Feszület - szeretet, szerelem vagy kegyelem? A kételkedés és a magabízás, az engedelmesség és a gonosz

Rétfalvi Sándor szobra a Mecsek lábánál Pécsett a Tettyéhö' közeli sziklán, a Havihegyen áll -
"... Aki halott, megbocsát,/ ragyog az ég sátra. ..." (Babits Mihály: Húsvét előtt



















Pótvizsga szeretetből

A Mester nagy iskolájában
Ma szeretetből pótvizsgáztam.
Tanítóm előtt remegve álltam...
Az első vizsgán én megbuktam.
A tételt bár kívülről tudtam,
De gyakorlatban előre alig jutottam.

Szeretem én, ki engem szeret,
Minden jó embert, akit csak lehet,
De az ellenségemet?
Aki megrágalmaz, kinevet,
Ad mindenféle csúf nevet,
Gyaláz és megaláz engemet?

Ilyet nem tudok szeretni! Nem!
És ezt húztam ki a tételen,
„Hogy az ellenségemet is szeressem!"
Szereted-e? - Kérdezte tanárom,
Az én Mesterem és Megváltóm.
- Nem tudom, hiába próbálom!

Szelíden mondta, de erélyesen:
- Pótvizsgára mész, és ha mégsem
Tanulod meg, megbuksz egészen.
A szeretet nehéz tétel,
A legtöbben ebben buknak el,
Mert aki bánt is, szeretnünk kell!

De mesterem tovább tanított,
Különórára magához hívott,
Szeretetével sokat kivívott!
Mutatta kezén, lábán a sebet,
Hogy mennyit teremt a szeretet,
Eltűri a kereszt-szegeket.

Eltűri a gúnyt, a gyalázatot,
Töviskoszorút, s nehéz bánatot.
A dárdaszúrást, mit értem kapott,
így tanított, szívem felrázta.
Látta, hogy hajlok a tanításra,
Szeretetét szívembe zárta.
És most pótvizsgáztam belőle.
Ott volt az ellenségem is.
Gúnyos megjegyzést kaptam tőle,
De én szeretettel feleltem,
S e szeretettel őt megnyertem...
És a pótvizsgán általmentem.

Tovább tanulok, tovább megyek,
Vannak „szeretet-egyetemek".
Magasak, s mégsem elérhetetlenek!
Mert más tudományt sokat tanulhatok,
Megcsodálhatnak, úgy vizsgázhatok,
Ha szeretet nincs bennem: SEMMI VAGYOK!

Bábuk éje

a nép nevibe szónokló Wittner Mária kedvenc versi ösméretlen szerzőtül

http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismrtetsek/wittnr_maria_vrsei.htm
Asprján György - Mariska rényssérő

Jrzy Andrzejewski György: Sötéts borítja a földet Eu 85 /Ciemności kryją ziemię - Finstrnis bedeckt e rde 57 - a sztalinizm parabolája, másik rege: Popiół i diament /Hamu s gyémánt - z író a 76ba lapított Komitet Obrony Robotników /Wsvédlmi Bizottság 1ik lapítója Jacek Kurońnyal. csatlakoza Adam Michnik is. jllemző, h. a mok ezn kívül csa 1vmit tartnak érdmsnek +említni róla. 2x vót nős, s rról nm írnak: h vég z 1.?

- 1485 Villa-Réal - padre Tomás de Torquemada atya fek csuhája /szándékost is nem jelzett, mikor beszél ő s mikor az áldozatai (Diego .., bár a megszólításokból itt-ott kiderül) Ha lelkiismeretünk szembeszegül a tapasztalt jogtalanságokkal, nem a többiektől, de önmagunktól kell félnünk. mindig azok ellen kell lennünk, kik félnek. Ferd kirnak sok pézre van szükse. minden maránnus eretnek. Kiderül, hogy a szavak nem a tű fokát jelentik, hanem szélesre táruló kapuvá változtak, meyen át bárki bejöhet. Való igaz, hogy jaj a harcolóknak, ha túlontúl +bíznak a szó mindent +tisztító hatalmába'. küldetésünk, hogy az igazság szavát a cselekvés tanúságával támasszuk alá. a szavak csa akkor érvényesek, ha a cselekvés kardja csupán 1 lépés távra áll mögöttük. Ne is remélj bocsánatot. Elárulád hivatásod, közössünk szellemit. csupán az ajkával imádkozik. Nem lelt magába' semmit abból a lángból, mely mindenkor elevenen égett benne, s mey a forró áhítat s magábaszállás óráiba' belülről egész énjét +világítá, lángra lobbantá, s z ihlet tüzével ragadá magával. Üresnek érezé a lelkit s hidegnek, nem vo't benne semmiy gond v érzés. mintha a levertség terhit rázná le válláról, fölemelkede, s z ajtóho lépe. Te most azt hiszed, hogy elárulád a barátod. Épp ellenkezőleg, eltévelyedett lelkinek +menekülésit segíted elő. Hát nem épp akkor lennél-e árulóvá, ha el akarnád rejtni az igazságot, s magára hagynád a bűnöst az ő bűnivel? Uram, ne engedd, hogy meggyengüljön és kihunyjon bennünk a gyűlölet a te ellenségeid iránt. Minden gondolatot Istennek ajánlhatunk iykor. Megölheti-e a hallgatás az ember lelkét? Csak ha megátalkodottan halálos vétekben élünk, az ölheti meg az ember lelkét. Atyám, sokszor rettegés fog el attól, hogy ha nem mondom ki azt, ami lelkiismeretem nyugalmát háborítja, s elűzi szememről az álmot, akkor minda, mit elhallgattam, +hal bennem, mint a lélegzet, ha fuldoklunk, mint a szó, ha a zsibbadó nyelv má nem bírja kiejtni. Atyám, félek, hogy kővé válhatok. A súlyos vétkek nem az én lelkiismeretem terhelik. Az önkényért s erőszakért nem engem kell vádolni, nem én vagyok felelős az igazságtalanságokért, a könnyekért és szenvedésekért. Még senki sem átkoz s gyűlöl engem. Az én lelkem nem nyomja gyilkosság s törvénytelenség. Nagy gőg árad a szavaidból. Arra akartam kérni Istent, bocsásson meg mindazoknak, kik a kezükben lévő hatalmat rosszra fordítják, s nem az emberek javára gyakorolják, hanem iszonytató, égbekiáltó igazságtalanságokat követnek el. Egyáltalán miről van szó? Különben sincs menekülés. Az ember megtébolyodik, vagy önszántából pusztítja el magát. A félelemnek van lelkiismerete? Diego, ha +hamisítják v ha elnyomják is, attól z igazság nem szűnik meg igazság lenni. Tudta, hogy ami bekövetkezik, annak be kell következnie, de ezt az elkerülhetetlen, egyelőre ismeretlen szükségszerűséget valmi védekező elmélyültséggel még igyekezett elodázni. Te az én ellentétem és tagadásom vagy. Létezhetsz-e öntudatlanul, megfosztva a tudatot a léttől? Elgondolkoztál-e már azon, hogy a te rajongásod Isten akaratát fejezi-e ki, vagy ellene fordul? Hogy az igazság győzelmét készíti-e elő, vagy az igazság alapjai ellen lázad. A szenvedélyes rajongással, fiam, úgy áll a dolog, mint minden emberi dologgal, mivel önmagában nem létezik, a világ dolgaitól elszakítva hatalmas erejét egyaránt fordíthatja jóra, amiképpen rosszra is. Ha nem lennék keresztény, nem szenvednék annyit testvéreim bűnei miatt. Milyen igazságra lelhet az ember ott, ahol annak megvallása hazugság, kényszer és testi erőszak eredménye? A legiszonyatosabb erőszakot, amit az emberekkel szembe alkalmaztak, láttam az ember elaljasítását.. Sejtelmed sincs a hatalom gyakorlásával együtt járó szükségszerűségről. Ha mi az igazságot méltatlan eszközökkel védelmezzük, akkor a gonosz magának az igazságnak a szívében fog kicsírázni. Az ember, gyermekem, esendő, gyönge s törékeny lény. Könnyen enged a gonosz kísértésének, s gyakran a jó fölismerési se elegendő ahhoz, hogy leküzdje eredendő hajlamit. Egyetlen emberi érzésbe' se lehet fönntartás nélkül megbízni, s egyetlen gondolatba' se maradéktalan hinni. Az embereket akaratuk ellenire is az üdvösség útjára kell vezetni. Mi vagyunk azok, kiket Isten az ő hadainak élére állított. Mi vagyunk az igazság agya és kardja, mert a gondolatnak s a tettnek eggyé köll válnia. Egy emberként elfogadja az örök igazság világosságát, hogy maga is örökkévaló legyen. A szeretet szánalmat szül, ez pedig óhatatlanul megvetéssé változik. A szeretet óhatatlan kísérője a gyöngeség. A szeretet gyöngeség.. a szánalom által, ami nem más mint az emberi nyomorúság elismerése és az abba való beletörődés, végül is odáig vezet, hogy megalázkodunk a gonosz előtt. Minden bűn, fiam, eredetit tekintve az igazság ellen való. A szeretet tehetetlen a métely mindent elárasztó hatalma ellen. Csakis a gyöngeség és bűn iránti megvetés teszi lehetővé az ítélethozatalt s bíráskodást, csak a +vetés tanít + arra, hogy leküzdjük a gyöngeséget, s irtsuk a bűnt. A szeretet visszfénye a megvetés. Az ember élete, gondolati s cselekedeti ne vessenek árnyékot azokra, akik utána jönnek. El kell tűrnünk alávalóságukat, míg az a mi céljainkat szolgálja. Benned nem fogok csalódni, azt biztosan t'om, azér' jöttem el hozzád úgy, mintha önmagamhoz jöttem vón. És mi a ma jövő nélkül? Csakis tőled függ, hogy közelebb hozod-e. A bátor ember önként vállalja az engedelmességet, a gyáva pedig félelmében engedelmeskedik. Sok jogra és sok félelemre van szükségünk. A félelem országa nem a Sátán országa-e? 58) Nyájasan elmosolyodott, de a szemében gyűlölet izzott. A gyilkos ármány gyanúja azokra is rávetőde, kiknek limpieza de sangréja, vagyis tisztavérűségi bizonyítványa különben feddhetetlen, vagyis zsid v mór vértől ment vo't. A templomok szószékiről ékesszólón bizonyíták be a népnek a dominikánus fráterek, hogy az Egyház szent életű szolgája ellen végrehajtott gyilkosságban is az Isteni Gondviselés rendelésit köll látni, hisz e gonosztett elkövetési nélkül sose lepleződtek vón le a hit ellenségi, kik változatlan élve szabadságukkal s visszaélve kiváltságikkal még hány alával gonosztettet követhettek vón el büntetlen, az embörök lelkibe pedig továbbra is elhintnék a gonosz magot. A Szent Inkvizíció címerin s bíborszín zászlain látható s a zsoltárból vett Exurge Domine et iudica causam Tuam szavak a legutóbbi események fényibe' külön hangsúlyt kaptak. Isten valóba fölkelt, hogy az ő ügyéért harcoljon. Iyenformán az embörök közt nőttön-nőtt a buzgó áhítatosság, s terjeszkede hű kísérője: a félelem. Még érzé a saját testit, hallá a tulajdon hangját, érzéklé a önnön mozdulatit, de mikor éji körjáratán egy pillanatra +állt a sötétbe' a hatalmas, mozdulatlan ég, a hideg csillagok alatt, hirtelen elmosóda benne énjének határa, s lassankint elborítá az a fájdalomig fokozódó érzés, h. szívibe' oy erő visszfényit gyű'ti össz, mey túlnő rajt, mégis méltó a határtalan szeretetre s minden áldozatra. Semmiy vádat nem szabad semmibe venni, s ha vki a bűn árnyékát veti a másik embörre, tisztán köll látnia, h. +' mielőtt bebizonyítá vón a bűn elkövetésit, máris valószínűvé tevé létezésit. Mégis úgy vélem, nagyon is elzárkózik saját gondolati mögé. Istenem, te ismered minden szándokom, s t'od, h. mit most teszek, ne sértett önszeretetből követem el. Egyébiránt hogyan létezhetne a bűn vádló nélkül? Ki hozza tehát létre a bűnt? A vádló? Ha pedig ő, kinek higgyünk inkább: a vádnak vagy a tényeknek, meyekbe' vád nélkül sose lelhetnénk föl a vétek ismérvit? Mindaddig, míg nem győz az igazság, erejit a mi ellenségink gyűlöletin mérhetjük le 74) Csa akkor lehetünk biztonságba' z ellenség felől, ha a gyanakvással hátráltatjuk cselvetésit. Beismerem, a sértett önszeretet késztete arra, hogy ez embört +béyegezzem, de honnan tudhattam vón, hová vezet vádam? Mi hát a csönd és a békesség? Nem t'om, atyám. Annyit t'ok csa', h. +félemlít a gonoszs iszonyú hatalma. Valóba' z igazstól való fél vezet? Attó' félsz, h. +ismered az embörök galádsát? A saját gyűlöletemtől s megvetésemtől rettegek legjobban. Mer' mit jelent a gonosznak +vetési s gyűlöleti? Nem a jóság szeretetinek fölvértezett karja-e mindkettő? Atyám, hisz ne a forrás iszonyú s félelmetes, hanem a folyó, mey belőle meríti erejit. Mér' nem a következmény alapján ítéled + a szándékot? Nem egy-é a szeretet s az igazság? S mi erőd forrása? Az igazságra vezérlő szeretet, mey véle egyenlő. Magas s elcsukló hangjába' düh s keserűs érződött. De a reszketésin mégse t'ott úrrá lenni. "Hát iy n a fél hatalma" - gondolá D. s bár gyerekkora óta arra nevelék, h tisztelje a jámborságot s az idősb korúkat, +'is gúnyosan elmosoyoda. A kevélys s a +közelít7etlens z ee szemibe' gyakra elősegíti a hírnév növelésit. Mi a látszat? Csa a mi pillanatnyi és szubjektív alkalmatlanságunk a bűn felismerésire. Csa most érté +, h a fölöttesinkkel szembe' tanúsított engedelmessünk nem abba' rejl, h kitérjünk z ítéletalkotás elől, hanem h kitaláljuk s +erősítsük fölöttesink ítéletit. z e azt hinné, h a hírnév, gazdagság, érdemek, a nemzetség fényes nevi má önmagába' is z igazságot szo'gálja. s mindaddig nem jő el Istennek országa, míg z ee jámbor, együgyű lelkekké nem válnak.

De Castro úrra néze, s annak fiatal, tök nyugalmat, fegyelmet s elbizakodottságot sugárzó arca láttán újra irigység fogá el. Nov. utó napján, szt. Andráskor - judaisantes - zsidk, ki z üldözések miatt kénytelenek ++elkedni, de titokba' továbbra is Izrael hitit gyakorlák. Fölkutatásukra s +büntetésükre eleveníté föl Kat. Ferd z inkvizíciót. Kevélységtek nagyobb, mint a hitetek. Ha pedig hitetek gyöngül, hogyan remél7nétek győzelmet? Mi itt a gyalázat, a bűn v. a büntetés? Ez egységbe' mi'nyájan egyenlők vagyunk, s uzok a jogok 1esítnek minket z engedelmessbe'. '486 kemény tele VIII Inc. Vmit motyoga remegő hangon, s érzé, h fejibő s arcábó kiszalad a vér, s vmi eddig ismeretl, halálos hideg befelé szippantja a holt jegess kellős közepibe'. A lázadó gondoknak nem mindig van szükségük szavakra. A gonosz, kedves fiam, sokkal nehezebben tűri a magányt, mint a jó. Él +' z z e? Ráébredém, h csa hibáink bevallásával s zzal, h felettesinknél keresünk segítséget, őriz7jük + minden veszedelmtől 'magunk s hitünk'. 92 Granada: 1 nyáj, pásztor, hit, kir, kard. Bizodalmuk z áll6atl uralkodókba + z Au 6ába vetvén, semmibe vették zokat z Fket, meyek z igs diadalát mindenek fölé heyezik. A sevillai quamaderón z elmúlt esztendőkbe' gyakrabban s többször gyújtottak máglyákat, mint bármey más városba', s ezek füstje, mint kiderült varázslatos mód tisztítá + z ei elméket s szíveket. a Guadalqiuvir másik partján fekvő Triana városrészbe'. 1 ideje zonba jobban bíza a s kételyektől ment hitébe', mintse h z indokolatl alázat elhomáyosít6á vón heyes ítélőképessit. Ámde a kirnő a könyörületesstől indíttatva má hajlandónak mutatkoza beérni a váltsdíjjal, s annyira beleélé magát e gondolatba, h z állkincstárba befizetetendő zsid pénzek 1 részit 1 bizonyos Columbus nevezetű genovai lakos által oy rég s kitartón sürgetett s állítólag óriási haszonnal kecsegtető, Nyu-Indiába indított tengeri expedícióra irányzá elő, Ferd kir viszont hitvesénél kevésbé vót kényes a poli ?? morális árnyalatira, ámde +'iscsa fontolóra vevé tanácsadói véleményit, kik a jövőre is gondolva attól tartottak, h a kis híján 8oo e zsid kiűzési aláás6ja a kirs kereskedelmit, sőt idővel tönkre is te7i. a kiri kancellária ediktumot bocsáta ki, ezt a heroldok tüstént fölolvasák a városok terein - a los Reyes Católícos akaratából súyos büntetés terhi alatt s egész vagyonát 6'rahagyva minden + nem +elkedett zsidnak 3 hón belül örökre távoznia köll sp földről. döntésivel plt szo'gáltatva mindannyiunknak, h hitünkér mindenkor készen köll állnunk minden áldozatra. szólítsam Lucifert e szavakkal: Világosság angyala!, de ne feledjem közbe' gyalázni a Szt3sot s a +ény vallt. z ördög cselvetési mindenekfölött arról ismerszik föl, hogy a +szállott e +fosztatik az ellenség fölismerésinek képességitől. Lorenzo Pérez z Úr 1498. esztendejébe' szept 8-án állt a Szt Törvényszék elé a főinkvizítor tisztelendő atya, a toledói Szt Offícium inkvizítorainak, a tisztelendő Diego Manente, a Kiri Inkvizíciós Tanács titkárának, vmint z írnokoknak, név xint Nicolás s Pascual dominik frátereknek jelenlétibe'. Méltóságod, nem Isten teremté a gonoszt. Fölhívom a vádlott figyelmit, hogy Isten nevinek emlegetési nem tekint7ő a vallomásnak, meyre türelmesen vár a Szt. Ítélőszék. A vádlott fedje föl előttünk ártatlanságának bizonyítékit. Lelkinek idvösségit tartván szem előtt, bizonyítsa be 6' a vádlott a Szt Ítélőszéknek, h elméjibe' so'se születtek lázadó gondok, s h nem vót tagja semmiy összeesküvésnek. Nem akarván beszennyezni z ii trónust méltatlan szavaimmal, mindazonáltal mindazok okulására, kik, akarcsak én, vha is a gonosz sötétségibe kívánnak alámerülni, n alázattal s bűnbánattal vallom be bűnim. Életembe' valóba' sok gyötrelmet s szenvedést tapasztalám, ám gőgömbe' s elbizakodottságomba', aheyt, h végtl odaadással bíztam vón magam I könyörületességire, s alázatos lélekkel viseltem vón sorsom, csakis lelkem idvössire törekedve, aljas mód eltépém az 1házho fűződő kötelékeket, 'magam' heyezvén z 1etl igs fölé, s iy lázadó gondokkal mocskolván s mérgezvén + magam, a Sátán szövetségit keresém, nem tudván, hha elszakadok a hívők közösségitől s önnön ikáromló gondimnak adom át magam, z alávaló ellenség örökös hatalmába kerülök. Iy gyalázatos bűnöket elkövetvén valóba' nem szo'gálok rá z irgalomra, s ha, tisztelendő atyák, bármit kér7ek tőletek, csup annyit, h büntessetek + minél keményebben, h e büntetés a bűntől való +tisztulásom szo'gálja, s vele 1ütt z élő eenek elégtételt szo'gáltassak a gonoszér', mit ellenük elkövetém 146) Mindenfelől képmutató ördögi erők fognak körül bennünket, s csa azt lesik, h z ei gyöngeségből, de mindenekfölött z értelem féktelen önteltségiből hasznot húzzanak. szülővárosába' Avilába óhajtá átadni lelkit a Minden6ónak. A Santa Ana-hágón túl Ó-Kasztília fönnsíkja felé a sötétség méyén patak csoboga. Miguel de Lara apja a pogány Abencerragia nemzetségből választa magának felet - sokra tartja a szabadságot /1 Cris nevű mai braz giccsfestőnő a mi időnkbe' a gondolkodás valóba' bátorság do'ga. mindig a reményér' köll a lgnagyb árat fizetni. A rem nem ismeri a vereséget. Annál rosszb azok számára, kik reménnyel áltatják maguk. Ha én nem élém vón z alkalommal, s nem küldöm de Castro urat a pokolba, ő teszi + velem uezt. Nem is várt vón semmiy alkalmra, ő találá vón ki. Bele köll merülni a mocsárba. Elég, ha nehány óvatlan lépést teszel jóhiszeműségedbe', s má nem tudsz visszfordulni. A hazugsággal s a hallgatással is csa a félelmet hizlalod. ztán mindent fölfal, minden gondolatod s érzelmed. Csa ő tart ki melletted rendületlenül. Rá építhetsz, sose hagy el, s nem csal +. Cserébe életbe maradhatsz, s kiveheted a részed Isten országa építésiből. végtelen +indíta z ee 2elkedési. mi fölös, ha szívük a hit tölti be, de a hit +rendülésinek súyos pillantaiba', mikor z igs fényi elszökik előlünk, szükses. Ki tudja dühödtebben gyűlölni a hűséget, mint az aki a sajátját elárulá? 169) minden kételkedő e óhatatlan ki van téve a szánalomra méltó degradációnak. Ezér mindig csa z aktuális igs alkotja a valót, ezzel szembe' uz z igs, abban a pillba', mikor heytlnek nyilvánnítatik, elveszíti a valósnak +felelő szubsztanciáját, s ezér, mit igazán könnyű belátni, 1ált nem is létez'. A létezőnek nemlétezővé való transzfigurációja z egyetemesség jegyit köll h hordozza, z 1etemesset zonba', ebbe' bizonyára 1etértsz velem, nem le7 átengedni a véletlennek, ellenkezőleg, + köll tervezni s irány köll szabni neki. Csa z új igs semmisít7i + a régit. Eszmére van szüks ahho', h z eszmét elpusztíthassuk. +Fsöd s +szilárdul I oának építési a földön, z ált rabszolgaság n művi z eljövendő szabadságér', valamit z erőszaké s terroré, h. győzedelmet arathasson z igs. Lehet a rendre v a káoszra törekedni. Tertium non datur /3. le7ős nics. e rideg éjszakán a langyos zefír szelíd fuvallatát éreznék z arcodon, körül pedig virágok illatát. Mi várt rájuk, a holnap miféle távlata? Nagyon is kilátástalan, sajnos. A néma természet. Virradatok s alkonyok. Titokzatos csillagoktól világló kifürkész7etl éjszakák sokasága. Gyermekek vinnyogása. Viharok s esők. Örökké távoli horizontok. Szerelmi gyöngédség. Földet szikkasztó aszáyok. Halottak elkaparása. A saját haláluk. s +' mi? Tán +' a férfias virtus, h torkon ragadják a másik et? Mindebbe értelmet keresni. Mi a jelentési mindennek? Mi a, h él? Mi a, h hal? s a gyűl? s a minden kínzó éjszakán ránktörő gond? +ajándékoztam őket az eszmével, mey 1edül képes igazi értelmet adni z e létinek. Mi ér e V, ha nem rejt értet magába'? A kegyetls s gyilkoss +sztesítésire vágya. E szublimáció nélkülöz7etl. Csa a n s 1etemes eszmék bírják el z ei kicsiset. z eszmébe' nem köll hinni, mer a maga a hit. A sötéts, meyet +pillantott, üres vo't s néma. Mindenünnen körülfogá őt, 'magába' érezé a sötétset s hideget, ú érezé, h +hal. Ekkor rémület fogá el, kiáltozni kezde: Oltsátok el a lángokat! Ávila - A sötét éjszakát komor hajnal váltá föl, a súyos fölhőkkel borított ég alacsonyan terült z errefelé oy terméketl föld fölé. +bocsát6atl magabiztost voltam. Végem van. Arra gondolt, ha akarná, mindnyájukat magával ránt6ná a szakadékba, ztán tüstént rájött, h ehhö ő most má túlontúl jelentéktl figura, mer ha 1x vki gyanúba kerül, nics joga többé +jelölni a bűn jellegit s kiterjedésit. abba' reménykedem, h akadnak +' ee, kik nem a csontjuk velejéig hazugok s gyávák, s kiket a gőg s a gyűlölet se fertőze +. Börtönné s kínzókamrává változtattuk a Vot. Ha minde holnap nem dől össz, összedől maj holnapután. Nics má hit, nics több rem. +törtük z eeet, tönkretettük z agyukat s szívük. Gyűlölnek s +vetnek bennünket. Más utat köll keresni a szabadulásra. 1498. sept 16. - z Inkvizíció föloszl. Eltöröljük s fölszámoljuk, visszavonunk, igsot szolgáltatunk, visszheyezzük, visszaadjuk a becsületüket, z ítéletek 6áyukat vesztik.. Ha nem akarjuk, h a hazugs tovább méteyezze z ei agyakat, nekünk se szab hazudni többé. Sohse szűn' + z Fszak s a jogtls, ha nem szüntetjük + zokat z lapelveket, meyekbő ez Fszak s jogtls ered. e köll menni z eehö, s nyíltan +mondni nekik, h nem jó z a hit, mey iy szörnyű pusztításokat vihete véghö. annak érdekibe', h z eiset +óvjuk a teljes pusztulástó, s +gátoljuk, h örökre a rabszo'gas, a fél, hazugsok s gyűlölködések örvényibe merüljön alá, le köll rombolnunk mindazt, mit z eeet +vetve s 'magunk' áltatva, a lgszörnyűbb ei szenvedések s gyötrelmek árán építettünk föl. hihetetl zűrzavar támad maj, s nehez napok jönnek, de h e'kerüljük a +' nagyobb rosszat, a hit őrületit őrületnek köll neveznünk, a hamisságot pedig hamisságnak. + köll tanulnunk ezentúl I s a Sátán né'kül élni. 

/55 dec - 57 ápr

konzerv. költő: inkvizíció - mítosz kilőve

 

Várnai Zseni: Néma bánat

Én úgy igyekszem megnyugodni:
már a szívem sem mer dobogni,
lélegzetem is visszafojtom,
és ami fáj: én ki nem mondom,
csitítom magam, hogy ne sírjak,
hogy semmi szomorút ne írjak:
maradjon meg a néma bánat
ott bent a szívben önmagának!

barátcinke napraforgószáron /vö samsara + kormos légykapó, tengelice

Kinek beszéljek, tán a szélnek?
Vagy fönt a ködös, szürke égnek,
esőnek, hónak, zivatarnak,
panaszkodjam a hideg falaknak?
Papírra róni is hiába,
belesikoltani a világba
nem érdemes: a néma bánat
maradjon meg csak önmagának!

Ha olykor érzem: tűrhetetlen!
És nem bírom már türelemmel,
hogy így maradtam, így kifosztva,
kedveseimtől elrabolva,
hogy mérhetetlen messze élnek...
kinek zokogjam, tán a szélnek?
Szívemben elbődül a bánat,
de csak befelé önmagának!

És, hogy a hangját én se halljam,
összeharapom lázas ajkam,
a jajkiáltás föl ne törjön,
inkább a lelkem összetörjön!
Minek a szív, minek a lélek?!
Már nem tudom, miért is élek,
mért húzom, húzom, mint az állat
e sorsot, amely csupa bánat.

Csak nézek, nézek esdekelve,
egy villanásnyi fényt keresve...
s szemembe bús szemek merednek,
és könnyek, könnyek permeteznek!
Ki tette ezt, mi történt itten?
Nem tudja más csak, csak fönt az Isten,
de hangtalan sírjon a bánat,
csak bent a szívben önmagának!

Csitulj szívem, ne merj dobogni,
csak hagyd a lángot ellobogni,
már ami fáj, ki nem sikoltom,
lélegzetem is visszafojtom,
a néma fájdalom beszéljen,
helyettünk a nagy ég ítéljen...
s maradjon csak a mély búbánat
ott bent a szívben... önmagának!

Schiller - Beethoven: Örömóda

Ez a könyv
már nem lesz
végigolvasva,
mert szólít
a régóta várt
szükségszerű
hirtelen. Vagy
mint pénzért
ugró pincért,
hívhatom én
is őt, hogy
csakazértis
szembeköpjem,
amiért be
kell fejezzem
félbehagyva?

A lamp consumes itself, but lights others.

A lámpa fölemészti magát, de világít másoknak. - szuahéli közmondás

A menedékem
vészek idején a Te
szerelmed, Uram.

Louis Treserras fotója Paulineről

Everyone praises his own land.

Mindenki a saját földjét dicséri /ír