ne holtába' tiszteld, szeresd, imádd, hanem nyomorult élőn segíts!
/Lisieux-i Teréz a ravatalon
- Hát akkor micsoda Érosz? - kérdém én. - Halandó?
- A legkevésbé se.
- Akkor mi?
- Mint az előbbi do'gok - mondá -, vmi a halandó s a halhatatlan közt.
- Micsoda hát, Diotíma?
- Hatalmas daimón, Szókratész, mer' a démonok mind az istenek s az embörök közt vannak.
- S mire van hatalmuk? - kérdém.
- Ők adják hírül s közvetítik az isteneknek, ami az emböröktül ered, s az emböröknek, mi az istenektül; az emböröktül az imákat s áldozatokat, az istenektül penig a parancsokat s intézkedéseket; s minthogy a kettő közt vannak, kiegészítik mind a kettőt, s ők teszik összefüggő egésszé a mindenséget. Tőlük ered az egész jóstudomány s a papok művészeti, az áldozatok, béavatások, mindenféle bűvölés s varázslás tudománya. Maga az isten nem érintkezik az embörrel, csak őáltaluk beszélgetnek s kerülnek kapcsolatba az istenek az embörökkel, ébren s álmukba'. S aki ezekbe' a do'gokba' bölcs, a' daimóni embör; aki viszont másba' bölcs, valamey művészetbe' v. kézművességbe', a' csa' mestörembör. Ezek a daimónok sokan vannak és sokfélék, s közéjük tartozik Erósz is.
- S ki az apja + az anyja?
- Kissé hosszú elmesélni, de azér' elmondom. Mikor Afrodité születe, lakomát ültek az istenek; a többiekkel együtt ott vo't Métisz s fia, Poros is. Miután +vacsoráltak, a nagy vendégségre odagyütt Pénia kérögetni s +állt az ajtóba'. Poros penig a nektártul +részegedve - bor +' akko' nem vo't - kimene Zeusz kertjibe, s elnehezült fővel elaluda. Ekko' Pénia tanácstalanságába' azt eszelé ki, hogy gyer'ket szerez magának Porostul; odafeküdt hát melléje, s akkor fogana benne Érosz. Ezér1 lett Érosz kísérőji s szolgája Afroditének: mer' az ő születési napján fogantata, s természettül fogva szerelmese a szépnek, mer' Afrodité szép.
Tehát Poros s Pénia fia Érosz, s e +látszik a sorsán: először is örökké szegíny, s dehogyis gyöngéd s sziep, ahogy a legtöbben hiszik, inkább durva s elvadult, mezítlábas s hajléktalan, fő'dön alvó s takaratlan, kapuk alatt, úton-útfélen, szabad ég alatt hál, mer' az anyja természetit öröklé, s örökös társa a szükség. Apja természeti szerint viszont mindig a szépet s a jóut keresi, bátor, heves és vakmerő, félelmetes vadász, szünet né'kül cselt szövő, okosságra éhes és találékony, a bölcsesség barátja egész életibe', félelmetes varázsló, bűbájos és szofista. Nem születe halhatatlannak s nem is halandónak, hanem ugyanazon a napon él és virágzik, mikor épp jó alkalma van rá, maj' +hal s ösmét újraéled, az apja természeti szerint; de minda', mit szerez, mindig kifoy' az ujjai közül, ezér sosincs Érosz ínségbe', de bőségbe se.
Középen van a bölcsesség s az ostobaság közt is, éspenig a következőképp: egyetlen isten se bölcselkedik, s nem is kíván bölcs lenni, mer' má' a'; és senki más se bő'csköd', ki bő'cs. De az ostobák sem bölcselkednek, s nem is kívánnak bölcsek lenni, hisz épp azér' súyos baj az ostobaság, mer' a', ki se nem szép, se nem jóu, se nem okos, azt képzeli, hogy minde' +van benne a kellő mértékbe'. Aki ugyanis nem sejti, hogy híjával van vminek, a' nem kívánja azt, amiről nem sejti, hogy hiányz' nekije.
- Hát akko' kik a bölcselők, Diotíma - kérdém én -, ha se nem a bő'csek, se nem az ostobák?
- E' most má' egy gyerek előtt is világos: a 2 közt vannak, s köztük van Érosz is. A bölcsesség ugyanis a legszebb do'gok közé tartozik, Érosz penig a szépség szerelmi, tehát szükségképp Érosz is a bölcsesség barátja, bölcselkedő, s mint iy, középen van a bölcs s az ostoba közt. Ennek is a származása az oka: mer' az apja bő'cs s találékony, az anyja viszont oktalan s gyámoltalan. E hát ennek a daimónnak a természeti, kedves Szókratészom; s hogy te másmiyennek képzelted Éroszt, azon sincs mit csudálni. Azt képzeléd ugyanis, s erre abbul következtetek, amit mondál, hogy Érosz a', kit szeretnek, nem penig a, ki szeret. Ezér' hívéd, föltételezem, Éroszt tök' szépnek. Mer' a', kit szeretünk, valóba' sziep, finom, tökéletes s boldog; a szerető viszont egészen más', oy, amiynek leírám.
- Ám legyen, barátnőm, sziepen beszélél; de ha iy Érosz, mibe' válik hasznára az emböröknek?
- Azt má' tudjuk, hogy miy Érosz és honnan származik, s azt is, mint mondod, hogy ő a szépnek a szerelme. S ha most vki +kérdne bennünket: "Mi az a >szép szerelmi<, Szókratész s Diotíma?" vagy világosabban: "A szerelmes a szépre vágyik, mire vágyik tehát tkp.?" - Hogy az övé legyen - mondám én. - E válaszra iy kérdés kívánkozik: "Mi lesz azzal, ki elnyeré a szépet?" - Hamarjába nemigen t'om, hogy' válaszoljak erre. - Tán így: ha vki fölcserélné a szépet a jóura, s azt kérdné: "Mondd, Szókratész, ha a szerelmes a jóura vágyik, mire vágyik tkp.?" - Arra, hogy az övé legyen.
- S mi lész azzal, ki elnyeré a jóut?
- Erre má' ügyestebb t'ok felelni. Boldog lész.
- Mer' attul boldogok a boldogok - mondá -, hogy +szerzik a jóut. S most má' nem köll tovább kérdezni, hogy mér' akar boldog lenni a', ki az akar lenni, hanem úgy láccik, itt vége a válaszoknak.
- Igazad van - mondám.
- S vaj' ez akarat s e vágy közös-é minden embörbe', mindenki azt akarja-é, hogy örökre övé legyen a jóu - vagy máskint gondolod?
- Úgy van - mondám -, e' közös mindön embörbe'.
- Hát akkor Szókratész, mér' nem mondjuk, hogy mindenki szerelmes, ha eccör mindenki szüntelen vággyal, Érosszal vágyakozik a jóura - mér' mondjuk, hogy némelyek szerelmesek, mások penig nem?
- Magam is csudálkozom rajt'.
- Ne csudálkozz - mondá -, mer' a vágynak egyik alakját különválasztjuk, s azt nevezzük, az egésznek a nevirül, Érosznak, a többit penig más nevekkel jelöljük.
- Hogyan?
- Pl. így: T'od, hogy sokféle "poiészisz", alkotás van; mer' minden, mi a nemlétezőnek létezőbe való átmenetit eredményezi, alkotás; és minden munka, mi a művészetek köribe esik, alkotás, s mindenki, ki ennek mestöri, alkotó, vagyis "poiétész".
- Igaz.
- S mégis - mondá -, t'od, hogy nem hí'ják üket poétáknak, hanem sokféle más nevük van, s az egész poészisznek egy kis részit, mey a zenével s a versmértékkel foglalkozik, leválasztják, s erre alkalmadzák az egésznek a nevit. Mer' csa ezt hí'ják poézisnek, s azokat, kik az alkotás e részecskéjit birtokolják, költőknek.
- Így igaz - hagyám heybe'.
- Így van e' Érosszal is. Lényegibe' a jóura s a bo'dogságra való vágyakodzás nem más, mint nagy s fondorlatos szerelem; de azokra, kik más utakon fordulnak feléje, pl. a péndzszerzés, testedzés vagy a bölcselet útján, azokra nem mondjuk, hogy szeretnek, sem hogy szerelmesek; azok azonba', kik Érosz egyik alakja után mennek, s arra törekszenek, +kapják az egésznek a nevit: szerel'm, szeretni, szerelmesek.
- Szemlátomást újfent igazad van, Diotíma - mondám.
- És van egy oy tanítás is - tevé hozzá -, hogy azok a szerelmesek, kik önmaguk másik felit keresik. Énszerintem viszont Érosz se nem a félnek szerelmi, se nem az egészé, hacsak nem jóu az a fél vagy egész; hisz az embörök készek a lábukat + a kezüket is levágatni, ha ártalmasnak talá'ják - tehát, úgy látszik, nem azt kedveli mindenki, ami a sajátja, ha ugyan nem akarja vki a jóut rokonnak és a sajátjának nevezni, a rosszat penig idegennek. Mer' a', mit az embörök szeretnek, nem más, csak a jóu; - vagy más róluk a véleményed?
- Istenemre nem.
- Tehát mondhatjuk-é egyszerűn, hogy az embörök a jóut szeretik, s arra vágyakoznak?
- Ja.
- Hogyhogy? Nem köll-é azt is hozzátenni, hogy azér' vágynak a jóura, hogy az övék legyen?
- De.
- Tehát öszvefoglalva - mondá -, Érosz annak a vágya, hogy a jóut örökre magunkévá tegyük.
..
Látón /göröggé vált ősi sumér-magyar királyi családbul való arisztokrata bölcselő:)
Lakoma /Szümposzion c. művi 2o2 c s 2o6 a jelzet közti részi
ford. Telegdi Zsi., ám a sok nyegleség, paraszti majomkodás, hangsúytorzítás s más apróbb változtatások az átmásító halálos vétki. /alkalomadtán foytatjuk; ha másütt nem, az ideális világba'; ám addig maguk is utánanézhetnek
Lakoma /Szümposzion c. művi 2o2 c s 2o6 a jelzet közti részi
ford. Telegdi Zsi., ám a sok nyegleség, paraszti majomkodás, hangsúytorzítás s más apróbb változtatások az átmásító halálos vétki. /alkalomadtán foytatjuk; ha másütt nem, az ideális világba'; ám addig maguk is utánanézhetnekhasonlít 1 kisoldali-egérúti, divatos keleti érdeklődésű, öntudatos hajdani évfoyamtársnőmre s 1 másik apai családnevit viseli a fönti képen lát6ó Csúnyácska /Jánoska Katka, a tökéletest ellátott prágai Ugly Betti /rút kiskacsa, kinek csa' a viselkedésit + a sminkjit köll kicsit menőbbre igazítni, hogy taroljon a divatszakmába' - pletykaszintű "príma" konzummese a primitív, agymosott cse' kispolgárkáknak /1.sorba' nőnembe', mer' a másik nem primitivizáltjainál +' mindig a nyers erőszak + a +izélt nők számába' is mért mennyiségi siker dívik
kattints rá e kapcsolósorra /link alakra:
- én meg nem, sőt: határozottan tagadom:
J. Passmore: Az embör felelősségi a természetér', Duckworth, Lo. '80
az én hitem, hogy Érted vagyok
és a világért, hogy boldog lehess,
mert ha nem így van, semmi sincs jól,
az elérhetetlen harmóniáért pedig
küzdeni kell lankadatlan az utolsó lehelletig
- közösséget vállalva emberrel, állattal,
fűvel-fával, az öngyilkosan szaporodó
baktériumtenyészettel és pusztító rákkal,
mert felelősek vagyunk mindenért - csakhogy
Te boldog lehess,
mert ha nem így van, semmi sincs jól.
Kedvesem, én Érted élek, és halok is, ha kell,
és a világért is, hogy Te boldog lehess
és a világért, hogy boldog lehess,
mert ha nem így van, semmi sincs jól,
az elérhetetlen harmóniáért pedig
küzdeni kell lankadatlan az utolsó lehelletig
- közösséget vállalva emberrel, állattal,
fűvel-fával, az öngyilkosan szaporodó
baktériumtenyészettel és pusztító rákkal,
mert felelősek vagyunk mindenért - csakhogy
Te boldog lehess,
mert ha nem így van, semmi sincs jól.
Kedvesem, én Érted élek, és halok is, ha kell,
és a világért is, hogy Te boldog lehess
Strange how my heart beats
to find myself upon your shore.
Strange how I still feel
my loss of comfort gone before.
Cool waves wash over
and drift away with dreams of youth,
so time is stolen,
I cannot hold you long enough.
And so this is where I should be now,
days and nights falling by,
days and nights falling by me.
I know of a dream I should be holding,
days and nights falling by,
days and nights falling by me.
Soft blue horizons
reach far into my childhoo days
as you are rising
to bring me my forgotten ways.
Strange how fare I falter
to find I'm standing in deep water.
Strange how my heart beats
to find I'm standing on your shore.
régi népi bölcsesség /- vagy má' "csak" kárhozatos előítélet?):
to find myself upon your shore.
Strange how I still feel
my loss of comfort gone before.Cool waves wash over
and drift away with dreams of youth,
so time is stolen,
I cannot hold you long enough.
And so this is where I should be now,
days and nights falling by,
days and nights falling by me.
I know of a dream I should be holding,
days and nights falling by,
days and nights falling by me.
Soft blue horizons
reach far into my childhoo days
as you are rising
to bring me my forgotten ways.
Strange how fare I falter
to find I'm standing in deep water.
Strange how my heart beats
to find I'm standing on your shore.
Mik oláj tót ok tat ó s miniszter sértőnek tanálja a hagyományos "tót" jelzős magyar helységneveket
-régi népi bölcsesség /- vagy má' "csak" kárhozatos előítélet?):
Adj a tótnak szállást, kiver a házadból.
+ a vérengző István király Intelmei
de:
.. messzire kerüld el azokat, kik aszerint ítélik + az embört, hogy milyen nyelven beszél.
.. messzire kerüld el azokat, kik aszerint ítélik + az embört, hogy milyen nyelven beszél.
Te és a világ
e má' inkább tán Erdélyre érvényes:
Aki bevándorló idegen létire, vagy mint bévándorlók leszármazottja nemcsak +marad idegennek, de háború s veszedelem esetin a befogadó ország s annak őslakossága ellen fordul, az hitvány áruló s nem érdemli +, hogy a béfogadó nép továbbra is megossza vele földjit s kenyerit!
Aki bevándorló idegen létire, vagy mint bévándorlók leszármazottja nemcsak +marad idegennek, de háború s veszedelem esetin a befogadó ország s annak őslakossága ellen fordul, az hitvány áruló s nem érdemli +, hogy a béfogadó nép továbbra is megossza vele földjit s kenyerit!
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján /ld. - katt rá!: könyvismertető
+ a vérengző István király Intelmei
autonómiatörekvések: jobb nyet index
ha az ismertető az előbbi címen má' nem lenne esetleg tanál6ó, akkor mentve: nácielme
ha az ismertető az előbbi címen má' nem lenne esetleg tanál6ó, akkor mentve: nácielme
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése