..
Mer' növeli, ki elfödi a bajt
..
Ím, a pl., h ki szépen kimondja
a rettenetet, zzal föl is oldja /?
..
- nem hiszem, h érvényesek Illyés állítási
de gyönyörű a "Hangzavart!.." kezdetű B-versi, '55
in Kézfogások, '56
Judit, Judit, jösz-e énutánam?
a prágai Károly-híd kisoldali Judit-tornya
Baranyai F.: A 8. ajtó
Virág Visegrádnál /Prágában
Kékszakállú, én adom most:
íme, itt a nyolcadik kulcs.
Csak belülről nyitja ajtód,
mely saját magadra tárul,
nem torzíthat már a fény, mely
rólam visszaverve rádhull -
nem vagyok már. Tűnhetsz annak,
ami vagy - s nemcsak lehetnél.
Senki sem lát, csak a nyirkos
várfalak közé rekedt éj.
Mássá tett a nő-jelenlét:
úgy lehettél hős, kegyetlen,
dús, gyengéd, s országgal ékes,
hogy a tükröd én lehettem,
gyöngeséged s múltad titkát
féltve is büszkén szemérmes
úgy lehettél, jó uram, hogy
volt egy asszony, aki kérdez.
íme, itt a nyolcadik kulcs.
Csak belülről nyitja ajtód,
mely saját magadra tárul,
nem torzíthat már a fény, mely
rólam visszaverve rádhull -
nem vagyok már. Tűnhetsz annak,
ami vagy - s nemcsak lehetnél.
Senki sem lát, csak a nyirkos
várfalak közé rekedt éj.
Mássá tett a nő-jelenlét:
úgy lehettél hős, kegyetlen,
dús, gyengéd, s országgal ékes,
hogy a tükröd én lehettem,
gyöngeséged s múltad titkát
féltve is büszkén szemérmes
úgy lehettél, jó uram, hogy
volt egy asszony, aki kérdez.
S ha hét ajtód meg se látom?
Ha semmit se kérdezek meg
s azt sugallja hallgatásom,
hogy kicsit sem érdekellek?
Akkor sértve inkább lennél?
Akkor inkább lenne részem
bús magamra-hagyatottság
várad örök éjjelében?
Lettem volna - mint sok asszony -
üres szívű, puszta szájú?
Milyen kellett volna lennem?
Mondd meg nékem, Kékszakállú!
Enyém most már minden éjjel -
és mindig is éjjel lesz már.
S vak az éj. Senkise lát, csak
a rajtam kívül rekedt vár.
Fedd magad fel önmagadnak,
mérd, amit raksz és amit dúlsz.
Kékszakállú, én adom most:
íme, itt a nyolcadik kulcs.
Ha semmit se kérdezek meg
s azt sugallja hallgatásom,
hogy kicsit sem érdekellek?
Akkor sértve inkább lennél?
Akkor inkább lenne részem
bús magamra-hagyatottság
várad örök éjjelében?
Lettem volna - mint sok asszony -
üres szívű, puszta szájú?
Milyen kellett volna lennem?
Mondd meg nékem, Kékszakállú!
Enyém most már minden éjjel -
és mindig is éjjel lesz már.
S vak az éj. Senkise lát, csak
a rajtam kívül rekedt vár.
Fedd magad fel önmagadnak,
mérd, amit raksz és amit dúlsz.
íme, itt a nyolcadik kulcs.
...
Ha megkap is - a rabszolgám marad,
kit legyőzőmmé halállal aláztam.
/A 4. enigma
'82
ne nézz soha
Kapecz Zs: Madár
'83:
ne nézz az őszi égre
ne nézz soha
költöző vándoroknak
nincs otthona
ki hazudik magának
házat hazát
feje fölé tapasztja
az éjszakát
sárral befröcskölt ablaka
az ólmos ég az asztala
pohara alján béka ül
kanala tócsába merül
mennyboltján döglött denevér
párnája csücskén hál a tél
szívébe fagyva egy madár
fekete szárnyán jégvirág
kivájták szeme csillagát
torkába ölték száz dalát
csőrén dermedt rózsa ragyog
szerelme is melléfagyott
ki hazudott magának
házat hazát
lelkére tapasztotta
az éjszakát
kései vándoroknak
nincs otthona
ne nézz az őszi égre
nem lesz soha
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése