

a maastrichti boldog Anka is keresi társát 3 angyalkájával
Oyoknak, kik közelbi /xosb kapcsba' maradnak a term.te', tán könnyebb átkö'tözni a másVra, e'fogadni 'z e'múlást.
Udvarházi Irén Álom c. fotyójábul kivágva:

Erdőbe menjen, zöld mezőkre ki;
Ott ányas lombok, illatos virágok
Még enyhülést is adnak tán neki;
Ott..
Hangok szövődnek, halk melódiák -
S békítőn suttog örök pihenésrül
A hulló lomb s hervadó virág...
Fekete kút: a könnyek kútje ez, -
.. Húzd csillagokra szárnyalón -
S oly halkan, mintha sírhalomra
Lágy rózsaszirmok hullanának..
Ha lelkem, mint az örök fény sugára,
Hogy visszatérjen Isten homlokára,
E föld porábul égre szárnyal:
Temessetek majd cigánymuzsikával!
Gorkij elbeszélési nyomán Emil Lotjanu rendezési:
A cigánytábor az égbe megy /Tabor uhogyit v nyebo
s Munkácsy Cigánytábora /Gipsy camp, 1873 - a wikirül

Csoóri Sándor: Ördögpille
Ha mégy a lépcsőn lefelé,
ne nézz vissza a fordulónál,
ne áruld el, hogy visszajössz
s ha szólnék – visszaszólnál.

Piros homály csapkod utánad,
mint ördögpille piros szárnya,
bújj el mögé, hogy így lehess
szemeim részeg látomása.
Venczel Vera /mára nagyon +öregede
Ha mégy a lépcsőn lefelé,
ne tudjam soha, hova készülsz,
milyen utcákba jársz, milyen
tükrök csendjébe szédülsz.
Lábad alatt muzsika ébred -
ne tudjam soha, kinek szánod
sejtelmes sürgésed és kényes
énekesmadár topogásod.
Futottam én valaha tőled,
büntettelek nyíltan, titokban:
add vissza most a büntetést,
míg van öröm a fájdalomban.
Ha mégy a lépcsőn lefelé,
eszembejut egy búcsuzásod:
lépdelsz, s mögötted fal zuhan,
piros homály, szerelem-átok.

http://dia.pool.pim.hu/Csoóri_Sándor-Ordogpille.xhtml
György Péter: Memex könybe zárt tudás, Magvető '2
'z iskolai olvasás főlg z utasításokba való eligazodás képességire tanít +. A szöv. örömibe való lét má más körbe tartoz'. Keressük a szöv. jelentésinek titkait, z utasításokon túli, a bizontlsba' föltűnő világot, a szövegek mögötti s általi imaginárius kontinenst 11)
A. Foglietta + tán a s. útját járó f.széli (fél)cig. L. Deniszára hasonlít

Sem több ifjúság, vagy öregség, mint most van,
Sem több tökély nem lesz soha, mint most van,
Sem több ég vagy pokol, mint most van.
és
táncolj!
A zene majd csak megjön valahonnan.
(a címbéli ajánlás első s utó sora
Sri Chinmoy egy elmélkedéséből
és
Kazantzakisz "Zorbász"-ából)
és föllángol a naplemente
míg mégy a lépcsőkön lefele
s barátok szeretők ezután már
csak erős lélekkel lehettek
én meg nem vagyok beszámítható
már nem tudok fölegyenesedni
kortól süketülök bevizelek
a fiatalabb másik nembéliek
tekintetében a fajfönntartástól
elvonatkoztatott örömszerzésből
kivénhedtem ez oszló testet
el kell takarítanom
ne fertőzzön mást
és másként kell adni mert
e földön kívül nincs számunkra
élet csak az Úrnak dicsőség
és - de csak akkor
ha nem villan föl tőled
pillantásában a viszolygás közönye -
öleld meg azt aki/t szeret/sz
s vegyetek végső búcsút
annak a gyerekkori
napnak a melegével szemetekben
de ha ez nem megy akkor
csak egy szótlan intéssel



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése