Egy volt és lészen is:
antiszemita vagy-é?

1937 - kkor tán másért kérték számon, mint ma (több nyets lapon /metaped, nibiru.hu/pártok
+ z auszt Duncan Max Middleton *22 marha barmi

Én nem. A népem, nemzetem sorsát viszont szívemen viselem.
A hunhíren volt egy-két érdekes hozzászólás ennél a versnél:
"Nekik mindenki, aki nem tartozik közéjük. Visszakérdezve: Ön szemita?"
Folytatnám: És mi következik ezekből?
Ki a m?, '39 - nyelvrokonink - Magvető, Gondolkodó mok, 82
Mariska hazát választ
dla - maj 14 mill m -  Minden, ami végzetes, meredéyen csúszik rendeltetése felé. '43


z utó törzsfő - Madarász Jó + 15 - Illyés 13, Kos hírhedt rendőrminének, a Zichy-"gyémántos" Lászlónak öccse - dem rep
Nem igaz, h öregedve z e mintha lefelé haladna. ckezőlg, fölfelé -; lépcsőnek tapossa maga alá z esztendeit: miné öregb, anná messzebb lát z időbe'. Mindenfelé 6o1) Mirő ismersz + z ifjús? A bátorsró, - hűsrő, - dacró -12) Rejtelm, hol ojtód' z ifjú lélbe a hit. Hittem magam is, h a haza nics elveszve, érdemes érte küzd'ni -4) Lá 98 éves korába' halt +, mi zt látszik igazolni, h a forradalmárok (ha 1éb nem történ' velük), soká élnek, annak z éltani tapnak lapján, h a n xetet s a n gyűlölet, áltba' minden n szenvedéy +tartja z et 618) Kosná is tovább élt s dacolt, .osan 12 évvel 9-be' halt +, szegényen, észrevétlenül /Amba'. a cecei ev. ref. torny harangjai '53


Waterlootól vissznézve - Stendhal: Chartreuse de Parme - Fabrice del Dongo, Nap megalomán, lomha volt és öntelt. Halhatatlanodási vágyunk' mi civilek csa a hősök képmásinak +vásárlásával elégít7tük vón ki 622) z írók véleményit Vigny jegyezte le; 1 kicsit továbbhelyzve így szúr6na: könnyebb 1 onak 1 n győzelmet adni, mint 1 maradandó könyvet. Hőskölteményt a Roland-ének óta a fr értők nem olvastak végig gúnyos közbekuncogás nékü' -3) Henri Guillemin: beceneve: Nabu. esküt tesz a "nemzeti tulajdonok eladásának visszvonhatatlsára" - Ezt a vót főúri birtokok új tulajdonosi várták el attól, aki uruk akart lenni -5) új alkotmányt dolgoztata ki Ben Constant-nal '69


Kegyenc - Teleki László eszméi nyomán, '63 - Xeplők: Valentinianus császár - Eudoxia fele; Maximus patrícius - Júlia fele: Te mondtad, az életet, mely így vagy úgy, vesztőhellyel végződik, mert a sír is az, csak akasztófahumorral lehet kibírni. Mi fáj jobban: Cézár csalása vagy az enyém? - 1. rész, 2. kép s jelenet 748)
Valentinianus (III.: Mer kibe' kell igazán hinnünk, ha nem abba', ki így hisz nekünk? Úgy, hogy az ő hite a lelkünk. A nyomorgónak a napi kolduskenyér nem annyi, mint nekem, hogy szeressen. Ő! Épp' ő! 2.1.1. 768
Petronius) Maximus: z e nem zér csál vmi fontost, mer érte van. Mer ekerü7etl! 3. rész 4. jel 794
Valentinianus: Bocsáss +! Nem tudtam ellenállni. S nem tudtam, h 2nk közt...
Max: Hol a 6ár? H hol a 6 + z önzés 6ára? Én se tudtam vmit. zt, h van 1 6ár, hol nem császárnak, de z inek sincs 6a.
Valentinianus ünnepéyest: A birodalm érdeke..
Max: Hülye! hol má a bir is, de z ég s föd, a Vminds is csa z et szogá6ja! -7

Bolhabál - zenés kópéjáték, 66 - farce, farcire - lóvá tenni, közderűre büntetésbő, paraszti trufa, 2kezi küszködőknek írt vaskos komédia - 8o5) bohózat - a puszta lányok kiszolgáltatottsága csak annyival le7 nbb a városi szolgálólányokénál, gépírónőkénél, amennyivel elzártságuk s műveletlensük -7)
Itt tanultam meg, hogy harcolni is igazán jókedvvel le7, v lgalábbis én csa ú tok, +' ha a jókedv csa akasztófahumor is, v visszfelé sülő öngúny... /Puszták népe
Jolán: Tudja ő is z akadáyt /Kari. De igen +állhatatosult
- II Regek, novellák, drk, M remekírók, Mad, Po 82 - bibliapapíron
s +jegyz a végin: a 3bástyás 6at +kené a sajtó s tőke;
kipusztulásba kormányzott nép - fönntartása - segítése - i kegyébő adni v s 6at erősítni

CsoóriKornis /Kertész Mih - Bayer - mintha oyasmit, mint B (belefáradnak) Andrássy Gy is mondott vón a pánszláv tótokról /ld. Gw B
Közügy, '81
Szemben a támadással
Etiam periere ruinae (M A Lucanus
Lám, így a múlt. S már ismét alkonyul. ..

Búcsú L. Z.-tól (Latinovits Zoltán
...
S a tegnap az úr, nem a holnap!

Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó.
Bőrömben elheverve

... Önbizalom,
majd bizalom társaidban: ez
kerekít látóhatárt s jövendőt. ...

Forget not the field
Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán

Ne feledd a tért, ahol elestek ők,
a földet se feledd,
bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiai, az a föld
szent ügy hős-helye lett.
Mert hol tiszta ügyért s így lám, temiattad –
érted is hulltak el ők:
terül az bárhol, a föld,
rejtelmesen egy terület!
Úgy az övék, hogy már a tied.

Ne feledd hát a teret, hol bár a lebírt had
bár legutolsó hátvéde ledőlt!
Míg nem feleded:

nem nyugszanak ők. Nem holt, nem letiport sereget
emészt el ott – vagy akárhol – a sírhant.
Új hont érlel a föld.
Rammstein: Ne halj meg előttem
Áprily: A sebek...


Erazim Kohák Svob, svědomí, soužití - kapitoly z mezilidské etiky Slon 4 - 2. prednáka o smlouve, '3. Pravda a pluralita: kulturní relativism - individualizace - vzniká potreba tmelu - smlouva se spolecnym velkym Já - le moi commun (Rous  - opacne, autokraticky  jako krocení ind sobectví kalkulem vyhodnosti pod dozorem vladare (Hob - spolecenství počínají rousseauovskou kmenovou soudrzností, rozpadají pod sžíravym působením ind sobectví 41) pudove podvybaveny zivocisny druh - normativní a deskriptivní et, skut, vcetne vedy, je prolnutá hodnotou a smyslem. kde se lidé odmítnou informovat a rozhodovat, rozhodnutí padnou samospádem jako nechtená vyslednice nedomyslenych následků. Lidé su nejzranitelnejsí proto, ze nechtejí pochybovat, zkoumat, chtejí verit. Oželí svobu, jen dyž je porádek /+siratja, belenyux 43) Různost ohrozuje bezpecnou 1tu víry. Kdo se liší, ohrozuje. nestrannost - zákl ctnost úředníka ) proti gustu žádnej dišputát. neexistuje neco tretího, dle čeho bychom je mohli porovnat. hodnotové systémy mají svou platnost - a su neporovnatelné 45) Kdo povazuje neco za dobré ci spatné o sobe, je bláhovy, avsak kdo zpochybnuje bezné hodnocení, skodí. "kult" relativism: dobro a zlo si kazdá spol stanoví sama. jediná pravda je, ze zádná jediná pravda neni? hodnotí moznost? fil - hledání nosné orientacní predstavy. táže se po jasu. můzeme si to overit v prozitku, dostatecné důvody? zapadá do overené síte? Co - Proc? 47) legal - ilegal - egal - relativism se jeví jaok synonymum pro neochotu zaujmout stanovisko, brát neco vázne. omyl - relativní ne libovolny, nybrz vztahovy, urceny vztahem. Hodnota je svou podstatou vztahová kvalita. sžírá nenávidějícího, ubližuje nenáviděnému ) 1jící vytvoril ci poskytl neco kladného svym blizním (následky, v se o to pokousel (úmysly. Oproti tomu správny/ne 49) oznacení pro počin, osobu ci predmet, kty je vhodny za danych okolnosti ci kty odpovídá urcitym zásadám, zákonu Ján 8,3-12 ) hodnotová dohoda, pluralita neznamená sama o sobe rovnocennost 51) spol může verit, cemu ce, avsakk s nekterymi názory narazí a následky budou bolestné. svet propojeny slozitymi vztahy podpůrného a odporného. Karl Havlícek, Jarosl Hašk - antisem. Pravdy kazdému prejte! dyž se vzdáme spolecnych hodnot a necháme kazdou spol, aby si je stanovila dle svého, vytváríme pluralitu tuhych diktatur ) pravdivá, pokud k pravde ukazuje, prestává byt, dykoliv se za pravdu vydává. důlezité, aby predešla démonu souhlasu. Jen volnost predstvivosti můze vytvorit prostor svoby. to, co 19. stol povazovalo za "pokrok", nás dovedlo na pokraj zkázy 53) angazovanost proti lhostejnosti. kulturní realtivism, kty se zrodil jako vzpoura svoby proti dogmatismu, jej nahrazuje regionálními absolutismy ) 6. Sobecky gen: o determinismu a egoismu, 8. Buh Otec a Matka Príroda: Et prirozeného zákona, utilitarism, Povinnost: deontol et
Ulrich Beck Riziková spol /Na ceste k jiné moderne 86 - ekol, meze růstu, pozde mod, resp postmod - Münch - www.slon-knihy.cz

hajléktl jegyezd + jól '12/135 Const szept vég - a csönd árt z egészsnek /Torda Szand, 14. dalai láma /Tändzin Gjamccho *35: a remt elvesztni nem sít, őrizni kö tek nékü a nehezsekre, Zselinszká Ida: z ei jogok nem szépek /arcra kinézetre
a Teleki-térkép más színezéssel

Nincsenek megjegyzések: