Várakozás

Látod: én hiába igyexem, nem tudok, mint a Teremtő (és) természet ennyi csodát még jelképesen se a lábad elé hordni, én esetleg csak Téged tudlak föléemelni mind( )ennek, ha Te ezzel +eléxel, most mikor a képernyőn melegedő benti madarkánknak az ablak előtti kinti havas világra és a párkányon csipegető rigóra mutatva többször is el kell magyarázni, hogy tán megértse: "Látod, kis madárka, nagy a hó. Kis madarka - naty a hó. Hóó!", álljon itt kontrapunktkint nehány nyáridédző sor, abba' a félő reménybe', miként az még az őseinktől ívódott belénk, hogy a sok halmodzódó érv ellenire se lesz tán örök a tél, s lesz még melegebb is az állatoknak - emböröknek, 1 Alsóbb Judkátul /Jitka Dolejšová) szármadzó 1xű kis cse' versike kissé pontatlanul bőbeszédűbb, "barokkosabb" fordítása, Sáfrányka Pétör /P. Šafránek) +vágott képivel:

A tó tükrén lágy fodrok futkosnak,
s az árnyékok is megnyúlnak,

míg ütemet az időnek lépteink szabnak,

és a szitakötő cikázása után csak

egy kérdőjel marad

a levegőben: a szárnya színei hogyan is változtak?

És akkor rádnézek és meglátlak.

És a vízitündér képében te is meglátod magad.

Nekem meg szárnyaim nőnek,

és szárnyalni tudok már, mint a madár,

és mint a kóbor szél, mely betévedt a hajadba,

s onnan már ki nem talál.

És mindez még mindig kevés neked,

mert a sok felesleges szó helyett

Te csak a záporozó csókoktól vagy
képes nyerni mámorító enyhet.

a képekre rákattintva, s esetleg kontrollos fölfelé gurigázással is, azok nagyíthatók

s +' 1 megszokott:

és állok és nézem a látomásba zártan,

hogy nyár volt, hogy nyár van és bennem

az egy-életnyi végtelenben

éppígy nem alkuszik a fény

s mint nem múló madarak röpte könnyen

suhannak az évek fölöttem,

láttam az értelmetlen szenvedést

és nem hiszek csak az örömben.

Silány minden csalás.

Az erdő szélbe mondott

beszédét hallgattam a csendben

s mint mondat végére a pontot

odatettem a vad nyár végére halálom.

És teljes volt napom.

Ha van nagyobb értelem mint születés és halál,

hát ez se más

mint pontos ész és szív, tiszta fogalmazás

törvénye, mely magába rendez

reményt és céltalan türelmet

és túléli alkotóját aképpen

mint a nyarat saját fénye e képben.

/Orbán O.: Óda egy Van Gogh-képhez x Izráéli I. /Isaac Israels (mer' úgy tán érdekesb s kifejedzőbb: emlős )nője van Gogh '17-es napraforgói előtt - törölt

+ /rákattintva nyit6ó: játssz nekem /play me! - Harcsa Veroni - dzsessz