
"Figyeljünk oda
az ellenségeinkre,
mert ők az elsők,
akik fölfedezik
a hibáinkat!"
hibátlanok leszünk./?
A. E. L.: máglyára velük!:) nos jó, inkább szeressük ki őket a világunkból.;)
T.: Mert úgy szerette Isten a villágot, hogy egyszülött Fiát adta...?
Ez lenne az igazi - szadomazo szeretet?
Mi bazzeg a világot is feláldozzuk a jó(l)létünk oltárán.
Az utódainknak egy nagy bidös... se marad utánunk.
És noha "nincs bűntelen nép, csak erkölcsi tompaság van...",
mi azért nem valószínű, hogy tanálunk szeplőt magunkon.
A 2. idézet egy mai írótul, +' '89-bül, miután állítólag kiszereté a barátját, munkatársát s bémártá a rokonát. Jobb a foytatása.
Hogyha szemem már a napot nem is látja,
A szép csendes alkonyt majd a hajnal váltja.
Újra felkél a nap a búzaföld felett -
Hisz' örök az élet, örök a szeretet!



2 megjegyzés:
„A legelső emlékeimtől fogva ugyanannak érzem magamat, és nem másnak, gyerekesebbnek azt a lényt, aki ötéves korában kerékpáron elmerészkedik a Berettyó-hídig, és belenéz a folyóba, amely nyáron csak nyolc-tíz méter széles, sárgán, agyagosan kanyarog a füves ártéren, és jámbornak tetteti magát, de valójában hamis, örvények vannak rajta. Tavasszal láttam a hídról, hogy a megduzzadt folyó szélesen rohan, és házakat sodor magával, hogy nagy fákat csavar ki, és dögöket úsztat, hogy elmossa a belső gátat, és lehet a házak között csónakázni, mert a partmenti utcák mind víz alatt vannak. Éreztem, hogy semmi sem egészen megbízható.”
(Konrád György: Elutazás és hazatérés)
akkor is kín és
halál a béred, ha jól
döntesz s cselekszel
Megjegyzés küldése