Óvás: Ne tessék olvasni, mert csak zavaros zagyvaságok! Köszönet /Warning: Don't read it, because there are only confused hotchpotchs! Thanks

- Legfeljebb négy évre szól, Ivetka s Béluka! Aztán újra miénk a placc, Kupec Zuzsika! - Igen, Robertko,* de addig is... + más is



































/* Nem keverendő ezen ószlov. megszólító esetben álló név
bizonyos szexuális pótszer, a műf.sz közismert elnevezésével.


Rövid szubjektív beszámoló az emberjogi, nemzetiségügyi és nemi egyenjogúsági kormányalelnök nov. 9-i találkozójáról a fölvidéki nemzetiségi szervezetek több képviselőjével


Részben igazat lehet adni annak, aki nem tartotta érdemesnek elmenni rá: nem ért igazán sokat ez formátlan találkozó az öreg vicepremierrel /sk/index), azért viszont megérte elmenni, hogy legalább láttuk, mi a helyzet és mire számíthatunk, mire kell fölkészülnünk. Bevezetőként a minisztérium nélküli kormányealelnök több mint két órán át magyarázta /szlovákul természetesen azt, amit előzetesen is elküldtek tanácskozási információs anyagként, megemlítve a sikertelensége fölötti elkeseredését is, hogy kudarcot vallott, nem sikerült a koalíciós tárgyalásokon, ahol a kisebbségek kérdése is szóba került "keresztbe tennie a lábát az ajtóba" /Bugárka hirdeti róla ezt, hogy "ő majd..."), mert nem sikerült elfogadtatnia egy a magy.-szlov. megbékélés elősegítésének finanszírozását biztosító ún. "megértési alap" létrehozására tett eredetileg fórumos javaslatát se, így csak néhány milliós keretből gazdálkodhatnak a kisebbségi intézmények és a maguk javára, a többi a kerületekre marad, amik már inkább csak fütyülnek a kisebbségi kulturális intézmények és akciók támogatására, miután minden ilyen intézmény vagyonát kiárúsították a maguk javára. Továbbá, hogy a pár tucat tagot számláló tanácsát, amit még kb. pár tucattal bővítni szeretne /inkább csak 1-1 nemzetiségi képviselőjével a bolgár, cigány, cseh, horvát, lengyel, magyar, német, orosz, rutén, rác, ukrán és zsidó kisebbségeknek /remélem senkit se felejtettem ki; - de igen, mégis!: a morvát, hogy a csehvel együtt ők is ketten legyenek, ne csak a kis- és nagyoroszok, bár azt nem értem, hogy a palócságot meg a matyóságot meg a zoboraljiakat meg stb. mért nem képviseli senki), hogy ne legyen köztük vita, a 2 legfőbb tanácsadója a fórumos P. K. és a - dicsőségére legyen mondva: vendéglátói munkakörből ellenzéki színházi dramaturgságon át sikeres könyvkiadóvá vált Sz. L. a magyarság részéről viszont már egyelőre stabil helyűnek tűnik, amíg a vicepremiér úr él - Allah adjon neki hosszú éltet! ha a hivatala előreláthatólag nem is lesz annyira hosszú éltű.
B. J-nak (aki bár először vállalta-ígérte, ám később még említendő okból az utolsó bejelentéséhez híven nem jelent meg a találkozón) az arra vonatkozó programmódosító javaslata, hogy ne csak arról legyen szó, amiről végül szó volt, hanem az asszimilációról és az autonómiáról is, nem lett megemlítve se.
Ami lényeges volt a vicepremiér úr és tanácsnokai mondanivalójában /és amit persze másként is megtudhattunk volna: nov. 16-tól nyilvános vitára bocsátják, közzéteszik az interneten is a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetét és javaslatokat lehet fűzni hozzá /amiket nem biztos, hogy tekintetbe vesznek, amit az is megerősít, hogy a fórumosok már állítólag kissé össze is rúgták a port a szóbanforgó tanács szelfméjdmenként csodálatraméltó karriert befutó vezetőjével, mert az ő javaslatukat, amit rohammunkával dolgoztattak ki velük, nem vették teljes mértékben figyelembe.
Továbbá: jövő januártól-májusig /pontosabban nem tudni, mikor) készülnek a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényjavaslattal és annak előterjesztésével.
Mikor fél négy felé a vicepremiér úr a 6 órakor kezdődő B. T. sztaroszta újraválasztását támogató komáromi kampányrendezvényen való részvétele miatt (ahova az út is min. egy óra - sebességkorlátozás nélkül) rövidre szabott találkozón szóhoz juthattak a nemzetiségi szervezetek képviselői is, a romákat és egyéb szlávokot megelőzve szokatlanul sok kisorosz kapott szót /egy öreg rutén, aki mindent igyekezett megtenni, hogy az ő fölszólalása se maradjon el nagyon az időtartamot illetően a vicepremiéré mögött, de hogy mit is akart tulajdonképpen mondani, azt nem nagyon lehetett kihámozni a hozzászólásából), úgyhogy végül, hogy a kb. felerészben magyar résztvevőkból álló hallgatóságnak is adjanak már szót, Cs. P. úr szólt közbe törten, de azok számára, akik érteni akarták, mindenesetre érthetően beszélve az államnyelvet s megemlítve többek közt azt is  - teljesen jogosan, de ezen sorok írója szerint legalábbis kissé összefüggéstelenül, hogy Pozsony sose volt Blava, mígnem '92o-ban Blava nem lett. Nem hozott viszont szóba semmit az általa képviselt Harmónia-társulás előre elkészített korrekciós javaslataiból a törvényeket illetően, bár ezen sorok írója föl is ajánlotta neki (aki a saját feljegyzéseit tán otthonhagyta) az általa fordított és előrelátóan kinyomtatott szövegüket. /Több mint valószínűsíthető, hogy a harmóniásoknak is sikerül(t) végül legalább írásban eljuttatni az észrevételeiket az illetékeseknek (ahogy azt B. J. is megtette, aki azért nem jött el végül, mert a világszövetség felvidéki elnöke nem javasolta számára, hogy szóba hozza az asszimilációt és az autonómiát, és mert különben sem akar világszövetségi tag lenni), amit a tanácskozás vezetői aztán kifezetten kértek is az idő szűkösségére való tekintettel 2-3 percre korlátozva a további hozzászólásokat. Megjegyzés még B. J. címére: az asszimilációt végül csak a 200 tagot számlálót fölvidéki lengyel nemzeti közösség képviselőnője nehezményezte, kérve a tanácsot, hogy hasson oda, hogy a jövő évi népszámláláson több lengyel legyen és az újságjuk számára biztosítsák hosszútávon, az éppen hivatalban lévő kormányoktól függetlenül is a létfönntartási támogatást. A dáleszos K. M. úr, annak ellenére, hogy nem készült hozzászólni, ugyancsak föltett néhány lényebevágó kérdést a nemzetiségügyi kormányalelnök és a tanácsa jogkörét illetően, amit hátrébb nem nagyon lehetett érteni, mert legelöl ült és kissé halkabban és nyugati akcentussal beszélte az államnyelvet ő is.
Amikor hosszú jelentkezés után utolsóként a Felvidéken egyedüliként hivatalosan bejegyzett magyar világszövetségfiók elnökségét (amely perben áll az anyaországi szervezet vezetőségével) képviselő tagjelölt résztvevő is szót kapott, hogy ne csak írásban nyújtsa be végül a követeléseiket, csupán néhány pontot hangsúlyozhatott a hétből: a nyelvtörvény és a Benes-dekrétumok eltörlésének elengedhetetlenségét, azok Habsburg-abszolutista, ill. bolseviki elavult igazstalansága miatt, egy jogi munkacsoport létrehozásának szükségét, amely nemcsak az előbbiektől tisztítaná meg a jogrendet, hanem javaslataival biztosíthatná, hogy ne csak egy választási időszakra szóljanak, hanem tartósabbak lehessenek a nemzeti közösségek érdekében hozott törvények és intézkedések, ill. egy költségvetési kvóta és a finanszírozás átláthatóságának, nyilvánosságának biztosítását ugyanezen okból, valamint a nemzetiségek kollektív jogállását biztosító eredetileg elfogadott '968-as alkotmánytörvényre alapozva annak biztosítását, hogy a nemzeti közösségek maguk intézhessék a saját ügyeiket és ne az legyen a kérdés, hogy 20-10 vagy 5 %-nál jogosultak-e valamire /a vicepremiér és Sz. L. úr is jelezte, hogy bajok lesznek a 10 % elfogadásával is. Ennyit értem. A média /egyedül az állami közszolgálati tévét meg talán az egyik magyar napilap tudósítóját sikerült azonosítani, ha volt egyáltalán több is, és ők is csak az elején és az előbbi a végén tűntek föl) egy-egy szláv főmuftit, mint pl. a statisztikai intézet vezetőjét interjúvolta-filmezte.
Mindent, ami e találkozón elhangzott, rögzítettek. Hogy közzéteszik-é valahol, az már nem biztos.
Még egy megjegyzés úgy G. Gy., mint B. J. véleményét megtámogatandó, mindkettőjüknek igazat adva: Nem ilyen formális dolgokra van elsősorban szükség, hanem - ha lehetőség van rá: értelmes munkára, öntudatos kiállásra és gazdagodásra, ill. fordított sorrendben. Kövessük tehát a Híd finanszírozóinak példáját: gazdagodjunk (de azért ne piszkosul!) és álljunk a sarkunkra, vagy ford. sorrendben, hogy amennyire csak tőlünk telik - és jobb lenne, ha jobban telne - mi magunk dönthessünk a bennünket érintő ügyekben és/vagy megfelelő embereket találjunk vagy neveljünk ki azok képviseletére, amig lehetséges egyáltalán, ti. amíg még vagyunk!


Szlov-i Magyarok Országos Szövetsegének beadványa a SzK kormányának alelnökével, R. Chmellel folytatott megbeszélésen 2010. nov. 9-én:

1. A nyelvtörvény - Álláspontunk, hogy el kell törölni. Amennyiben a szlok a saját nyelvük használatáról saját hasznalátára előirnak bármit, az az ő dolguk, azzal mi nem foglalkozunk. A magy nyelv használatát azonban nem korlátozhatja semmi sem. A nyelvtörvények a Habsburg abszolutizmus találmányai és kizárólag a magyar etnikum ellen irányultak. Ha a Habsburg törvénytelenségekhez utólag bárki csatlakozni akar, azt vállalnia kell. A magunk reszéről mindig is tiltakoztunk bármiféle nyelvtörvény ellen.

2. A Benes-törvények - Feltételek nélkül el kell törölni minden korabeli diszkriminatív törvényt és intézkedést, beleértve az amnesztia-törvényt, ami a magyarokat gyilkoló elemek mentegetését célozta. A háborús bűnösség kollektiv módon való meghirdetését s fenntartását az ENSZ Alapokmánya és az Európa Unió törvényei is tiltják, a Nürnbergi katonai biróság pedig kifejezetten azon az állásponton volt, hogy csak egyéni bűnök léteznek, kollektiv bűnösség nem létezik. Szliában se maradhat életben olyan törvény s rendelkezés, amely a szovjet elképzelésnek a mintájára létrehozott komplex diszkriminativ rendelkezéshalmazt életben tartja, mert az ilyen gyakorlat ellentétes a Szlia által is elfogadott nemzetközi szerződésekkel. Olyan munkacsoport felállitására van szükseg, amely a hatályos törvényekben a diszkriminatív elemeket kimutatja s azokat törlésre javasolja, ill. a kártérítés mikéntjét meghatározza.

3. Költségvetési kvóta a magy intézmények fejlesztéséhez, az iskolaügyi, kulturális és gazdasági pénzügyi alapok megteremtésének, továbbá a költségvetési szubvenciók magyarokra eső része feletti ellenőrzésnek a biztosítása. Ezen belül a nemzetközi szervezetektől, pl. az EU-alapjaiból felvett összegek és keretek pontos kimutatása és a magyarlakta vidékeken való felhasználásával való elszámolás. A magyarok által beadott pályázatok intézésének nyilvánossága és ellenőrizhetősége.

4. A magyar nyelv hivatalos használatát rendezni kell. Minden hivatalos közleményt, törvényt, rendeletet, pontos magy. fordításban közölni kell közvetlenül annak megjelenését követően a szlovák nyelvűvel egyidőben.

5. A magyar nemzetiség létrehozhatja saját nemzeti tanácsát, amely kifejtheti véleményét a SzK Nemzeti Tanácsa s kormánya, illetve bármilyen egyéb szervezet által hozott rendelkezésről, intézkedésről, amennyiben úgy íteli meg, hogy az a magyar nemzetiségét bármilyen formában érinti.

6. Minden oyan településen, ahol a magys a hiv stat xint lgalább 8 %-ban jelen van, kérjük a szl iskolákban a magy nyelv s kultúra ismertetését fakultatív formában legalább heti 1-2 órában lehetővé tenni /s a szl is legyen fak a m iskkban.

7. Az 1968-as szövetségi alkotmány tartalmazta a nemzetiségek kollektiv jogait a kultúra és a gazdaság területén. A politikai kollektiv jogokat nem tartalmaz6ta, mert azokra nézve kom pártnak kizárólagos joga volt, ami azóta +szűnt. Ezek alapján sem vitathatók a magyok poli kollektív jogai. Az 1968-as alkotmány ezen nemzetiségi törvenycikkét a szovjetek annak elfogadását követően eltörölték s helyette, annak megjelentetése ellenére 1 semmitmondó nemzetiségiekről szóló törvénycikket közöltek le. Így megállapítható, hogy a nemzetiségek kollektiv jogait tartalmazó az 1968-as eredeti, nemzetiségi törvenycikkely érvényben van. Ennek nyilvános tudomásul vételét kérjük.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Požiadavky Krajinského zväzu Maďarov na Slovensku podané na pracovnom stretnutí s podpredsedom vlády SR, s pánom R. Chmelom dňa 9. 11. 2010:

1. Jazykový zákon - Sme za to, že ho treba zrušiť. Pokiaľ Slováci predpisujú čokoľvek sami pre seba, čo sa týka používania ich vlastného jazyka, tým sa my nebudeme zaoberať. Ale používanie maďarčiny nič nemôže obmedzovať. Jazykové zákony sú mimochodom výmysel Habsburského absolutizmu a boli aj v tej dobe namierené hlavne proti maďarskému etniku. Ak niekto sa chce dodatočne pripojiť k nespravodlivým (ne)zákonnostiam Habsburgovcov, nech si za to berie zodpovednosť na seba. My z našej strany sme boli vždy proti akémukoľvek jazykovému zákonu.

2. Benešove zákony - Bezpodmienečne treba zrušiť všetky vtedajšou dobou poznačené diskriminačné zákony a nariadenia, včítane aj zákona o amnestii, ktorý mal za cieľ ospravedlnenie tých, ktorí sa zúčastnili krutostí, ba naviac vrážd vykonaných na Maďaroch. Držať sa kolektívneho chápania vojnových zločinov zakazuje aj Základný dokument OSN a aj zákony Európskej únie. Vojenský tribunál v Norimbergu bol tiež výslovne za to, že existujú len individuálne zločiny a nie kolektívne. Nemožno sa držať ani na Slovensku takých zákonov alebo nariadení, ktoré zachovávajú tento komplex diskriminačných dekrétov vytvorených podľa sovietskych predstáv, pretože takáto prax je v protiklade aj s medzinárodnými zmluvami podpísanými SR. Je treba preto vytvoriť pracovnú skupinu, ktorá prekontroluje existujúce zákony z tohto hľadiska, navrhne zrušenie pochybných elementov v nich a aj spôsoby zadosťučinenia.

3. Žiadame rozpočtovú kvótu na rozvoj maďarských inštitúcií a možnosť vytvorenia finančných fondov v oblasti školstva, kultúry i hospodárstva, možnosť kontroly rozpočtových subvencií, ktoré sa týkajú Maďarov, presné vykazovanie tých súm a rámcov, ktoré boli poskytnuté medzinárodnými organizáciami a európskymi fondmi a vyúčtovanie o tom, ako tieto boli použité na Maďarmi obývaných územiach, a ďalej aj verejný charakter a možnosť kontroly Maďarmi podaných konkurzných projektov.

4. Žiadame zabezpečenie používania maďarčiny v úradnom styku. Treba zabezpečiť presný maďarský preklad všetkých úradných nariadení, vyhlášok a zákonov súčasne alebo bezprostredne po ich uverejnení v slovenčine.

5. Žiadame zabezpečenie toho, aby maďarská národná komunita na Slovensku mohla vytvoriť svoju vlastnú národnú radu, ktorá by mohla vysloviť svoj názor k nariadeniam a opatreniam, ktoré prijali NR a vláda SR alebo hocijaká iná organizácia, pokiaľ táto rada usudzuje, že sa tieto opatrenia dotýkajú v nejakej forme aj maďarskú komunitu.

6. Žiadame zavedenie fakultatívnej výučby maďarského jazyka a kultúry v slovenských školách min. v rozsahu jednej hodiny týždenne vo všetkých obciach a mestách, kde Maďari tvoria min. 8 % obyvateľstva podľa oficiálnych štatistických údajov.

7. Federálna ústava z r. 1968 obsahoval kolektívne práva národností v oblasti kultúry a hospodárstva. Politické kolektívne práva tam chýbali, pretože komunistická strana v tej dobe na to mala výsadné právo, ktoré od tej doby bolo zrušené. Takže sú neoddiskutovateľné aj kolektívne práva Maďarov. Ústavný zákon z r. 1968 týkajúci sa národností bol po jeho prijatí zrušený sovietmi, a miesto neho bol vyhlásený jeden nič neriešiaci ústavný zákon o národnostiach. Možno preto konštatovať, že pôvodný ústavný zákon obsahujúci kolektívne práva národností je stále v platnosti. Žiadame verejné uznanie tohto faktu.

Arma Gedeon írta...

Én ezt a szerelmespárt most látom először profilból...
Ivetka nem kérdéses, de Bugár is magukfajta lenne???
Kedves Sat, mit szólsz az ördögűzésemhez?? Elég észbontó dolog.

sat. írta...

Bugárka, amíg ki nem derülnek a szélhámosságai, a plebs nyelvit beszélő, jól használható pojáca. Csak az előtérig engedik, ott kapja meg jutalmát.
Az ördögűzésed észveszejtőn fergeteges. Sajnos az istennyila nem csapkod gyakran télidőn; máskint, nem dörgelmest, hanem csendes fagyhalállal emeli magáho' az áldozatit a megtévesztettek köribül.