Ferke Andris hírös tót író, rendező, énekes, graf.tanár a nyitrai egyetemen nagy hatású uszító előadást tarta a ma is folyó fölvidéki magyarosításról

hallgatok
mert elvették
szavaim
szólok
mert belémverik
amit ki kéne
hánynom

hallgatva
szeretlek
szeretve
szólok

ő s a zsivány Sík János terhelyi szobra

rusnya féreg
földbetaposva
csikorgó
fogakkal
könny nélkül
védelek

Gazda Vera, győzelmet hozó nevű magisztra, eperjesi dr.jelölt

teljes egyetértéséről biztosítá a szuggesztíven előadó, éneklő, elmészkedő urat

a "magyarok sztenderden fölüli jogai"-nak +nyirbálását,
a (szóba jöhető) pozitív megkülönböztetés /diszkrimináció) elutasítását
s a számukra esetleg juttatott költségvetési támogatások megvonását,
ill. a magyar párt +szüntetésit illetőleg - az ojt is +lobbizandó a dicső nagy (pán=úr)szláv 1ség jegyibe'.

s mikor tényekkel cáfolám, bevált szokás szerént másra terelék a szóut.

a fönti balodali sorokat vö.: Anette Gonserowski Hallgatása
eredetitől jobb Éva általi fordítása

Nné Császi Ild a sélei leveltár térképi lapján: 2 megőrizé nevit sk nyelvű változatban: Kalmár (Kupecka), Vár aljai Utcza (Podzámska). 2 u a változások után visszakapta hajdani nevit Gyürki (Ďurkova), Plébánia Utcza (Farská). A Plébánia u foytatása a Kalmár utó a vár felé Megyeház Utza volt, jelezve z 1kori megyeházát. A Megyeház utcától a foyó felé haladva a vár alatti rész Káptalan U, a folytatása egészen a folyóig pedig Kis Utcza néven található, ma mind2 Mostná ’Híd utca’. A térképen található Posta Utcza akár ma is leíró jellegű lehetne, hisz itt található a főposta, de a hajdani utca helyén, Svätopl térén (nám Svätopl) az új színház épült fel - le7ne Színház tér. A Rév Utcza a Posta utcától a foyóig vezetett, ma már csak egy része van meg (Sládkovič), nem visz ki a Nyitráig. z 1kori rév helyén ma egyébként gyaloghíd található. (má ki s ótós híd) Nyitra mai központi része, sétáló utcája a Hosszú Utcza nevet viselte az 1874-es térképen (Štefanik tr). A városból kifelé vezető út Tornóci út néven szerepelt, mey jelzi az útvonal fontossát, vis a múlt sz 2. felibe főbb közlekedési út Tornóc felé vezetett. Ma már e városból kivezető utat Novozámocká ’Érsekújvári’ útnak nevezik, s a Tornóc felé tartót pedig Cabajskának, mey közelebbi település neve.

Nyitra mai városrészei máig megőrizték néhány puszta v 1kori falvak, majorok heyneveit, iyek: Csermány, Tormos, Mikov dvor (Mikofalva), Könyök, Mlynárce (Molnos). A múlt század második felében Nyitra külterületi nevei közt talál6unk a 6ár növényzetire utaló heyneveket: Kis csér, Nagy csér, Nagy cser alatt, Nagy Cser erdő, Ihar, Ihari erdő, Diófa alatt; a talaj minőségére: Mocsár, Mocsár dülő, Kövösd (1874), Kövesd (1890); a terület állatvilágára utalókat: Szarka domb, Szarka hegy. Művelési águkat örökítették meg a Répás part, Csermányi szőllőskertek, Felső rétek, Alsó rétek heynevek. z 1kori kegyheyek ma is +találhatók szlovák nyelvű változatban: Boldogasszony (Kostol Matky Božej) Kálvária hegy (Kalvária).

A mai Nyitra Te magába foglalja a múlt századi Pár utcza közbirtokossági határát. Ezt a települést már FÉNYES ELEK 1851-ben Nyitra külvárosaként említi. A vegyes tót zsidó falunak 985 katolikus és 15oo zs lakosa volt, ezt igazolja az itt található két temető is: Párovsky, Židovsky cintorin. Parutsza a szomszédos Nyitra város térképén mint határközség azonban Párócz név al xepel, meybő következtet7ünk z akkori népi nevére. A levéltárba 864es, 67es s 73as ketezésű térképek talál6ók Pár utcza 6áráró. E heynév városrésznévkint nem maradt fönn, csa utcanév (Párovská u.) emlékezteti az Óvárosból errefelé haladókat. A szabályozatl Nyitra folyó környékén rögzített múlt szi nevek: Füzes, Sziget, Csücsök, Görbe rétek, Rövid osztáyok, Hosszú Derék nyilasok ma má Párovské lúky gyűjtőnév alatt említtetnek. Az Akasztófai (Šibeničny vrch) 218 m-re emelkedik ki a tengerszint fölé. A mellette eterülő meredek részt Nagy partnak nevezék. A földfeszín méyedési a lakótelep közepén +' ma is őrzik z 1kori Tégla égető heyit. A lakótelep neve Klokočina, amelynek 0iy történeti előzménye e Ten nics. Bár léteze Klakacs, Kalakacs, Kalakocs erdő helynév, de a hajdani Nyitra 6árában, innen 2,5 km-re dényura. E résznek mai sk elnevezése, Klokočová uitt talál6ó. Fölte7őlg innen kapá a lakótelep önkényes névadással. A múlt szi régi térképek e Tet Nagy part alatt (864), ill Kórház megett (873) néven jegyzik. z 874-es térkép xint a Kórház a mai cukorgyár heyin állt. A lakótelep alatt a cukorgyárig húzódó kertvárosi rész a múlt században Alsó hegy alatt (1864), ill Előhegyre dülő (1873) vót. A mai Diely ’újnegyed’ valamennyi térképen Előhegy néven xepel, s valóba magaslaton fex. +őrzék redeti nevüket: Súdol (Šúdolská dolina), Súdol alatt (Pod šúdolom), Lúka majorja (Lukov dvor), Majorok megett (Za majerom). Itt is talál6unk a 6ár növényzetire utaló neveket: Jalsina ’égerfás’ Lehotai pázsitoknál, Mogyorós, Irtványok, Tajnay erdejénél.

A nyitrai káptalan uradalmáho tartoza Gyürki utcza 6ára is. Te — a Nyitra ártéri része miatt — főkint réts, legelős vo't, a magasabban fekvő 6árokat pig szőlőművelésre használták: Felső zobori szőllők, Uj hegy, Ujhegyi szőllők, Polák hegyi szőllők, Szőllők alatt; Kisbirtokosok felső legelője, Uradalmi rétség, Kisbirtokosok rétje. A terület természetes növényzetére utal: Jalsina iránt (Pri Jelšine), Jalsina ’égerfás’ (Jelšina). A dűlő fekvésére utal: Darázsi úton alól (Pod dražovskou cestou). A Sindolka forrásról elnevezett terület az egykoritól kicsit északkeletre helyezkedik el. A Felső zobori határ és Alsó zobori szőllők helynevek a beépített teületen szlovák nyelvű utcanevekben maradtak fenn: Hornozoborská u., Dolnozoborská u.

A múlt századi Tormos helység ma Chrenova néven Nyitra városrésze. Már FÉNYES ELEK 1851-ben tót faluként említi. Az 1859-ben készült tagosítás előtti térképen csak szlovák nyelvű helynevek találhatók helyenként magyaros helyesírással például: Panszka Tabla, Kutyi, Gyili, Nad Mlincsekom stb. Az 1870-ben készült tagosítás utáni térképen három magyar nyelvű dűlőnév is felbukkan, de inkább a mérnök nemzetiségét jelezve: Elődi puszta, Vadászlak felett, Emőkei oldal.

Szintén Nyitrához tartozik Felsőköröskény és Alsóköröskény között található Czirmány puszta. 1890-ben még térkép készült területéről. Az egykori nevek közül a Mogyorós maradt fenn szlovák nyelvű változatban (Orechov) mint állami major, illetve a puszta neve szintén szlovák nyelvű utcanévben: Cirmánska u.

Alsóköröskény és Nyitraivánka között hajdan volt Puszta Davarcsány területéről néhány elnevezés szlovák alakban tovább él: Bitte alatt (Bita u.), Davarcsány (Dvorčany = ’zártkertes rész’), Nadro (Nadrov). A helyviszonyítást tükröző nevek pedig eltűntek: Vasúttól Ürményi útig, Országúttól vasútig, Országút fölött, Czétényke és Nyitra folyó közt