"Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és a börtön nem szégyen, hanem dicsőség." - Márton Áron, gyulafehérvári vértanú püspök, 1944-ben

Kicsoda pedig tiközületek az, aki ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, amit néki parancsolt? Nem gondolom.
Ezenképen ti is, ha teljesítettétek mindazt, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk, mert azt tettük, ami kötelességünk volt.

Károli Gáspár + ökumenikus ford.

Lk. 17, 7-1o

/Wer unter euch, der einen Knecht hat, der ihm pflügt oder das Vieh weidet, sagt ihm, wenn er heimkommt vom Felde: Komm sogleich und setzte dich zu Tische?

Ist 's nicht vielmehr so, dass er zu ihm sagt: Richte zu, was ich zu Abend esse, schürze dich und diene mir, bis ich esse und trinke; danach sollst du auch essen und trinken?

Danket er auch dem Knechte, dass er getan hat, was ihm befohlen war?

So auch ihr! Wenn ihr alles getan habt, was euch befohlen ist, so sprechet: Wir sind unnütze Knechte; wir haben getan, was wir zu tun schuldig waren.

Übers.: Martin Luther

/Suppose on of you has a servant who is plowing or looking after the sheep. When he comes in form the field, do you tell him to hurry along and eat his meal?

Of course not! Instead, you say to him, 'Get my supper ready, then put on your apron and wait on me while I eat and drink; after that you may have your meal.'

The servant does not deserve thanks for obeying orders, does he?

It is the same with you; when to do, say, 'We are ordinary servants; we have only done our duty.'

Today' english version

...

csak disznóé sorsod röfög

ez elkajmult fülű világban

állj mégis: teljes életeddel

...

érette bátran

Ha ez a megoldás egyetlen,

legyek bőven adakozó!

Üljenek havas fejemre varjak,

véssék, véssék - öreg ganajba

szorul az életmentő mag.

Kalász Márton: Tűrési fokozatok (1)

fönnebb pedig Kalász László: Kardoddal c. versiből, '78

a boldog/talan? lelkiismeret apostola + kkk

Áldjad lelkem az Urat / 1o4. zsoltár - Taize-i himnusz:

Öcsi panaszkoda: nincs a nyeten Hajnal Anna '947-től '48 tavaszáig írt nagy elbeszélő költeményi, a Gyepüfüzes - cselédjükrül s annak meséirül az ördöggel komázó, szörnyű véget ért s a szőlőhegyen /Tschater, Csatár?) eltemetett legényrül.

A falu s vidék magyarságát a török elpusztítá, urai később németekkel telepíték bé.

Erdődy-kastélyát az oroszok takaríták ki.

Az egészt költeményt nekem sincs türelmem bépötyögni, de itt legalább az

Utószó

Mint a pelyhes pólya féltett csecsemőket,
puha köd takarja az őszi mezőket,
tar őszi mezőket, ligetek nagy fáit;
vastag gomolygásban inganak koronáik.
Takarva az aljban csemete boróka,
vörös galagonya, csipkefa bogyója,
kökényfa gyümölcse, mint a lányszem, kéken,
vastag ködben alszik őszi erdőszélen?
berkenye, lasponya töppedez a ködben,
deres füre tottyan, amikor lezökken.
Késő gyalogszeder sokfürtü indája
kinyúlik az útra, tapad a szoknyámba,
megfog és visszaránt ködös gyerekkorba,
bujnék, ha ág zörren, a csipkebokorba,
reszketve, mint hajdan. Sürü tüske tépett?
Kisértetek ellen csak a tüske védett.

Falusi babonák, mesék ködvilága,
föléled szívemben itt a ködben járva.
Régen volt? felnőttem? Szivemben az emlék
élő mint hajdan, útak tele köddel,
a köddel egy régi nap kisértete jött el.
Vad kisértet-rókák ugatna a ködben,
óriás ugatás vonul el fölöttem.
Süss ki, nap! felnőttem, birkózom a köddel,
fald föl ellenségem! nyiss utat köröttem!
óriás tüzes száj, lehelj a világra,
szétfut köd kisértet a világosságra.

Ti vad dajkamesék, fonóbeli rémek,
kellett, hogy rólatok mégegyszer beszéljek,
fényes napvilágnál hogy arcotok lássam,
kiket megismertem éji sütőházban,
falusi konyhában, gyermekkori éjben,
Csáder-hegy árnyában, csikorgó, nagy télben.
Hol vagy, kis Valérka? felrémlik-e néked
Nyerges Palkó árnya, óriás kisértet?
Palaszinü éjből rózsaderengésre
hányszor megvirradtunk frisse sült kenyérre?
Kislánykezed körül kenyérillat kenyérillat szállott,
illatszárnyat hordott keskeny kislányvállad.
Merre jársz, Valérka? gyermekkorom társa?
hársfaméz-illatu ajkad mosolygása,
vaskos parasztmunka lengeteg tündére,
itt a vastag ködben sárga nap sütése.

Kelj föl nap fölöttem! ködből kelj az égre,
fölkelt nap, szivemben szülőföldem képe!
Akit eltakartam - honvágy fel ne keltse -
felébredtél bennem, nagy reggelre kelve.

Füzesem! Csáderem! gyermekkorom tája,
vállam hó borítja! teled havazása.
A Csáder nagy válla, türelmes vállamban,
a Csáder ereje feszül meg államban,
nem-pihenő szeled fúvásában lépek,
viharos égaljad megcikáz szememben,
távol mennydörgésed morajlik fülemben,
reszketek, mint lázban, szemem elfordulna,
csak egedet látom viharba borulva,
tagjaimban érzem földed reszketését,
zápor dobolását, mint szivem verését...

Hallgassak? ne szóljak? ne is emlékezzem?
parancsolj ínyednek, szomjat ne szenvedjen,
gyermekkori kútból vizet ne szomjazzon,
kéznek, ne reszkessen, nyelvnek ne dadogjon!
Szemem kápráztatja napfoltok ringása,
Füzes, nyírfáidnak szélfújta ingása,
fenyvesek moháját tenyeremben érzem,
patakok hulláma fürösztgeti térdem,
nem-pihenő szeled homlokom legyinti,
élő leheleted fürtöm emelinti,
éjszaka mélyében hányódom álmatlan,
búra, gyötrődésre, kínra feltámadtam.

'52

- a lyánykorába' Szomolnokon cselédkede nagyanyám emlékire is - vö.: rém - Tiszta siratóének

boróka

Wba menet - kora nyáron /édes hársvirág-illat /a Nyitra partján
Petőfi 1 gondjáva ctétbe: adnád, Uram, ú /halnék +, ne is tudjak /róla: álmomba'
heytállnom, Jézus, /segítsen példád, bírjam /ki a kínokat

Jn 1o, 1 t man who does not ntr t sheep pn by t gate, but climbs in some othr way, is a thief a. a robbr
ki nm z ajtón +y be a juhok aklába, hanm másflől 6ol be, z tolvaj s rabló, de ki z ajtón, z pásztor
A tolvaj csa zér jön, h lopjon, öljön s pusztítson
..1o T thief coms only in ordr to steal, kill, a. destroy

a mnekütválsgal kapcs is jó id, de tán nnek cire is kipusztítnak. I kezibe vunk

a "Kreatív angba a jutubon a 37. 'né