virágzó cseresznyefa

robotoló senkinek tiszteletére
menyegzői ruhába
virágba borult fáktól
édes illatos tavaszi
sziromhavazásba
belebőgnek a bűzlő gépek
- zokogástól rázva
hányszor kell még eltemesselek
mihaszna gondtól űzve
rohanva el melletted
tudásod sose éri már el
konzumba fulladt korcs fiad

csak egy több mint 2 méter magas erős vastag fekete oszlop /a fehér görögökkel ellentétbe') marada még ideig - a törzsi:
az apum ültette hatalmasra nőtt fa má' nem fog virágozni:

'9 mindszentjire kivágám.

/tavasszal pedig a +maradt törzsit is
- hacsak, mint Gabi ajánlá, bé nem lehet még a törzsit oltni ágakkal.

most elválik, hogy hazamegyek, de félek nem lesz belőle semmi
- nem fogantak bé a széles csonkba oltványnak használt, télen a földben átvészelte rügyező ágacskák

hiába keresed a tökéletes szépséget
ha úgy érzed, véled: +leléd /emberbe' s nem a természetbe'), imádkozz, nehogy a mélyén csak kegyetlen érzéketlenséget találj
többet ér az emberség, alázatos jóság

Michelle Pfeiffer, többek közt a Fehér oleanderbe' játsz'

Berda J.: Vallomás

Ó, illatos szertartás:
lobbanó szerelm!
Érted vagyok csak ember,
csak érted vétkezem.

Csak veled van szavam,
téged tisztel még eszem.
Hogy boldog legyek: kösd
gúzsba lábam és kezem.

Te igázz le, ne a
bárgyú vezérek.
Te ejts kísértésbe,
egykor úgyis elégek.

Nem a nyájnak, - néked
szól ma az igaz ének;
a te pokoli étked
mennybéli ízének!

a Sötétség, '39-es kötetiből

..

legalább oly bölcs emberségben,

amilyen mester szakmájában!

Közmondás-toldás, az Ostor és olajágból, 57

Ami természetes

Ha szép vagy, mért ne lennél

hiú? hát legyen így!

Némuljon meg a szépség ellen

lázadó megvénült irigy.

Kemény kérdés

Fiatalok! ki rontott rút ronggyá titeket?

Mért gyűlölitek a tisztes öregebbeket?

Apák, anyák lesztek ti is, mint szüleitek,

bűnötöket a sors majd akkor bünteti meg! 

Alku nélkül - Így igaz, 61

Vigyázz a Tálentum tüzére mely akkor

alszik ki, mikor hazudozol.

Nyílj ki, mint a virág, szíved szerint;

akár a menny vár rád, akár a pokol!

gyerekkoromban apám

ültetette engem annyiszor

túlnőtt cseresznyefa ahány

évet éltél kinek minden

ágát úgy ismertem

mert majd’ minden tavaszon

megmásztalak csillogó fekete

gyümölcseidért

kinek törzsét már át nem

értem kivágtalak nagy
nehezen és csonkodba

már nem fogantak be a télen át

a fölásott földben megmaradt

bimbózó hajtásaid

és fölhasogattalak

magamba szívtam

fád kesernyés illatát

adj anyumnak télen meleget

cseresznyefánk én is így

halok meg s már nem leszek

hozzád közelebb

hatalmas borús éj

szép szép
de hiábavaló
mint az életed
hajtsd le hát fejed
és kérj bocsánatot
őszintén mindenért

és ha nem
bocsátanak is meg
dolgozz másért
ne fecséreld az időt

e 2 közbülső: '1o szept

szépen furulyálj

lányka feledtesd

hogy engem a hím-

tagom miatt tartanak

meg dolgozni

körötte: kora tavasz

a soros franc. idvöske
nem nagy eresztés
csak átmeneti formális
kedves búgó gerlice: Alizée Jacotey

a hasonló jellegű Zsda követelményi + a hitelesség - de mihez is?

...
Szegények szenvedélye, sarkaló önzés, érzem én,
örökre bennem égsz már, örök időkre! a szegény
lázával nézem én a földet, téged is fényes gondolat,
ragyogó eszme, - tán azért, mert nem kérik tőlem áradat.
.
...
Látszat ez a világ, olcsó, hiu látszat.
           Atya, Fiu, Szent-
Lélek oltalmazzon mindnyájunkat ittlent.


Két kulacsom
Váltogatom
Kortyolgatom is, ha kérded,
Ebből ürmöt, abból mérget.


Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal
      Kellene: honnan jössz, - azzal, ecsém: hova mész!

Illyés Gy.: Szegénység, örökös éhség; Reggeli meditáció; Vadak etetése - Népiesek s urbánusok közt, Egy népfinak - A Puszták Népe szerzőjének /Rend a romokban, 37