Sandro Botticelli képi/vö. a wikivel
s a gnosis9.net če' o'dallal
nehezen feledhető nevetési + a kardjába dűlő
Ágoston
máshun is van róla szó e jeddzetelőbe'
imája /hálás köszönettel G. Lajos bátyámnak):
"Uram, légy előttem, hogy vezess és irányíts engem, mutasd nékem a helyes utat! Uram, légy mögöttem, hogy távol tartsad üldözőimet, és mindig szemed előtt lehessek! Uram légy mellettem, hogy védj és támogass, amikor kísérőre van szükségem! Uram, légy alattam, hogy tartsál és fenntartsál engem, amikor utamon megbotlok, netán elesek! Uram, légy bennem, hogy vigasztalj engem és mindig mellettem állj! Uram, légy fölöttem, hogy megáldj engem és védelmedbe vegyél! Uram, légy mindig velem!
Ne engedd, hogy belefáradjak keresésedbe.
Adj erőt, hogy mindig és mindenütt Arcod látására törekedjem.
Önts belém reményt, hogy minden lépéssel közelebb kerüljek Hozzád.
Te ismered erőmet és gyengeségeimet, őrizd az egyiket, és gyógyítsd a másikat!
Te juss eszembe mindenütt: szeretnélek megismerni és megszeretni!"
ismételgetés:* * *
Uram, Istenem, én reményem, hallgass meg engem!Ne engedd, hogy belefáradjak keresésedbe.
Adj erőt, hogy mindig és mindenütt Arcod látására törekedjem.
Önts belém reményt, hogy minden lépéssel közelebb kerüljek Hozzád.
Te ismered erőmet és gyengeségeimet, őrizd az egyiket, és gyógyítsd a másikat!
Te juss eszembe mindenütt: szeretnélek megismerni és megszeretni!"
és add, Uram, azt is, hogy mindíg fölismerjelek embertársam (ál)arcában, akit hozzámküldtél.
mög azt is kéröm, hogy önmagamban is csak Tégöd tiszteljelek - se kevesbet, se többet, sömmi mást, csak mit a Te példádbul erőt adsz mögvalósítni mások javára.
köszönöm
Hit, értelem, közjó - A köröszt(y)én(y) politikai bölcselet főbb jellemzői
/források: Salisbury János + 118o: Policraticus, Aquinói + 1274: De regimine principum, Summa - foglalati, Suarez: Tractatus de legibus ac Deo legislatore, Pádovai Marsilius: Defensor pacis, XIII. Leó, XI. Pius, Kecskés Pál + '76, Tertullián + 2o2: semmi se idegenb számomra, mint az állam /Mihi nihil magis alienum est quam respublica, Ág. 43o törtteol. vall - gyakorlat, tanrendx s intézm. K Rahner + '84: mint gyak. v. "élmény - az értelemadó alapho' fűződő existenciális kötődés által +6ározott létmód. a vall gyakorlása közössi tev., intézményesül. Jac Maritain + '73. I. Mó 1, 26 értelemmel s szab. akarattal. az akarat rosszra hajlik, ezér' szüks a kegy s +váltás. neo+: se igaz, se hamis - a tud. szempontjából: értelmetlen. Pál, 1 Kor 1, 2o: a világ bölcsességi balgaság. Ág.: credimus, ut cognoscamus, non cognoscimus, ut credamus /hiszünk, h. tudjunk, s nem azér' tudunk, h. higyyünk v. Rous. + 778: tisztán polgári hitvallás /une profession de foi purement civile életbe' tartja a társiasság érzetit /sentiment de sociabilité, Kant + '8o4: a hitet a puszta ész határi közé szorítjuk, a vallásból annyit tart +, amennyi az ért. számára fölfogható. Aq: a kegy föltételezi a természetet /gratia supponit naturam, nem lerontja, tökéletesíti, szükséges, h. a természetes értelem a hit szolgálója legyen, miként az akarat természetes hajlama is a szeretetet szolgálja /oportet quod naturalis ratio subserviat fidei, sicut et naturalis inclinatio voluntatis obsequitur caritati /St I q q a 8 ad 2. különbség: Ág.: a bűnbeesés +töré az ésszerűségit s morális erejit. a tudás: hiúság, téged mégse ösmér /infelix .. homo qui scit illa omnia, te autem nescit c. Aq: harmóniát föltételez a természetes ésszerűség s az isteni +váltási akarat közt. az embör elébe mehet Istennek
Ág. Ambrus milánói pispök prédikációi 6ására +tér, 386ba' ++elked', 396-tól Hippo pispöki - + 43o a 2 városról 412-27 - a nyugati gótok kifoszták Rómát 41o - 1. feli /I-X: belső hanyatlása ásá alá, XI-XXII: a cél az Istennel találkozása. Vallomási teoli +jegyzésekkel átszőtt visszatekintés, Istenhö' írt level, laudes /dicséreti. A szab. akaratról - Arendt + '75, Jaspers + 69. civitas coelestis - terrena, diaboli, büszkék s alázatosak, istenfélők s istentelenek, kiválasztottak s kárhozatra rendeltek - a határvonalat a szeretetük tárgya rajzolja föl: Istent +vető önszeretet s önmagát +vető istenszeretet /Fecerunt idaque civitas duas amores duo, terrenam scilicet amor sui usque ad contemptum Dei, coelestem vero amor Dei usque contemptum sui (XVI. 28. az igazak városa szereti s előmozdítja a közjót, egymást segító köz (XIX. 13,1. az önérdekű szeretet viszályt szít. összefonódnak, csak a végítéletkor válnak el. ez alól az egyház se kivétel - manicheus, Órigenész + 254/5: ecclesia Dei s civitas mundi
az állama nem természetszerű, az ártatlanság állapotába' szabad, = nem politikai lények. a bűnbeesés következményekint erőszak lett úrrá. az eredendő bűn Isten által szentesített köve s orvossa. Ág. Cic. +43: a res publica - jogi +állapodás s közhaszon kapcsol /coetus multitudinis iuris consens et utilitatis communione sociatus - Rep. I, 25, 39). igazságoss hiányába' nem beszél7ünk államról - rablóbandák /Remota itaque iustitia quid sunt regna nisi magna latrocinia -IV.4. Bibó '79: az államnak morális igazolásra van szükség. célja a bűnbeesés következményinek csökkentési, helyes cél +valósítása. Ág.: értelmes sokaság gyülekezete, mit a xetett do'gokba' közös 1etértés köt /coetus multitudinis rationalis rerum quas diligit concordi communione societus XIX,24) - minimalistaí: a béke közvetítő értéki, a bűn részleges visszaxítása, béke, biztons +teremtési XIX, 17 s XXII, 22. 3 hivatal: parancsolni, gondoskodni, tanácsoln XIX, 14. a béke a rend nyugalma. nem a háború rossz, hanem az azzal együttjáró kegyetlenkedés s hatalomszomj. az igazságos háborúk jogtalanságot torolnak + /iusta bella ulciscuntur iniurias - Hept. VI, 1o) - elismert, legitim közhatalom 6ároz6.
az emböri természetbe' a romlottságot s tökéletlenséget látá vs. Tamás: a kegy nem rontja le a természetet, hanem tökéletesíti /gratia non tollit naturam, sed perficit - I. q. 1 a 8).
Ág. az örök törvényt /lex aeterna sztoikus-cicerói fogalmát az isteni bölcsességgel s akarattal azonosítá /est ratio divina vel voluntas Dei ordinem naturalem conservari iuben, perturbari vetans - Contra Faustum, XXII, 27 - le7 racionalista /summa ratio + a jó s rossz +ítélési független az akarattul) s voluntarista értelmezési. lex humanis temporalis - földi uralkodó hozza a közjót s igazságosst szem előtt tartva: lex iniusta non est lex - Lib arb I, 5. gyarló +fékezési
Regnum /imperium s sacerdotium - 2 kard elméleti I. Gelasius 492-6 I. Anastasius császárnak: regitur: auctoritas sacrata pontificum et regalis potestas - kizárá a cezaropapizmus s hierokrácia lehetőségit. VII. Gerg. 1o73-85 módosítá: a világi alárendelt, letehető, alattvalói föloldoz6ók a hűségesküjük alól. az invesztitúraharcba' IV. Hen. 1o56-1o6. a +es háborúk idejin a ciszterci Clairvaux-i Bernát apát 1o9o-153 - Luk. 22, 38: a pap rendelkezési szerint köll kihúzni /ad nutum sacerdotis - teljhatalom /plenitudo potestatis - IV. Szép Fülöp c. VIII. Bonifác 1194-3o3 - Kr. földi heytartója ítélkez'. párizsi Ján dom + 13o6 védelmezé a világi 6 önállóságát - test s lél. a kiráyok nem pápai közvetítéssel, közvetlen Istentül kapják 6uk.
/források: Salisbury János + 118o: Policraticus, Aquinói + 1274: De regimine principum, Summa - foglalati, Suarez: Tractatus de legibus ac Deo legislatore, Pádovai Marsilius: Defensor pacis, XIII. Leó, XI. Pius, Kecskés Pál + '76, Tertullián + 2o2: semmi se idegenb számomra, mint az állam /Mihi nihil magis alienum est quam respublica, Ág. 43o törtteol. vall - gyakorlat, tanrendx s intézm. K Rahner + '84: mint gyak. v. "élmény - az értelemadó alapho' fűződő existenciális kötődés által +6ározott létmód. a vall gyakorlása közössi tev., intézményesül. Jac Maritain + '73. I. Mó 1, 26 értelemmel s szab. akarattal. az akarat rosszra hajlik, ezér' szüks a kegy s +váltás. neo+: se igaz, se hamis - a tud. szempontjából: értelmetlen. Pál, 1 Kor 1, 2o: a világ bölcsességi balgaság. Ág.: credimus, ut cognoscamus, non cognoscimus, ut credamus /hiszünk, h. tudjunk, s nem azér' tudunk, h. higyyünk v. Rous. + 778: tisztán polgári hitvallás /une profession de foi purement civile életbe' tartja a társiasság érzetit /sentiment de sociabilité, Kant + '8o4: a hitet a puszta ész határi közé szorítjuk, a vallásból annyit tart +, amennyi az ért. számára fölfogható. Aq: a kegy föltételezi a természetet /gratia supponit naturam, nem lerontja, tökéletesíti, szükséges, h. a természetes értelem a hit szolgálója legyen, miként az akarat természetes hajlama is a szeretetet szolgálja /oportet quod naturalis ratio subserviat fidei, sicut et naturalis inclinatio voluntatis obsequitur caritati /St I q q a 8 ad 2. különbség: Ág.: a bűnbeesés +töré az ésszerűségit s morális erejit. a tudás: hiúság, téged mégse ösmér /infelix .. homo qui scit illa omnia, te autem nescit c. Aq: harmóniát föltételez a természetes ésszerűség s az isteni +váltási akarat közt. az embör elébe mehet Istennek
Ág. Ambrus milánói pispök prédikációi 6ására +tér, 386ba' ++elked', 396-tól Hippo pispöki - + 43o a 2 városról 412-27 - a nyugati gótok kifoszták Rómát 41o - 1. feli /I-X: belső hanyatlása ásá alá, XI-XXII: a cél az Istennel találkozása. Vallomási teoli +jegyzésekkel átszőtt visszatekintés, Istenhö' írt level, laudes /dicséreti. A szab. akaratról - Arendt + '75, Jaspers + 69. civitas coelestis - terrena, diaboli, büszkék s alázatosak, istenfélők s istentelenek, kiválasztottak s kárhozatra rendeltek - a határvonalat a szeretetük tárgya rajzolja föl: Istent +vető önszeretet s önmagát +vető istenszeretet /Fecerunt idaque civitas duas amores duo, terrenam scilicet amor sui usque ad contemptum Dei, coelestem vero amor Dei usque contemptum sui (XVI. 28. az igazak városa szereti s előmozdítja a közjót, egymást segító köz (XIX. 13,1. az önérdekű szeretet viszályt szít. összefonódnak, csak a végítéletkor válnak el. ez alól az egyház se kivétel - manicheus, Órigenész + 254/5: ecclesia Dei s civitas mundi
az állama nem természetszerű, az ártatlanság állapotába' szabad, = nem politikai lények. a bűnbeesés következményekint erőszak lett úrrá. az eredendő bűn Isten által szentesített köve s orvossa. Ág. Cic. +43: a res publica - jogi +állapodás s közhaszon kapcsol /coetus multitudinis iuris consens et utilitatis communione sociatus - Rep. I, 25, 39). igazságoss hiányába' nem beszél7ünk államról - rablóbandák /Remota itaque iustitia quid sunt regna nisi magna latrocinia -IV.4. Bibó '79: az államnak morális igazolásra van szükség. célja a bűnbeesés következményinek csökkentési, helyes cél +valósítása. Ág.: értelmes sokaság gyülekezete, mit a xetett do'gokba' közös 1etértés köt /coetus multitudinis rationalis rerum quas diligit concordi communione societus XIX,24) - minimalistaí: a béke közvetítő értéki, a bűn részleges visszaxítása, béke, biztons +teremtési XIX, 17 s XXII, 22. 3 hivatal: parancsolni, gondoskodni, tanácsoln XIX, 14. a béke a rend nyugalma. nem a háború rossz, hanem az azzal együttjáró kegyetlenkedés s hatalomszomj. az igazságos háborúk jogtalanságot torolnak + /iusta bella ulciscuntur iniurias - Hept. VI, 1o) - elismert, legitim közhatalom 6ároz6.
az emböri természetbe' a romlottságot s tökéletlenséget látá vs. Tamás: a kegy nem rontja le a természetet, hanem tökéletesíti /gratia non tollit naturam, sed perficit - I. q. 1 a 8).
Ág. az örök törvényt /lex aeterna sztoikus-cicerói fogalmát az isteni bölcsességgel s akarattal azonosítá /est ratio divina vel voluntas Dei ordinem naturalem conservari iuben, perturbari vetans - Contra Faustum, XXII, 27 - le7 racionalista /summa ratio + a jó s rossz +ítélési független az akarattul) s voluntarista értelmezési. lex humanis temporalis - földi uralkodó hozza a közjót s igazságosst szem előtt tartva: lex iniusta non est lex - Lib arb I, 5. gyarló +fékezési
Regnum /imperium s sacerdotium - 2 kard elméleti I. Gelasius 492-6 I. Anastasius császárnak: regitur: auctoritas sacrata pontificum et regalis potestas - kizárá a cezaropapizmus s hierokrácia lehetőségit. VII. Gerg. 1o73-85 módosítá: a világi alárendelt, letehető, alattvalói föloldoz6ók a hűségesküjük alól. az invesztitúraharcba' IV. Hen. 1o56-1o6. a +es háborúk idejin a ciszterci Clairvaux-i Bernát apát 1o9o-153 - Luk. 22, 38: a pap rendelkezési szerint köll kihúzni /ad nutum sacerdotis - teljhatalom /plenitudo potestatis - IV. Szép Fülöp c. VIII. Bonifác 1194-3o3 - Kr. földi heytartója ítélkez'. párizsi Ján dom + 13o6 védelmezé a világi 6 önállóságát - test s lél. a kiráyok nem pápai közvetítéssel, közvetlen Istentül kapják 6uk.
Tak Pé: Állelm I, Ist 8 /321 A 41
"Hát nem t'od, hogy Isten, mivel törődik az emberrel s annak dolgaival, emberi fájdalmat él át?...
Ő a szeretettől szenved."
Órigenész
A. Gide: "A szép érzések rossz irodalmat szülnek." S még rosszb teológiát vagy igehirdetést.
mottó s hátlapszöveg: Gisbert Greshake: A szeretet ára - elmélkedés a szenvedésről, Paulus Hungarus - Kairosz '99? /28o G 64
Gondos Flóra műugró
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése