Névtelen: Haldoklóknak
- József Attila "Imádság megfáradtaknak" c. versének átirata
Örülni vágytunk és nem szenvedni.
A gyerekeink sem azért vannak,
hogy vigasztaljanak bennünket.
Urunk, mindnyájan a te dicsőségedre vagyunk.
Hisszük, hogy hatalmad mindenekfölöttvaló.
Tudjuk, hogy terved van velünk,
akárha csak bennünk vagy, vagy mindenben:
a gyerekek mosolyában, szeretőnk régi csókjában, vagy e halálban is.
Hisz tudod, ha vagy, hogy irdatlan mélységek nyíltak meg bennünk,
miket a Te fényességed se képes átjárni.
Nincs más választásunk:
fogcsikorgatva tartunk ki a végsőkig,
mert ezen kívül csak fegyverek, pénzhalmok és ölő igék
vannak, amíg mi most utolsó erőnkkel
s hiábavaló imával reméljük a végső nyugalmat elnyerni,
kínban nyüszítve:
Enyhítsed kicsit,
Hatalom!
Köszönöm.
Hamis, amit a pénzedért megvehetsz, - nincsen áldás rajta
Volt mit továbbadnod,
ugye, pénzen kívül is,
elvégezted a feladatod,
apáról-fiúra szállt
a hagyomány, és mikor
a pap elmormogta fölötted:
egó te abszolvó, megnyugodva
szállt ki a lélek az esendő
testből, és már csak keserű
asszonyod őrzi a meg nem született,
vagy megvetett, fölöslegesen
elherdált múltat, és gyermekeket?
Így adom tovább, mert éltet-
ő szeretet - emlék: A méz
erősíti az ellenállóképességet,
megédesíti a gyerekek mosolyát
és túléli a méhészt is.
- Lesz-é, aki a helyére áll?
Nagy marhaság a Méhész, a türelmes Szpirosz vége /az általunk nem kedvelt Mastroianni alakítja a Theodor. Angelopoulosz rendezte '86-os gör-fr-ol filmbe'), kibe' "kétségeket ébreszt", /írják, de inkább csak szintén) előhozza az élvhajhászatot a fiatal stoppos Nadia Mourouzi
hazagyaloglás
tudom, hogy csak annak kellek,
akivel megosztottam az életem,
nem fordulok már meg a szép
nők után, egyik napról a másikra
élek, szegény vagyok és boldog,
noha néha köpnöm kell a büdös
autók miatt, - egyszer majd elgyúr
egy, miközben - bakszakáll, katáng,
cickafark, egérárpa, ebír, szulák
- magyar, és nem idegen
nevükön szólongatom a gyomokat
a hosszú poros utak mentén
Sztalin elvtárs a terrorista rendről:
Dolgozni úgy szoktam,
mint egy rabszolga;
s befeküdni az ágyba
mint egy halott a koporsóba,
összekulcsolt kézzel
a boldog föltámadás reményében.
De a napok csak ismétlődnek
szürkén, hidegen, Nélküled.
10 megjegyzés:
Meine „Reaktion“ war vielleicht voreilig und ein bisschen “übertrieben“, aber so ist es mit den „unangenehmen Persönlichkeiten der Vergangenheit“…
Vielen Dank!
Nagyobb marhaságokat hordasz össze, bátyó, mint én. Fizetnek legalább érte?
Igyexem. Önkéntes közhasznú.
Nagyon a béka seggi alatt vagyok, ha belégondolok, mi vár rám.
Lieber Herr Dušanić /oder Miro?)!
Sie haben in alles recht.
Ich danke Ihnen für Ihre Verständnis.
Aber ich bin /wir sind auch unangenehme Persönlichkeiten - im unseren derzeitigen System.
Haldoklóknak
- József Attila "Imádság megfáradtaknak" c. versének átirata
Örülni vágytunk és nem szenvedni.
A gyerekeink sem azért vannak,
hogy vigasztaljanak bennünket.
Urunk, mindnyájan a te dicsőségedre vagyunk.
Hisszük, hogy hatalmad mindenekfölöttvaló.
Tudjuk, hogy terved van velünk,
akárha csak bennünk vagy, vagy mindenben:
a gyerekek mosolyában, szeretőnk régi csókjában, vagy e halálban is.
Hisz tudod, ha vagy, hogy irdatlan mélységek nyíltak meg bennünk,
amit a Te fényességed se képes átjárni.
Nincs más választásunk:
fogcsikorgatva tartunk ki a végsőkig,
mert azon kívül csak
fegyverek, pénzhalmok és ölő igék
vannak, míg mi most utolsó erőnkkel s
hiábavaló imával reméljük
a végső nyugalmat elnyerni,
kínban nyüszítve:
Enyhítsed kicsit,
Hatalom!
Szélhámosság. József akarnok versében is inkább a szeretet Istene, mint ez a kiszámíthatatlan élet és halál despotája.
Egy órája meghalt, akinél a fönti vers született. Megfulladt. Ott voltunk mellette a kórházban.
Volt mit továbbadnod,
ugye, elvégezted a feladatod,
apáról-fiúra szállt
a hagyomány, és mikor
a pap elmormogta fölötted:
egó te absolvó, megnyugodva
szállt ki a lélek a méltatlan
testből, és már csak keserű
asszonyod őrzi a meg nem született,
vagy megvetett, fölöslegesen
elherdált múltat és jövőt?
Adom tovább, mert éltet-
ő szeretet - emlék: A méz
erősíti az ellenállóképességet,
megédesíti a gyerekek mosolyát
és túléli a méhészt is.
Gyonyoru vers a "Haldokloknak"
Koszonom!
Szivelyes udvozlettel a legjobbakat:
Jutka
Kedves Jutka néném. Köszönjük látogatásit.
Gyanúm szerint ápoló öcsém a vétkes a haldoklókért, bár nem vallott /vö.: http://remuralom.blogspot.com/2010/08/agoniad.html).
Mi is hasonlón hasonlókat kívánunk
:-)
Megjegyzés küldése