Régi magyar áldás - minden szerettemnek s "ellenségnek" meg azoknak is, akikre nem gondol senki

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
és áldott legyen a kéz, mely fölnevelt.
Legyen áldott eddigi utad,
és áldott legyen egész életed.

Legyen áldott benned a fény,
hogy másnak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara
és melegítse föl szívedet,

hogy lehess meleget osztó forrás
a szeretetedre szomjazóknak,
és legyen áldott támasz karod
a segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad
minden hozzád fordulónak.
Legyen áldást hozó kezed
azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen mosolyod,
légy vigasz a szenvedőknek,
légy te áldott találkozás
minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár
minden hibád, bűnöd, vétked,
hiszen aki megbocsátja,
végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás,
fájdalomban, szenvedésben,
örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
őrizze meg kedvességed,
őrizzen meg önmagadnak
és a téged szeretőknek.

a csensztochovai "csodatévő, fekete Istenanya" a Fényes Hegy pálos kolostorába'

Jászolban a szalmán - franc. népdal, Weöres ford., Kaláka-dal

Luther - Kaláka: Mennyből jövök most hozzátok

kis Jézus - aranyalma, Isten tenyerén - 12/25 - regölés, szokás - vóut

hortus carmeli - Karácsony Pió atyával

Faulkner: Vadpálmák /szlov., Annette Gonserowski ford.

a karácsonyi istentisztelet ígehirdetésinek gondolati: a halál, bűn rabságából, az önhittségbül, sérelmektül tiszta gyermekségre megváltó s +tartó. + kölle töretnie, hogy táplálékká legyen. - "együnk belőle"! /Tok Tün., záróének: 448. 1. s 4.

Berda József: Elhihető?

Mindig az aljasabb /Více podlý /Niederträchtiger /The meaner
a hatalmasabb?! /je vždy mocnější?! /- immer mächtiger?! /the mightier?!

vö. - katt rá!: pozsonyi történet + Mt. 7, 14

a képen a megtestesült nyilvános magyar(gyűl)ölő tót (s láss csudát: az általa is +vadítottaktól eltérőn a nyalonc péndzes "magyarokkal" kvaterkázni is hajlandó, csak ne lássák a hívei + a főnök:) a nép bálványa kormányzó, eb ura fickó, kinek piszkos do'gokra gazdagon díjazott végrehajtója

Polgárháborúba' az ellenség belül van, az embör szinte 'maga ellen harcol.

Minden rútsága ellenire a vereség lehet az egyetlen út a föltámadás felé .. Tán kibomlik belőle, ahogy magból a fa.

A. Saint-Exupéry

"hiszem, hogy Isten a tagok minden gyöngeségivel együtt még mindig hordozza e közösséget,

s hogy lelkivel meg tudja újítni"

A szeretetnek nincs szükségi a másik vereségire ahhoz, hogy higgyen önnön értékességibe' s erejibe'. E kevésbé tikkasztó, mint az állandó törtetés a győzelemér'. Ha elhagyom a győzelem s vereség síkját, túllépek az önigazolás kényszerin, s örülhetek a másik embör értékességinek, hisz az nemhogy csökkentné az enyim', hanem épp hogy én is részesedhetem az ő gazdagságából.

A. Grün, id. mű - ld. alább, 24. s 61-2. o.

1 hala ut Ád-Évkor v Kar 1. dján béhívának Orék, tán z itiszt ut s tán vmék gyer is velem vót, tán Vi. nem tö'ttötünk ott többet 1o'nél, s má' jött Er puykaverest, pattogva, h h.. /- í tanulám +, h Karkor nem illik nem otthon lenni.
Er később le is hüyéze /mint a bátyját, ki orvos, lélekgyógyász.
a pokrócokat s csizmát  /s +' I tudja mit) viszont nem átallotta elvinni, mer'h neki nagyobb szükségi van rá
/a csizmát aztán le is rúgá a lábárul s meztélláb rohana ki a kocsijáho', mikor anyámmal öszveszólalkoza.
Ma viszont kétségbe voná, h xetém-e 1t?
de ne legyünk oy finnyásak, ah Sa mondá /ki ha +mond vmit, zt bétartja) mikor a sziep tányérkészletet elvivék s hoztak heyette 1xűt.
sokat segítének, Ma önzetlen, E kicsit számítón is, de a fönti do'gokat nehez felednem, pig + kén bocsátni.

/azér' juta e eszembe '1o Karácsonya előtt, mer' Vi vissz akara vinni 1 kölcsöncsizmát, amire nincs nagy szükség Ád.-Évkor

a'szem: nem xetem a Kart, mer' sok mindennek + köll felelni - 

I. É.: 

Ünnepeld + a karácsonyt a magad módja szerint, nekem pedig engedd +, h én is a magam módja xint ünnepeljem +! 

/Charles Dickens

Bölcsődal - Borúth Andor, 5

Theotokos + Rogier van der Weyden 

 

Csendes éj, drága szent éj,
mindenek álma mély;
Nincs fönn más csak a drága szent pár,
várja, gyermeke alszik-e már.
Szent Fiú, aludjál! 2x

Csendes éj, drága szent éj,
Angyalok hangja kél;
Halld az angyali halleluját,
Száll itt zengve s a távolon át:
Krisztusunk megszabadít. 2x

Csendes éj, drága szent éj;
Örvendj szív, bízva élj!
Isten gyermeke áldva néz rád,
hív az óra, mely víg reményt ád:
Jézusunk megszületett, 2x

A középkori magyar karácsonyi korál /ének) a Miatyánk földolgozása,
lejegyzé (bővebben, több versszakkal) Sztárai Mihály Az Ur Krisztus születése innepire címmel a XVI. sz. közepin /155o-be'),
utal rá az 183o januári (XIV. évf.) Tudományos Gyűjtemény, mint 171. dicséretre:

Mi atyánk Atyaisten,
Vezérünk Fiúisten
És Szentlélek Úristen,
Vigasztalónk mindenben,
Kik vagyunk igaz hitben
Krisztusnak Ő kezében,
Jer, dicsérjük énekkel!

Az irgalmas Úristen
Miérthogy nem kegyetlen?
Ezt kiáltja szűntelen:
Nincsen senki bűntelen,
Én vagyok igaz Isten,
Térjetek meg hirtelen!
Lészek irgalmas ingyen.

Ezért külde Szent Fiát
E(z) világ Megváltaját
És Megszabadítaját,
Ki megalázá magát,
Ádámnak ábrázatját,
Felvövé ő állatját,
Szenvede bűnünk kínját.

Légyen örök ditsőség,
Az Atyának, ki felség,
A Fiúnak tiszteség,
Szentléleknek egy hivség,
Háromság Egy Istenség,
Kérünk, hogy légy segitség,
Légyen köztünk békeség!