Óvás: Ne tessék olvasni, mert csak zavaros zagyvaságok! Köszönet /Warning: Don't read it, because there are only confused hotchpotchs! Thanks

Mária - Szép szerelem - Ha nem t'om is elevenné tenni, mit Kronosz magába nyelt, legyen lgalább halvány emlékképi /Molnár A halállátó, Magvető '71, 6o

-->
*
Gustave Doré illusztrációja Dante Isteni komédiájáho': a költő s Beatrice a mennyei rózsa előtt (Paradicsom, XXXI. ének
- hálás köszönettel Riának
Szilágyi Domokos - Kaláka: Tánc-szó



- Mondd Néked az valamit, hogy szeretlek? - kérdezte Maját, amikor megtudta tőle, hogy szétmentek Ergával.
- Igen.

A koncert mindenkinek nagyon tetszett. Té különösen a kurjantó Táncszót érezte személyhez szólónak az ironikus-keserű szurkálásokkal Marcsa, Máriskó címére. Annak azonban még jobban örült, hogy végre kettesben lehetnek. Amikor kiléptek az épület ajtaján, annyire feszítette az öröm és az energia, hogy megkérdezte Maját:
- Nincs kedved futni?
- De.
- Akkor fussunk!

Maja kissé lemaradt a hosszú szoknyájában és a fapapucsában, ami csak úgy csattogott a macskaköveken. Nevetve, kifulladva értek a Tímár-utcai teológuskoleszhoz. Maja az első emeleti sarokszobában lakott két csoporttársnőjével, akik még valamilyen előadáson voltak. Az ablakok a kolesszal szembeni kis gót templomra meg egy csöndes utcára nyíltak. Május volt, a templomkertben virágoztak a gesztenyefák. Itt még a régi városrész varázsos hangulata érződött, ellentétben a messzi, szürke külvárosok elidegenítően funkcionalista sivárságával és az ottani koleszok méhkaptárszerű zajosságával. Tének nagyon tetszett minden: a magas, tágas szoba a vastagfalú ódon épületben, Maja sárgásbarna hullámos-csíkos pokróccal leterített ágya, mellette a kis éjjeliszekrényen Simone Weil ragyogóan pirosborítós Személyes és szentje, az írónő arcképével a fedelén, és Pilinszky sötétkék Szög és olaja, fölöttük egy falba vert szögön vékony barna bőrszíjon egy fából készült egymásba faragott szögletes láncszempár és egy másik, apró barna üveggyöngyökből fűzött nyaklánc, följebb egy absztrakt, karcsú madonna-kép, a szoba közepén álló kerek asztalon megnyugtató barna színű, szép, formás, de belül teától fekete bögre és kanna.
- Nem kéne ezeket elmosogatni?
- Ez a Lenkáé, a cseh szobatársnőmé, és ő nem akarja. Szerinte így az igazi: ha kisúrolnánk, megfosztanánk attól, ami a lényegét alkotja. Ne mosolyogj! Ő ezt komolyan gondolja. Nagyon érdekes lány. Ő a legműveltebb közöttünk; filozófiával is foglalkozik. Majd megismered. A legjobb cseh barátnőm.
- És a másik szobatársnőd?
- Márta, ő magyar. Vele már gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Olyan mintha testvérem lenne. Gűdben is együtt tanultunk.
- Mit tanultatok ott?
- Márta angolt, én németet. A középsuli után kétéves nyelvi „fölépítményire“ jártunk, főként azért csak, hogy belejöjjünk a csehbe és fölkészüljünk a hittudományira.
- Jó nektek.
- Neked is jó lehet. Úgy megörültem, amikor megláttalak a Kultúrában, hogy Téged is fölvettek. Hogy tetszik a szakod?
- Nem rossz. Rengeteget kell olvasni, amit szeretek, csak csehül még nagyon lassan megy, sokat kell szótárazni. Sok időt elvesz a fizika is, sokat kéne számolni, meg kísérletezni. Az már nem annyira érdekel.
- Mért nem mentél akkor valami másra?
- Erre vettek föl.
- És mit szerettél volna tanulni?
- Magyart meg bölcsészetet. De olyan szakpárosítást nálunk sehol se indítnak.
- Magyart azt én is szeretnék tanulni. Eljárhatnánk majd Rákos Péter előadásaira. Biztosan megengedi. Ismered már őt?
- Igen, voltam nála nemrég, hogy a segítségét kérjem egy beszámolóm fordításának a kijavításában, de visszautasított. Azt mondta, magunknak kell megbirkózni a nyelvvel, és az se baj, ha nem megy minden rögtön hibátlanul. A csehek türelmesek, megértik a nehézségeinket. Csak az zavart, hogy közben ott volt nála egy idősebb lány - ha jól emlékszem: Arankának hívták -, akinek, úgy tűnt, lefordította egy munkáját, - épp azt beszélték meg.
- Oravecz Aranka lehetett, ő is filozófiára jár. És ő is gömöri, mellétei.
- Az hol van?
- Pelsőc mellett.
- Pelsőcöt ismerem, de Mellétéről még sose hallottam.
- Kívül esik a fő vonalakon. Bent van a hegyek közt. Úgy tudom: onnan már sehová se vezet tovább út. Az a világ vége. De híres cserepező hely, fazekas-falu. Jó agyag van ott. Nem kérsz valamit? Mindjárt jönnek a szobatársnőim is.
- Egy kis vizet kérnék. De aztán már inkább megyek. Most nincs igazán kedvem a barátnőiddel találkozni. Majd inkább valamikor máskor ismerkednék meg velük. Az az Weöres-könyv, amit Ságon olvastál?
- Igen.
- Még olvasod?
- Most nem. Szeretnéd kölcsönözni?
- Igen. Tetszettek a gondolatai.
- A teljesség felé-re gondolsz bizonyára. Az az első kötetben van. Nekem is nagyon tetszett; mély és igaz gondolatok. Nem is tudom, hogy tud valaki ilyesmikre rájönni.
Té az ajtónál a búcsúzás adta lehetőséget kihasználva megölelte és megcsókolta Maját. Ő viszonozta. Gyöngéden, szelíden, érzéssel, engedékenyen, teljes önátadással, és mégis olyan volt, mintha inkább ő irányított és kezdeményezett volna. Té beleszédült. Még sosem érzett ilyen boldogságot.

Egy-két hónapos ismeretség után, ami Té számára szinte álomnak tűnt, Maja mégis azt mondta:
- Kérlek, hagyjuk abba. Nem hiszem, hogy volna értelme folytatni.
Nem magyarázta meg a szavait. Té nagyon elkeseredett. Úgy érezte, soha többé nem lesz oly boldog, mint Majával lehetett volna. Ő ugyan továbbra is barátságosan és oldottan viszonyult hozzá, mintha mi sem történt volna, vagy mint aki véglegesen lezárta magában a dolgot, Té azonban képtelen volt erre. Kerülni kezdte Maját. Nem járt el többé a közös rendezvényekre se, nehogy találkozzanak, pedig semmit sem kívánt volna jobban, mint újra vele lenni, látni s hallani Őt. De hogy másokkal lássa derűsnek és vidámnak, s neki is csak annyi köze lehessen Hozzá, mint bárkinek, vagy még annyi se, azt nem bírta, az már szinte testi fájdalmat okozott neki. Akkor inkább ne is lássa, hátha úgy könnyebb lesz.

Aztán kora ősszel Erika, az egyik fölvidéki magyar lány a koleszukból, elújságolta neki, hogy Maja már egy magyarországi fiúval, Túri Bandival jár.
- Nem érdemes utána búsulni, szívem. Ha nekem nem lenne már meg Marcim, bizisten elcsábítanálak.
- Kösz. Csak ... tudod: mindig kettőn áll a vásár.
Aztán évek múlva, amikor Majának egyszer mégis sikerült megszólítania Tét, hogy segítsen neki egy Pilinszky-est összeállításában, és azt is elmondta, hogy karácsonyra vagy újévre tervezik az eljegyzésük Bandival, otthon a szüleinél, Té, kapva az Erika ötletén, de azért önmaga előtt is furcsálva a saját merészségét és határozottságát, kitört:
- Szerintem nem vagytok egymáshoz valók. És mindent megteszek, hogy elcsábítsalak tőle. Nem magamnak. Csak azért, hogy szabad legyél. Ismered Kierkegaard és Regina Olsen kapcsolatának történetét?

És ezzel voltaképp megkezdődött számukra az igazi - az egyszerre szép, boldog, nehéz és kegyetlen élet.












lánykorába' (gimisként, a 7o-es évek vége - 8o eleje


korábban - gyerekkorában Roskoványi István föste róla 1 képet (ld. fönnebb e blogba



az Északi-tengerparton a 8o-as évek elején
az előtt, mielőtt először látám Ságon -
a képet később ajándékba kaptam tőle
(miután lenyírt róla egy másik nőt, Ildikót
"nehogy az utóbbi jobban tetszen, mint ahogy Andrásnak"


fáradtan 84 őszén, mikor Prágába' 'végleg' öszvekerülénk


házasságkötésünk után, 85 május végin
a Tímár uccai koleszon


86 nyarán, a nyugati út előtt
Virággal szíve alatt





















Bécsbe' '86 nyarán






készül
Istvánnal méhében







dia





anyja oldalán büszkén lépkedő Virág
- Mária már Jánossal pocakjában


búcsúzkodás barátnőinktől
a pozsonyi buszállomáson
('89 - utó kép










































 


Szebeni András: Vallomás c. fényképalbumábul az 1. hangulatos kép, minek értékit Vas István: Egy szerelem 3 éj'e s Római rablás c. műviből vett versrészletek emelik;
a barátné: Márta;
a tengerparti sétás föstmíny: Peder Severin Krøyer: Nyári est Skagennél c. míve;
a kislányos kép pedig egy '8o-as évek eleji Új Tükörből - sajna nem t'om a fényképész nevit, de a Szebeniéihö' hasonló képi vót több is, s tán Dav. Hamiltonra utalt /a képe alul

kicsit ~ kisjánykép: aci 10/1: ima tanítás előtt


Borzasztó mélységnek
Tisztavizű kútja,
Kimeríthetetlen vagy,
Te halott
Kedves, édesanya.
Okulásra erőtlen
Esendő bűnös,
Ahogy ezelőtt is,
Évtizedek óta
Belőled élek.
Szent Szűz nevű
Mária,
Te adtál éltet -
Gyermekeid,
Tanítványid
Hirdedtjük,
Szeretet,
Derűs üzeneted.

(e fönti szövegcsébe' a címbe' szereplő nevet s a "strófákat" +alakba' képzelém, de itt nem t'om úgy +cs'álni


Vandra Attila: Szeress, mert gyűlöllek!
lányszobor esőbe'
Gyűlöllek,
Meg ne érints.
Ha látlak,
Elfordulok.
Hangodtól
Begurulok.

Nem bírlak elviselni.
Ne érj hozzám.
Hallgass.
Távozz.
Gyűlöllek.
Nagyon.

Mert félek,
Hogy nem felelek meg neked.
Hogy nem érdemlem meg.
Hogy szeress.
Az istenért, mutasd ki
Szerelmedet!

Meg ne érints.
Meg ne szólalj.
Ne lássalak.
Gyűlöllek.
Fogadj el
Ilyennek.

Szeretnék
Tökéletes lenni.
Hogy megfeleljek
Neked.
És nem hiszem hogy...
Gyűlöllek!!!

Mert vágyom rá,
Hogy szeress.
Gyűlöllek.
Szeress.
Nagyon szeress.
Távozz.

Sohase bocsátom meg neked.
Önmagam hibáit.
Hogy menekülök.
Hitesd el velem,
Hogy megfelelek
Neked.

Meg ne érints.
Ne lássalak.
Ne szólj hozzám.
Gyűlöllek.
Szeress.
Nem érted?
Szeress! Szeress!!!
mocsárba csábító
forrás: www.7torony.hu
s.:
akkor is, ha nem vagy!(?




The wise man said just walk this way
To the dawn of the light
The wind will blow into your face 
As the years pass you by 
Hear this voice from deep inside 
It's the call of your heart 
Close your eyes and your will find 
The passage out of the dark 
 Here I am 
Will you send me an angel 
Here I am In the land of the morning star 
 The wise man said just find your place 
In the eye of the storm 
Seek the roses along the way 
Just beware of the thorns 
 The wise man said just raise your hand 
And reach out for the spell 
Find the door to the promised land 
Just believe in yourself

(Scorpions: Send me an angel /Küldj egy angyalt


Viri tusrajza - rákattintással nagyítható
~ rá Tok Tünd

Was it heaven? Or hell? - Menny vót? Vagy pokol?

He was a good dr. & a good man, & he had a good heart, but one had to know him a year to get over hating him, 2 years to learn to endure him, 3 to like him, & 4 & 5 to learn to live him
/Jó doki vót s jó e., jószívű, de z e.nek lgalább 1 évig kölle ismernie ahho, h +váljon az iránta táplá't gyűl.tő, 2 évig.., h +tanuja xetni őt, 4 v 5 évig, h +tanuja, h.an kö 1üttélni vele.
Then came a day when the strength was gone form her hand, & the mind wandered, & the tongue babbled pathetic incoherences
/Aztán elgyütt a nap, miko' az erő e'hagyá a kezit, miko' 'z elme e'kalandoza, s a nyelv csa' szána'mas érte'metlenségöket t'ott kimondni.
At last came that kindly friend who brings healing & peace to all
/Végü' +érkeze az a kedves barát, ki mindenkinek gyógyulást s békét hoz ajándokba.
/Samuel L. Clemens = Mark Twain + '1o

+ +' 1 napi íge:
Bárhová mégy /bármit tészel, teljes szíveddel menj oda /tedd azt
Kung-fu-ce - Konfúciusz Auköpési 1 havas hegy-képrül

Balett-táncosnő /balerina - vö. Rilke XXV.szonettjével



szereted, ugye?

a nyálas élted
- s duzzogsz ha mást kapsz és nem
azt ami kéne

2 megjegyzés:

Éva írta...

keresem a keresetlen szavakat...
bár nem feltétlenül kellenek mindig a szavak...
itt a net-en persze nehéz lenne szavak nélkül valamit is kifejezni...
ezért veszem a bátorságot, hogy elmondjam,
amikor elkezdődött ez az egész,
mármint, hogy rákattintottam pár érdekes blogra, ezt-azt olvasgatva,
inkább csak jópofának tűnt az egész,
..de soha eszembe sem jutott volna, hogy embereket ilyen módon
megismerek, sőt közel érzek majd magamhoz...

...ma reggel, mielőtt még elindultam volna az ugynevezett egészségügybe ( dolgozni ) benéztem Enikőhöz...

azóta is állok tanácstalanul,
a napom elszaladt, miközben én sokadszorra rágom át magam a történeteden...
.. délután meg azon kaptam magam, hogy a barátnőmnek mesélek rólatok,

...
sokszor törtem a fejem, ( miközben a hozzászólásaidat olvastam )
honnan lehet egy embernek ilyen empátiakészsége,
ennyi figyelem, jószó a tarsolyában
...
ma megértettem
...
..
.

Ria írta...

http://dante.ilt.columbia.edu/images/dore/par_31.jpeg