az élet (nagyb) terhit viselő (sox kihaszná't, tárgy-, szo'gálókint kezelt) nő/k - lgalábbis ki/k nem a könnyebb végin fogjá/k +, s nemcsa' xencsébül

A pol.
a hiszékenyek rászedésin alapuló
vállalkozás
A politik'ok a hiszékenyek rászedői
Mindnyájan hiszékenyek vagyunk
Mer' mi
- mindnyájan -
se vagyunk vele,
Isten sincs velünk
Addig is
- jobb híján -
velük van

1+2 száműzött, kilakoltatott, hajléktalan - le7 ragozni: ha maj' +javulunk, adja I.,
h. a guta essék a haszonélvedzőikbe!

Dorothea. Lange: Florence Thomson 3 gyerekével

az azték Tlazolteotl vagy az inka Pachamama a termékenység s szülés segítői.
a többi női isten/nő képi alább:

http://www.bronzasheila.com/deitis/

Kassák L.: Mária a gonosz férfiakért

+ 1 látszólag ezze' össz nem függő sztori
(de ha belégondolunk: e pol.i rendx a férfiak míve, nekik kedvez, akko tanál6ó azér' összvefüggés; a különbség csa' annyi, hogy a főxeplők esetibe' gyerkek heyett versek születtek),
mit (Szabó) Schneider Alfréd tett a nyetre:

Vékesné Korzáti Erzsébet 1902 június 25-én született Keszthelyen. Már gyermekkorában kijárt neki a szenvedésből (szűkös anyagi körülmények közt nőtt fel), ami aztán haláláig kísérte.
Áldozat volt a kultúra oltárán, ő volt a magyar költészet legszebb szerelmes verseinek ihletője, Szabó Lőrinc múzsája.
Korzáti Erzsébet már fiatalon férjhez ment, egy akkor még jómódú kereskedőhöz, Vékes Ödönhöz (1920
Szabó Lőrinc 1921 szilveszterén feleségül veszi Mikes Klárát. Mikes Klára jó barátságban van Vékesné Korzáti Erzsébettel, aki őt szinte isteníti. Mikes Klára (Nagyklára) művelt asszony, aki sokat tanítja, neveli a fogékony Erzsébetet, elviszi magával operába, kirándulni, utazásokra. Erzsébetnek imponált az, hogy Szabóék révén költők, újságírók, festők világába pillanthatott be.
1925-ben egy csillebérci kiránduláson kipattant a szerelem Vékesné Korzáti Erzsébet és Szabó Lőrinc között, ami aztán 25 évig tartott, 25 év állandó bujkálással, lelkiismeret-furdalással, bűntudattal , szakítani akarással és szakítani nem tudással.
Erzsébet szenvedélyesen szerette Lőrincet, de ez a szerelem rengeteg szenvedést és kételyt is okozott neki. Főleg Nagyklárával szemben érezte magát bűnösnek, mert úgy érezte, hogy elárulta azt az asszonyt, akitől annyi jót kapott, de szenvedett valláserkölcsi okok miatt is, meg azért is, mert oly keveset lehetett Lőrinccel és akkor is csak rejtőzködve mint a tolvajok. Később a szenvedés anyagi vonatkozást is kap. Férje tönkremegy, és ettől kezdve hosszú ideig él férjével és fiával nyomorúságban. Mintha ez még mind nem lenne elég, sokat betegeskedik is, mint aztán kiderül csont-TBC-je van, amiből soká és nehezen gyógyul ki.
Pihenés végett és a gyógyulásban reménykedve Vékesné Korzáti Erzsébet 1928 júliusában az Országos Gyermekvédő Liga közvetítésével, az ottani Weutsnik család meghívására Hollandiába megy.
A hosszú enschedei (ném. városka Hollandia délkeleti sarkába') hónapok alatt intenzív levelezés folyik Lőrinc és Erzsike között. Ebben az időben írja Szabó Lőrinc a Szeretlek és a Melleted című verseit. Íme néhány sor a Szeretlekből:
. .
Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed ajkamon.
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek. *

(Mint apró részletet említem meg, hogy felkutattam az akkori Weutsnik család egyik élő unokáját, abban a reményben, hogy valami Vékesné Korzáti Erzsébethez kapcsolódó dokumentumot, levelet, képeslapot kaphatnék tőle, de legalább egy fényképet a vendégfogadókról, vagy házukról. Wilma Breukers Weutsnik asszony készségesen válaszolt, de legnagyobb sajnálatára semmivel sem rendelkezik az általam reméltek közül, sőt ma már sem a Weutsnikék háza, de még a Roomweg utca sem léteznek, mert a 2000-es hatalmas enschedei robbanás és tűzvész egy egész városnegyedet semmisített meg.)
Szabó Lőrinc, akinek felesége és Erzsike mellett még számtalan más nőügye is van, egy olyanfajta hármas házasságot képzel el, ahol mintegy legalizált módon tolerálná a két asszony egymást. Így neki nem kellene lemondani sem Nagykláráról, gyermeke anyjáról, sem pedig Erzsikéről. Ezt az őrült tervet, Erzsike enschedei tartózkodása alatt, egyelőre konkrét név említése nélkül kifejti feleségének, aki tudott férje kicsapongó szexualitásáról. Az asszony képes elvileg erre a nagy kompromisszumra, de amikor megtudja, kiről van szó, akkor bekövetkezik a robbanás. Az asszony ezt már nem tudja elviselni. Persze Erzsikén is, miután megtudja a nagy gyónást, erőt vesz a pánik, és a Klárával szembeni lelkiismeret-furdalása csak nő.
Részlet Erzsike egyik leveléből: „Hallatlan szégyellem magam sokszor, mégiscsak egy aljas csalás avval szemben, akit a legjobban szeretek, Ödönről nem is beszélve, aki eltart.., szörnyű hitvány féregnek érzem magam, akinek nincsen joga semmihez sem, ami rendes és tiszta.” *
De Szabó Lőrincnek is vannak néha őszinteségi megnyilvánulásai : „Én Szabó Lőrinc, a gyalázatos és bűnös, az erotikus és beteg és őrült és erkölcstelen disznó, ..” *
Enschedéből hazatérve Erzsike mindent elmond férjének, aki megbocsát. Az az elképzelés a jövőt tekintve, hogy Erzsike továbbra is élvezi a Klára barátságát, aki szintén nagylelkűen megbocsát, és Lőrinccel egyfajta szigorúan baráti viszony marad némi önként vállalt játékszabályok betartása mellett. Persze mindez csak önámítás volt, hiszen Klára sem tud igazán megbocsátani és a szerelem Lőrinc és Erzsike között is csak el van nyomva ideig-óráig, hogy aztán elemi erővel törjön újra fel. Lőrincet felbosszantják feleségének jelenetei (öngyilkossági kísérletek), és úgy dönt, ha Erzsike is kész e lépésre, elválik. Erzsike, valószínűleg elsősorban fiára való tekintettel, nem él ezzel az egyszeri lehetőséggel, pedig aztán már 1929-től anélkül, hogy elválnának, férjétől különél. Telnek az évek. Korzáti Erzsébet közben kiválóan képzett individuálpszichológus nevelőnő lesz.
Megkezdődik a háború annak minden szörnyűségével. Korzáti Erzsébet kicsiny intézetében zsidó gyermekeket bújtat (Ezt méltányolva posztumusz oklevelet kap és a Jad Vasem emlékfát ültet tiszteletére.) Vékesné Korzáti Erzsébeten 1949-től a fokozatos összeroppanás jelei mutatkoznak.
1950 február 12-én luminált vett be, majd kinyitotta a gázcsapot és véget vetett életének.
Amikor Szabó Lőrinc megírta a Semmiért egészent, sokak szerint a magyar irodalom legkegyetlenebb szerelmes versét , bizonyára nem gondolt arra, hogy az ott írottak egyík része egészen konkréttá válhat:

Hogy rettenetes, elhiszem,
de így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
öngyilkosság, vagy majdnem az.
. .
Mutasd meg a teljes alázat
és áldozat
örömét és hogy a világnak
kedvemért ellentéte vagy.
. .
míg nem vagy mint egy tárgy, olyan
halott és akarattalan:
addig nem vagy a többieknél
se jobb, se több,
. .
Mint lámpa, ha lecsavarom,
ne élj, mikor nem akarom;
ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
börtönt ne lásd;
és én majd elvégzem magamban,
hogy zsarnokságom megbocsásd.

Nikolaj Besszonov - szadomazo üzleti romantik: Kínvallatás, '88

Szabó Lőrinc élete végéig siratta elhunyt kedvesét. Rengeteg verset írt emlékére vagy emlékét idézve: a Huszonhatodik év 120 szonettjét, de sok verset a Tücsökzenéből is.
A huszonhatodik év Úgy legyen című verséből:
. .
Két új rózsatő a sírod felett.
Jó s rossz most zárja könyvbe a neved.
Te se halsz meg egészen! Kétezer
évig mindig lesz , aki rád figyel:
férfi sóváran, asszony irigyen –
örök vágy őriz... Ámen. Úgy legyen!

* A levélidézetek a Huszonöt év Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet c. Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina gondozásában a Magvető kiadónál megjelent kötetből valók

Az üresfejű

Amur-parti mese
/Anga, a szegény feleség béfesté, elcsúfítá a gazdag, alvó férj arcát

utó sorok:

Ment, ment Csungu magát keresni. Faluról-falura járt, sose tért vissza. Mind a mai napig se tudta +találni magát. Senki se tudott felőle semmit.
Mert ugyan mi szüksége van a világnak naplopóra, üresfejű tökfilkóra?

a milliós fénylő picsa /Paris Hilton - törölve