Tanulság
Rossz szememről hálón
/s könyvben
Míg megkérdem a tudást:
Jó tanácsot nem lelek, de
Kapok új szemgyulladást.
Most tanács is, tanulság is
Ebből könnyen vonható:
Tűrj pihenve; a természet
A legjobb útmutató.
1881
- apró módosintással, kiegészintéssel
- bocsássanak + érte
Epilógus
- az ŐszikékbőlTöbbnyire csak gyalog jártam,
Gyalog bizon’...
Láttam sok kevély fogatot,
Fényes tengelyt, cifra bakot:
S egy a lelkem!
Soha meg se’ irigyeltem.
Nem törődtem bennülővel,
Hetyke úrral, cifra nővel:
Hogy’ áll orra
Az út szélin baktatóra.
Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.
Hiszen az útfélen itt-ott
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve.
Az életet, ím, megjártam;
Nem azt adott, amit vártam:
Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet.
Ada címet, bár nem kértem,
S több a hír-név, mint az érdem:
Nagyravágyva,
Bételt volna keblem vágya.
Kik hiúnak és kevélynek -
Tudom, boldognak is vélnek:
S boldogságot
Irígy nélkül még ki látott?
Bárha engem titkos métely
Fölemészt: az örök kétely;
S pályám bére
Égető, mint Nessus vére.
Mily temérdek munka várt még!..
Mily kevés, amit beválték
Félbe’-szerbe’,
S hány reményem hagyott cserbe’!..
Az életet már megjártam;
Mit szivembe vágyva zártam,
Azt nem hozta,
Attól makacsul megfoszta.
Egy kis független nyugalmat,
Melyben a dal megfoganhat,
Kértem kérve:
S ő halasztá évrül-évre.
Csöndes fészket zöld lomb árnyán,
Hova múzsám el-elvárnám,
Mely sajátom;
Benne én és kis családom.
Munkás, vidám öregséget,
Hol, mit kezdtem, abban véget..
Ennyi volt csak;
S hogy megint ültessek, oltsak.
Most, ha adná is már, késő:
Egy nyugalom vár, a végső:
Mert hogy’ szálljon,
Bár kalitja már kinyitva,
Rab madár is, szegett szárnyon?
Rab madár is, szegett szárnyon?
1877 július 6-án
..
Sírnak az őszikék siratnak
senkit és semmiért
ahogy a csillagok mihaszna
parazsazzák az éjt
beragadt kapucsengők
vendégtelen sötét
túlfelén ahogy a költő
sajgatja kényszerképzetét
Ágh István: Sírnak siratnak, 83
...
Némán ülök, nem szótalan,
veled is várom önmagam,
mint reménytelen Reményben,
Heidegger Lét-Erdejében,
vacogva, mint árva gyermek,
akit csillag-sorssal vernek.
Arany János kezed fogom,
énekedben várakozom!
Hited, mint az áram úgy ráz,
.
Juhász Ferenc: Arany János-ima, 83
... Mókáz az álom,
ha megszüntek az árny-lét kínja.
...
Míg, mint kígyó a madarat,
a falánk sír nem kezd igézni.
Kegyetlen vagyok. Magamat,
de téged sem tudlak kímélni,
míg szívemet utolszor kisérli,
miért sorsát nem tűrni, de
érdemes volna élnie.
ha megszüntek az árny-lét kínja.
...
Jánosy István: Delfi-i láng s Szókratész II. (Platón nyomán):
... érjen bosszú-kéjük,
cinkosuk nem leszek, ha nem-ölni, -ártani
előttem a legfőbb erkölcs-parancs!
Ha embertársamat megváltani
nem is tudom - ...
...
Míg, mint kígyó a madarat,a falánk sír nem kezd igézni.
Kegyetlen vagyok. Magamat,
de téged sem tudlak kímélni,
míg szívemet utolszor kisérli,
miért sorsát nem tűrni, de
érdemes volna élnie.
Illyéss Gyula: Jelek /Rend a romokban, '37
Φλέρυ Νταντωνάκη /Flery Dandonaki
Ρίχνω την καρδιά μου στο πηγάδι
να γενεί νερό να ξεδιψάσεις
Σπέρνω την καρδιά μου στο λιβάδι
να γενεί ψωμάκι να χορτάσεις
Στη φωτιά τη ρίχνω την καρδιά μου
τα χεράκια σου έλα να ζεστάνεις
Στον αγέρα ρίχνω την καρδιά μου
να γενεί δροσούλα ν' ανασάνεις
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése