
A lányok élvezik, ha tetszenek a fiúknak;
az anyákat örömmel tölti el, ha törődhetnek szeretteikkel;
az anyókák boldogok, ha segíthetnek
- eljutottak az istenlétig.
Adjunk hálát Nékik, mert jók s igazságosak, illők s üdvösek,
hacsak meg nem rontatnak
Általunk.
Adja Isten,
hogy karjukban, ölükben
búcsúzhassunk el Tőlük,
miként Ők is gyerekeinktől.
Kétkedő, kereső vagyok. A hitet adománynak tartom. De lehet az veszélyes vakhit is. A beszűkültség, egykönyvűség is veszélyessé válhat. Manapság elárasztnak bennünket az üzleti, elbutító, állítólagos üdvözítő receptek, s az exisztenciális vagy anyagias hajszoltságban egyre kevésbé vagyunk képesek elcsöndesedni, elmélyülni, figyelni az egyszerű, természetes dolgokra is. Számomra az Újszövetség egy ilyen lehetőség. Szívest olvasom különböző fordításokban, nyelveken is. Az eltérő értelmezések segíthetnek jobban ráébredni az élet csodájára s elfogadni az elmúlást is. Így vagyok más alapkönyvekkel is, de az előbbihez folyton vissza lehet térni. Állandó - meghaladhatatlan példa, útmutatás számomra az általunk csak messziről s időlegesen, vissza-visszaesően megközelíthető jóságra és alázatra, s az önhit, a gőg letörésére.

érdekös görög mitológiai nőtipológiája van Valló Ágnesnek a nyeten
Ozsvald Á.:
szívükben térdepel az alázat..
1 üzleti mázoló: Frankvö'gyi Helén /Frankentháler
- má ü es +öregede - "dicsőségbe'", jólétbe'
- ellentétbe az 1xű anyókákkal
- közeledő sötéts, a befogadás kegye, e'tékozo't fö'd, él, lét
de e nem a föntibül, hanem 1 Szandokán nevű szerdahelyi diákújságbul:
Se nyelv se közösség
A hideg megsuhint
faág pattan
tetőzik
országos rianás
és már számolni sem
érdemes
ami él - és odaveszett
félországnyi gyermek
tántorog jövőtlenül
nem védi őket többé
se nyelv se közösség
csak kivagyokén-dölyf
s temeti önnön életét
hontalanná
http://bobsloblawblog.blogspot.com/
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
Pet. Martin képe
Éveket pocsékoltam el a virtuális térben.
Képes leszek végleg elszakadni?
Ötven éves korodra,
mikor már úgy-ahogy elrendezted
a dolgaid az életben,
és sokszor csukott szemmel is
megtalálod, ha valamit keresel,
már nem szabadna változtatni
a kialakult renden,
főképp nem otthont, hazát cserélni,
mert akkor már nem fogsz semmit
megtalálni, elrejtőznek előled
a tárgyak, el a könyvek, a társak,
el még az emlékek is, és te csak
téblábolsz idegenül köztük, míg meg
nem könyörül rajtad az
irgalmas halál,
és végső otthonra nem találsz.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése