Lugos, nyelvemlék s hála G. segé'yinek oldód' a "probl.: a rendx a béjegyzések alá raká az o'dalelemeket, tán mer' vmi szétfeszíté e rendetlen o'dalt

hálásan köszönöm a segítséget

más:
Az "őskori" analógiás gondolkodás a látás-logikán nyuxik. Alapja a képiség, a szemléletesség, me'y nyelvédesanyánk minden gyereke számára azonnal érthetővé teszi a régen vagy akár frissen alkotott szavakat és kifejezéseket.

anta dunguz /Rajta, Dunguz,
szur raga dunguz /Szülj reggelt, Dunguz.
szur raga digi daga /Szülj reggelt, ébredj-dagadj,
ala bala bambuz /Ártsad-bántsad Bambúzt.

Sumér Nap-ébresztő, ford. A. Falkenstein s W. Solden után

Antanténusz.
Szórakaténusz.
Szóraka tiki-taka
Ala-bala bambusz.

Magyar kiszámolós gyerekmondóka

- az "áldozat" kiszámolására szo'gál, eredetileg alkalmasint a sárkányölő hőst jelölé ki.
a "bal" a rossz, az ártalom szava - a gonosz isten (a sötétség ura Bambúz

/Czakó Gábor: Beavatás a magyar észjárásba, Cz. Simon, Bp. '8, 13-

+ Végvári Jó.: http://hu.wikisource.org/wiki/Anyanyelvemről,_huszonegy_tételben

PILINSZKY János: Beating

Now i can endure it.
Now other thoughts occur.
Now nothing is.
Now i exist.
Now everything.
Now unendurable.
Now finally, now in loneliness,
Now ultimate, utter loneliness,
Just you and i

Lugos - Temesvártul 6o km-re keletre a Temes partján - akar Temesköz keleti kapujának is tekinthető a tőle délre emelkedő Dognácskai-hegység a központjába' Resicabányával, a délkeletre magasló Szörényi-havasok, Retyezát s az alattuk lévő szintén Temes-parti Karánsebes, a keletre levő Ruszkai-havasok s túloldalukon Vajdahunyad, északkeletre Marosillye, Déva s tovább Gyulafehérvár s az északi Erdőhát, ill. az északkeletre fekvő Arad közt.
Ősi település. A tőle délre tanál6ó Lugoskisfaluba' földvárt tártak föl az i. e. I. századbul. Lugosnak a középkorba' vára álla. A II. Rákóczi György ellenibe' 1658-ba' erdélyi fejedelemmé tett lugosi s karánsebesi bán, Barcsay Ákos (e néven II.), kinek kormányzásáho' kötődik Erdély címerinek elfogadása az 1659-es szászsebesi országgyűlésen, Lugost a töröknek adá. (Barcsay a segesvári országgyűlésen csak arra az időre fogadá el a fejedelemséget, míg Rákóczi a törököt kiengeszteli. Az azonba' 166o-ba' a monostori mezőn elese ellenük. Barcsay 1661-be' lemonda a fejedelemségrül a sikeresb Kemény János javára, s a rendeket is föloldá hűségesküjük alól, de később mégis izgatni kezde, mire Kozmatelkénél +ölete.)
191o-be' a város majd 2o-ezer lakosának +' több mint harmada magyar, /3a oláh s /3 német. Az asszimiláció ott is gőzerővel folya, úgyhogy mára a több mint duplája lakosábul a több mint 8o % román mellett alig 1o % magyar s 3 % német maradt. Lugost a román kultúra egyik központjának tekintik, műemlék a barokk ortodox s görög-kat. temploma, valamint ferences kolostor/temploma. Színház, múzeum s kultúrpalota is van a városba'. /E képen az előtérbe' a röf. /prot. templom:
Itt működe többek közt a román jogász, bölcsész Eftimie /Euthym Murgu (+187o), Balcescu tanára, ki Kossuth hívekint mindent elkövete, h. az oláhokat a magy. szabadságharc eszméjinek +nyerje (az 1848-as forradal'mba' Petőfivel együtt tagja a Madarász testvérek alapította Egyenlőségi Klubnak, majd pesti ügyvédként radikális képviselő a magyar országgyűlésbe').
Lugoson születe a magyar színészkint induló s őket külföldön is támogató Lugosi Béla, kinek +nevirül a hírhedt amerikai horror- + zombi- + Frankenstein-filmekbe' má' lehulla az ékezet, s a zeneszerző Kurtág György is (*1929), kinek gyönyörűk többek közt a Pilinszky János költeményire írt szörzeményi is.
A városba' (selyem)szövetgyár s Mondial tégla- s cserépgyár /?). Testvérvárosa Szekszárd.
Délkeletre Lugostól egy azonos nevű falu fölött a Hunyadi János által Guti Országh Mihálynak Solymosér' cserébe adott, majd a Pongrácz- s Jósika-család tulajdonába' került Zsidóvár romjai.

vö.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lugos + http://ro.wikipedia.org/wiki/átkörösztölve: Lugoj

+' 1 érdekesség /a konzerv tí (k)Ö(r)-tül - érdemes elolvasni, +'ha ..:

http://eastcasablanca2.bravejournal.com/entry/32448