Óvás: Ne tessék olvasni, mert csak zavaros zagyvaságok! Köszönet /Warning: Don't read it, because there are only confused hotchpotchs! Thanks

A menny még nem ég /Heaven is not sky & not burning yet - Az álom csendje /The silence of dream - Gyertek vissza, szerelmeim /Come back, my loves!


Zbigniew Preisner Halottak könyve által inspirált Egyiptomi operájának egyik dala /előadja Elżbieta Towarnicka





















 

A. Tarkovszkij Tükör és Nosztalgia filmjéből részletek Arvo Pärt zenéjével, énekével s B. Whitehead Jákob harca az angyallal c. fametszetével

vö. +': Wang folyó - fényírások, rémuralom - természetpusztítás szabad akaratunkból, mint a magyarok - nem látnak, nem hallnak, keretbefoglalom

Éva vallatójára köszönettel

Nem mi,
minden mindig
csodálatos derű -
adom, amit ő,
ígérem és
eltűnök

mintha sosem voltam volna,
ölellek egybe, hisz
engem lélegzel be,
elkerülhetőn, de ki
nem törölhetőn
memória

És nincsenek lehetőségek,
csak kétségek, hogy
befogadtad-é,
amit adott
holt betű
vagy élet

s mi mit se számít, ha éled


Clemens Maria Brentano:                                                                                   

Es sang vor langen Jahren
Wohl auch die Nachtigall;
Das war wohl süßer Schall,
Da wir zusammen waren.

Ich sing und kann nicht weinen
Und spinne so allein
Den Faden klar und rein,
Solang der Mond wird scheinen.                           

Da wir zusammen waren,
Da sang die Nachtigall;
Nun mahnet mich ihr Schall,
Daß du von mir gefahren.

So oft der Mond mag scheinen,
Gedenk ich dein allein;
Mein Herz ist klar und rein,
Gott wolle uns vereinen!

Seit du von mir gefahren,
Singt stets die Nachtigall;
Ich denk bei ihrem Schall,
Wie wir zusammen waren.

Gott wolle uns vereinen,
Hier spinn ich so allein;
Der Mond scheint klar und rein,
Ich sing und möchte weinen!
Szépen dalolt sok-
sok éve a csalogány;
míg együtt valánk,
a dala oly édesen szólt.

Nem tudok sírni, csak
dúdolok, és fonom,
amíg fent a hold világol,
egyedül tisztára a szálat. 

Szépen szólt a fülemüle,
amíg mellettem voltál,
most, hogy itt hagytál,
ezt juttatja éneke eszembe.

Bársonyos a hold fénye,
egyedül rád gondolok;
a szívem is tisztán ragyog,
hisz az Úr visszaad nekem.

A dal nem szakadt félbe
azóta se, hogy elmentél;
idézi a veled együttlét
idejét a fülemüle éneke.

A hold oly tisztán ragyog, 
Isten egybefonna újra minket;
itt egyedül verselgetek,
sírni szeretnék, és dúdolgatok.


R. Liang képe

Nincsenek megjegyzések: