Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
Götz Anna /a Julián s 8 évszak 1ik xeplőji
Nem kell a szó, nem érzem, hogy ide való.
Úgy gondolom most már minden egyértelmű és bíztató.
Nem kell a hang, hiszen a szemedből is kiolvasom.
Ha rád nézek, úgy érzem, hogy tudod minden gondolatom.
Jó nekem!
Nem kell már más, hiszen megkönnyíted életem.
Amióta velem vagy, nincsen bennem félelem.
Most olyan jó, és remélem, hogy így marad.
Azt kívánom, mindörökké szépnek lássam arcodat.
Jó nekem!
Jó nekem, minden olyan megnyugtató.
Jó veled, az élet zaja nem hallható.
Jó nekem, hangod engem simogat.
Jó veled, elfelejtem gondomat.
Jó nekem!
Minden olyan megnyugtató.
Veled szép a pillanat!
Az élet zaja nem hallható.
Jó veled!
Hangod engem simogat.
Elhiszem, hogy így marad.
Elfelejtem gondomat.
Jó nekem!
Veled szép a pillanat, elhiszem, hogy így marad.
Jó veled!
Minden olyan megnyugtató, az élet zaja nem hallható.
Jó nekem!
Hangod engem simogat, elfelejtem gondomat.
Jó veled!
Veled szép a pillanat, elhiszem, hogy így marad.
Jó nekem
Sinkovits Imre s Kubik Anna Sütő András: Ádvent a Hargitán színművibe' '87-be'
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése