...És ott se már és máshol se mi lenne
Akkor se az
Máskor se másmilyen se
A puszta Nem kattan üres Igenbe
Ugyanott és ugye máshol
Ugyanakkor s ugye máskor
Tandori Dez "Fut z örök tekinteteket unván 82
/utó sorok, címid Apollinaire Mirabeau-hídjábul
S szerelmeink
Emléke mért zavar ma,
Mi volt az öröm ráadás a jajra?
Jöjj el éj, az óra verjen,
Száll az idő itthagy engem,
Kéz kézben nézz szemembe, s közbe tudnám,
Hogy karjaink
Hídja alatt a hullám
Fut az örök tekinteteket únván.
Jöjj el éj, az óra verjen,
Száll az idő itthagy engem.
Mint ez a víz elfolyó messzeség lett
A szerelem,
Milyen lassú az élet,
S milyen erőszakosak a remények,
Jöjj el éj, az óra verjen,
Száll az idő itthagy engem.
Jön napra nap, új év válik tavalyra,
Nincs, ami a
Szerelmet visszacsalja.
A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna.
Jöjj el éj, az óra verjen,
Száll az idő itthagy engem.
Vas I ford Sophie Austr
Sous le pont Mirabeau coule la Seine
Et nos amours
Faut-il qu'il m'en souvienne
La joie venait toujours après la peine.
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
Les mains dans les mains restons face à face
Tandis que sous
Le pont de nos bras passe
Des éternels regards l'onde si lasse
Vienne la nuite sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
L'amour s'en va comme cette eau courante
L'amour s'en va
Comme la vie est lente
Et comme l'Espérance est violente
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
Passent les jours et passent les semaines
Ni temps passé
Ni les amours reviennent
Sous le pont Mirabeau coule la Seine
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
Et nos amours
Faut-il qu'il m'en souvienne
La joie venait toujours après la peine.
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
Les mains dans les mains restons face à face
Tandis que sous
Le pont de nos bras passe
Des éternels regards l'onde si lasse
Vienne la nuite sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
L'amour s'en va comme cette eau courante
L'amour s'en va
Comme la vie est lente
Et comme l'Espérance est violente
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
Passent les jours et passent les semaines
Ni temps passé
Ni les amours reviennent
Sous le pont Mirabeau coule la Seine
Vienne la nuit sonne l'heure
Les jours s'en vont je demeure
Bejegyzések
3 megjegyzés:
Erény mindaz, mely az örök mértékkel megegyezik s a teljesség felé emel; bűn mindaz, mely az örök mértékkel szembeszegül s a teljességtől távolít.
Aki a teljességet eléri, az örök mértékkel azonosul: nincs erénye és nincs bűne többé; ahogy a tűznek nem erénye, hanem természete a világosság, éppúgy a teljességgel azonosult lénynek nem erénye, hanem természete az örök mérték szerinti működés. A teljességben nincs jó és rossz, nincs érdem és hiba, nincs jutalom és büntetés.
“Mennyi élet, mennyi pezsgés, mennyi ember, de mára már mind halott… Rád is ez a sors vár… Élj hát, élj, amíg élhetsz… az idő elröpül… Keresd az erényt, hogy értékes ember légy…, keresd a valódi, szellemi-lelki értékeket, hogy igazán élj, s ne légy parazita. Ne a pénzt hajszold, az idő elröpül, s észre sem veszed, már itt a vég. Keresd a boldogságot is, hiszen a felüdülés, a belső béke, de a lüktető gyönyör is fontos, – ám hagyj belőle másnak is, hisz más is élni akar, boldogságra törekszik, nem csak te. Légy toleráns és ne ítélkezz senki felett, hisz’ a vége úgyis közös: a sírgödör… Kevéske idődet használd ki jól: az ‘élni és élni hagyni’ remek elv, mert nem foszt meg semmitől, de ezt követve másokat sem rekesztesz ki semmi jóból… Szeresd az embert, hisz sorstársad ő, – épp oly’ halandó mint te vagy. Ami neked fáj, fáj az neki is. Ne tipord el, maradj Ember…” (Ismeretlen szerző)
Mindennek rendelt ideje van,
és ideje van az ég alatt minden akaratnak.
Ideje a születésnek és ideje a meghalásnak;
ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának,
amit ültettetett.
Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek;
ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek.
Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek;
ideje a megőrzésnek... és ideje az eldobásnak.
(Préd. 3,1-2, 4, 6.)
Megjegyzés küldése