döntéskényszer - elpusztítjuk a világunk' - bocsáss +, Teremtőnk, érte!

Fogja kezed

2011-12-19T17:24:00.204+01:00

az őrangyalod,

amíg kezét lehullni

el nem engeded

a kép forrása: szilveszter

Azt az írást, amelyik hiánytalanul neked szólt volna, hiába kerested mindeddig. Voltak csodálatosan jó könyvek, amik teljesen lekötöttek, magukkal ragadtak és meghatározták, hogy ilyen lettél. Egy idő után azonban mégiscsak a hiányérzet kerekedett felül utánuk. Azt, ami teljesen és végérvényesen betöltött volna, nem találtad meg.

Valahogy hasonlóan van ez a társaiddal, a szerelmeddel is. Betöltenek, amíg velük vagy, aztán elmennek, és egyedül maradsz.

Nem maradt más hátra, bele kellett kezdeni a könyvbe, ami csak a tiéd, senki másé, meg kellett teremteni magad. A világod, a társaid, a szerelmed, a küzdelmed, mindent. Könyörület nélkül.

Mert mennyiben a tiéd az a világ, amit nem teremtesz meg? Amit csak használsz? Mint mikor nem járod végig fájdalmasan azt az utat, amin keresztülhajtasz autóval, vagy amit végigbambulsz a vonaton? Mint mikor csak átgyalogolsz azon a tájon, amibe belehasították az utat, de nem küzdesz meg a földdel, az elmúlással, ami mindenhol ott leselkedik rád várva. Amit hiába fojtasz meg nap mint nap, folyton újraéled, és mindig újra rádtámad. Ami csupán a tiéd, a te küzdelmed. A te halálod. Akárcsak ez az írás, amit folytatni kell minden nap, folyton újrakezdve, míg egyszercsak be nem fejeződik. Akkor már csak a megélése marad. A teremtés megélése. A halálé. A halálodé.

Meghalok, mint minden ember, hiába születtem meg. Megöregszem tán, mint sokan mások, hiába voltam gyerek. Hiába élem át a születésem minden évben, minden nap, minden pillanatban, hiába élem át a társamét, az övét, mindenét.

Hiába? Ki dönti el valaminek a hiábavalóságát? Egyáltalán minek törődni vele? Ki törődik vele?

Én a kelő napot köszönöm és a rámboruló éjt. És itt reszketek már több mint egy órája a hidegtől egy buszra várva, ami nem jön. És hiába stopolok, senki se áll meg, hogy fölvegyen és elvigyen valameddig.

Döntöttem, elindultam. Átmegyek a városon, neki az országútnak, meg-megfordulva és kinyújtva a kezem, ha egy kocsi jön. Hiába. Senki se vesz föl. Megyek tovább hullafáradtan is.

Amíg megyek, kínlódom, nem vagyok hulla. Amíg gondolkodni vagyok képes, élek. Hiába.

Hiába? Már megint? Nem. Fütyülj a célra! Nem kell sehova se eljutni. Ne gondolj rá, hogy mérföldekre innen várnak valakik! Telepedj le itt e helyt, készíts valami vackot itt a gazban, ezek közt a romok közt, ahol megpihenhetsz, teremts otthont! Erről a helyről is meg lehet hódítani a világot. Meghódítani? Megismerni, birtokba venni. Megteremteni. Minden teremés és megismerés közös. Ha mással nem, a teremtettel. Akárcsak Istennek az emberrel, a szobrásznak a kővel. Nem lehet meg nélküle. Csak vele. Nem leszel sose egyedül, ha teremted magad, a világot, a társaid, a szerelmed. Biztos? Isten sincs egyedül a teremtésben? Társai vagyunk? Társai lehetünk? Megteremthetjük őt is? A teremtés magányában? A közös műben? A hideg kővel? Életet bírsz lehelni szerelmedbe?

Megállt mellette egy kocsi szaggatott fékeléssel.

- Köszönöm szépen.

- Hova lesz?

- Rozsnyón, Krasznahorkán túl, a Szoroskő alá.

- Korán kezdted.

- Tegnap.

- Ez komoly? Akkor jó fáradt lehetsz.

- Alig bírom a lábam.

- Sokat gyalogoltal?

- Egész éjjel.

- Nem vett fel senki?

- Nem.

- Akkor már összeomolhatott az erkölcsi világrended is.

- Most épül újra.

- Haha. - Honnan jössz?

- Losonctól. Oda meg Nyitráról.

- Szép kis táv. - Én is sokat stopoltam katonakoromban. A német határtól. Másképp elutazhattam volna a kimenőket. De akkoriban még rögtön felvettek. Éjjel is, ha látták a mundért. Megváltozott a világ.

- Az nem mentség.

- Ahogy vesszük. - De legalább fehér karácsonyunk lesz tán, ha el nem olvad. Csak még máma ne ellenőriznék a téli gumit. Addig halasztgattam, amíg késő nem lett. Szólj majd, hogy hol álljak meg.

- Ha lehetne, akkor inkább fönt a dombon, a temetőnél. Onnan közelebb hazajutnom.

Bár még mindig reszketett, nem bírt fölmelegedni az autóban se, nem szűnt meg a vacogása, a kérdésekre is csak bökte a választ, kicsit leült az apja sírja szélére. Az után a nem egész fél órás ülés után a kocsiban még jobban érezte a fáradtságot, nyögheti majd pár napig az izomlázat is. De hideg volt az úton, mégha nem is olyan metsző, mint mikor egyszer a befagyott Vág mentén gyalogolt haza Gútáról. Akkor is erőt kellett venni magán, hogy ne nyúljon már el inkább megfagyni, semmint tovább folytassa az utat. Ma éjjel is egyre többször kellett kényszerítenie magát, hogy újra fölálljon a pár perces guggolós pihenések után, és ne nyújtózzon inkább el vagy gömbölyödjön össze valahol az út szélén aludni. Ha betemette volna a hó, még tán melegebben is lett volna. Mint akkor a határvadászoknál, az osztrák határon.

Szegény Fischer Gabrielnek a havazás lett a veszte. Egész addig kemény száraz hideg volt, még a Thaya is beállt, de épp aznap éjjel havazni kezdett. Az őrmester, aki ellenőrizni jött őt a posztján, észrevette a járőrösvényt keresztező lábnyomokat. Fojtott hangon ráparancsolt, hogy azonnal nézzenek utána, friss nyomok, nem lepte be még őket a hó. Előre kellett mennie, az őrmester utána jött kibiztosított géppuskával. Semmi kedve se volt hozzá, de ő is kibiztosította a puskáját. Amikor arra a kis emelkedőre értek, ahonnan be lehetett látni a folyópartot, látta, hogy vagy félszáz méterre egy sötétebb árny tart a befagyott folyó felé.

- Ha nem lövöd le, én loccsantom szét a fejed, rohadt magyarja! - sziszegte mögötte az őrmester, miközben érezte a tarkójához nyomott fegyver csövét. Privigyei tót fiú volt és a legkegyetlenebb módon csesztette a magyar kiskatonákat. Egy alkalommal őt is úgy összerugdosta, hogy két hétig feküdt utána a znaimi katonakórházban, bakancsban agyba-főbe, a sárba, amikor az egyik távolabbi járőrözésen bedöglött a terepjárójuk. A velük lévő cseh fiú is megelégelte már a kínzását, de ő még csak tovább rugdosta.

- Itt döglesz meg, kibaszott kurva magyarja! - ezt hallotta maga fölött állandóan, amikor kis időkre megpihent a rúgások közt. Már abban se volt biztos, hogy él-e még, úgy hallja-e a szitkozódást, vagy csak képzelődik, annyira fájt mindene, hasgatott bele élesen, majd tompábban a rúgások nyomán, zúgott-csattogott a feje, füle.

- Állj, vagy lövök! - kiáltotta bele a csöndes hóesésbe.

- Ne óbégass, lőjj! - förmedt rá az őrmester.

Az volt a szabály, hogy lehetőség szerint kétszer-háromszor is föl kell szólítani a tettest, mielőtt tüzet nyitnak rá. Megigazította a szemüvegét és próbált minél lejjebb, a lábára célozni, bár a sötétben még az irányzékot se nagyon látta, csak azt, hogy a lövés után az akkor már a folyó jegén futó árny megtántorodik és még néhány lépés után fölbukik.

- Szerencséd volt, kurva magyarja. Most még életben maradsz.

A lövés után újra a hóesés süket némaságába süllyedt minden. Hallgatóztak még egy jó darabig, de semmi hang se hallatszott se a fekvő árny felől, se a túlpartról.

- Megnézzük! - szólt a parancs.

Persze előre kellett mennem - egy kis kerülővel a régi második világháborús bunker felé, ahol el lehetett hajtani a drótkerítést és ki lehetett bújni a partra. Ezt én nem tudtam, de az őrmester igen. A szegény ürgének biztos beletelt egy jó időbe, amíg a fagyos földben átkaparta magát a kerítés alatt. Meg kellett néznem a tagot - még hörgött, tüdőlövést kaphatott, át kellett néznem a zsebeit, el kellett szednem az iratait, cókmókját, őt pedig átvonszolni a szembenlevő partra.

- Elég! - parancsolta az őrmester. Gondoltam, hogy rámirányított fegyverrel csak arra vár, hogy mikor kezdek el rohanni a túlparton, hogy lelőhessen. Nem tettem meg. Odavittem neki az elszedett dolgokat. Visszamentünk az őrhelyre, csak ott nézett bele az iratokba:

- Gabriel Fischer. Ez is valami rohadt magyar vagy fritz lehetett.

Később utánajártam. Tősgyökeres pressburger - pozsonyi család leszármazottja volt. De szlovák iskolába járt. Mért gondolta vajon, hogy Znaimnál könnyebb lesz átjutnia, ha ismerhette a pozsonyi határzárat?

Többet nem tértem vissza arra a helyre. Harmadnap átvezényeltek egy másik kaszárnyába a német határszélre, Marienbád mellé. Mikor leomlott a vasfüggöny, gondolkodtam rajta, hogy vissza kellene mennem a gyilkosságom színhelyére, de annyira irtóztam tőle, és nem is jött össze. Elég az a szörnyű fejfájás és hányás, ahogy mindig végződik valahányszor intenzíven visszagondolok azokra a dolgokra. Az őrmester már megkapta a büntetését. Egy maffialeszámolás áldozata lett néhány éve. Én még nem teljesen, nekem még folytatnom kell.

Teremtés? Értelemadás? Mennyiben intézhetjük saját magunk az életünk? Fázott a segge a hideg kövön. Fölállt, elbúcsúzott az apjától meg a nagyszüleitől és elindult lefelé a temetődombon, - haza. A domb alján már sietnie kellett annyira hasgatott a feje. Kilépett a székely mintára faragott temetőkapun és a lebetonozott részen, ahol gyerekkorában sűrű bokros volt, és magához ölelte a neki-érte meztelenre vetkőzött szeretőjét, Emit, egy kedves cigánylányt, kihányta magát. A morális autonómia eme biológiai reakciójától (ahogy csúfondárosan nevezte) kicsit mindig megkönnyebült. Mennyire érett és önfeláldozó tudott lenni már egy gyereklány?! Hálás volt a sorsnak, hogy amikor nagyon szüksége volt rá, mindig az útjába vezérelt ilyen nőket - angyalokat, akikkel tovább tudta folytatni az útját. Lement a kis patakcsa zúgójához a betonhíd előtt, ami alatt gyerekként kiskacsaőrzés közben oly sokat játszottak, és amennyire tudta lemosta a szájáról a hányás nyomait. A feje továbbra is lüktetett, nem nagyon segített rajta a jéghideg víz. Végigment a patak melletti utcarészen. A meder azóta sokkal mélyebbre vágódott. Most már nemigen lehetne ott kiskacsákat legeltetni. Az utca kihalt volt. A szülői házon, portán még minden az apja keze nyomát viselte. A kerítés egy részét, és a kaput tavasszal kente újra fáradt olajjal, pár évig még tán kitart, noha több helyen már a tartóoszlopok is annyira korhadtak, hogy akár be is lehetne őket dönteni. Sok helyütt be is törnek és kirabolják a házakat - mégha élnek is ott öregek, nem egyszer azokat is összeverik, megkínozzák, megölik. Az anyja, aki most ételt rak elé, már nyolcvan felé tart, de amíg bírja, nem akarja szabad prédára hagyni a portát. És akármit tesz is, nem tudja se elhárítani, se feltartóztani a fenyegető rémeket. Már megbékélt a sorsával. Pedig többet szeretett volna mindig elérni. Őt is erre a pályára akarta ráállítani. Talán ezért is húzott inkább az apjához, nagyszüleihez. Ők csak a természetadta mindennapi föladatok elvégzését követelték meg tőle. Amíg élt a nagyanyja, szinte harc folyt a lelkéért. Ráadásul úgy érezte, hogy az anyjában egyfajta öröklött kverulencia is fokozta ezt az érte folytatott számára kínos vetélkedést. Talán ezek elől is menekült el a szülői házból. Aztán amikor meghalt a nagyanyja, az apja visszavonult. Az első felesége halála után még egyszer - részben közösen az anyjával - megpróbálta rábírni, hogy jöjjön haza, de amikor az anyja nyomásának se volt hajlandó engedni, végre mindketten elfogadták a külön útját. Ő pedig épp akkor látta be, hogy vissza kellene térnie, vagy el se kellett volna soha mennie. Akár az apjának, aki a szülőföldjén élte le az egész életét s nem is kívánkozott soha máshová, csupán kényszerűségből, kedvetlenül ment el néha - katonáskodni, egy-két kirándulásra, családi eseményre - talán az egy kezén meg tudná számolni az összes ilyen alkalmat. De már másképp alakult az élete, és így csak ezek az elég ritka alkalmakkénti hazatérések lehetőségei maradtak meg számára, meg a vigasz, hogy egyszer talán mégis - megöregedni, meghalni visszatér majd ő is ide.

Amikor a munkája miatt augusztus utolján végre hazajutott, az anyja azzal fogadta, hogy

a szomszéd Sanyikáék végig kidöntötték a kert egyik oldalán a kerítésük és tán egy fél métert is elvéve a telkükből magas kőfalat raknak.

Igen ettől tartott. Hiába egyeztettek időpontot, hogy ő is jelen lehessen, több mint egy héttel korábban szervezték meg a brigádot. Nem akart veszekedni, amikor már nagyrészt állt a fal, amit oly magasra raknak, hogy mögötte aligha terem majd meg valami a zöldségeskertjükben, nem volt kedve a pereskedéshez se, de abban is biztos volt, hogy ezt nem fogja annyiban hagyni, mégha évekre is megmérgezi az életük. Sok baj volt ezekkel a szomszédokkal. Az apja az ő részeges nagyapjuk miatt vesztette el két ujját, hogy soha többé nem tudta rendesen behajlítani a jobb kezét megfogni valamit, mert fát cirkulázott nekik, és az öregjük megrántotta a fűrész alatt épp kezében lévő rönköt. A szomszéd ház épp a telekhatáron van s róla végig az ő udvarukra ömlik a víz, mert már évtizedek óta hiába kérik őket, hogy rakjanak csatornát, és amióta az apja ki nem hordja, még tavasszal is piszkos hórakás csúfítja az udvarukat, ami a házuk tetejéről sokszor jegesen leszakad tönkretéve az egy sor szőlőjük is, s ami miatt még kocsival se lehet olyankor beállni a felázott udvarukba. A szomszéd öregasszony még a házuk mellé félméterre állított cserepesvirágjaikat is összetörte, merthogy penészedik miattuk a szobájuk. A kéményeik, mert már annyira szétmállottak, hogy attól lehetett tartani, hogy ledőlnek, sokkal alacsonyabbra vannak leszedve, semhogy biztonságos lenne tűzvédelmi okokból - sőt a fürdőszobájukból még a házfalból is kinyúlik egy kályhacső az ereszük alá füstölve - állandó bosszúságot okozva az anyjának, hogy nem szellőztethet, mert minden füstszagú meg fekete kormos lesz benn. Pár éve új házat építenek a kert végén, garázzsal együtt - közelebb a telekhatárhoz az előírásnál, hiába nem mentek le a szülei a hivatalba aláírni se az arról szóló beleegyezést, hogy újra kimérjék a telkeket, se pedig, hogy közelebb állhasson az épülő házuk a kerítéshez. A szomszéd fiú nem sokkal előtte agyon akarta verni az apját, mert szóvá tette neki, hogy az építési követ meg egyéb hulladékot az ő kerítésükre halmozza rá. Mikor meghalt az apja egy jó darabon be is dőlt a kerítés, de még a gyümölcsfáik hozzájuk átnyúló ágait is levagdosták sokszor mélyen az ő területükön, s másfél-két méter magasan is levágtak a kerítés közelében néhány vadon növő szilvafát, amit ő - szinte előre érezve már, hogy esetleg az rovásukra is nagyobb teret akarnak majd maguknak foglalni - direkt azért hagyott meg, hogy jelezzék a kerítés vonalát. A telküket is csalással szerezték a második szomszéd öregasszonytól, úgy, hogy egy ajándékozási nyilatkozatot írattak alá vele, miközben azt hazudták neki, hogy a házépítésre szóló beleegyezést írja alá. A néni, mégha a rossz szemével egyáltalán el tudta is olvasni, egy kukkot se érthetett a tót szövegből.

Ahogy kiment a kertbe, sírhatnékja lett. Minden ott hevert kusza összevisszaságban: az apja régi deszkakerítése, amit oly gonddal készítetett hosszú évekre mindig egy-egy darabon az ő gyerekes segítségével, most a tartóoszlopokkal együtt végig be volt döntögetve a kertjükbe, alatta a kitört ribizlibokrok, karósbab, tetejükön a még lombos kivágott fák gyökerestül kibágerozva... Egy hétig is eltartott neki mindennek az összetakarítása.

Magyar katonák sírjai a Gömör-Tornai-karszton

Az emberek az embertelen rendszereket is - mint amilyenek a háborúk, rémuralmak, összetartozások, katasztrófák, csillagrendszerek - a saját kis hitványságaikon keresztül élik s értik meg. Volt a falunkban egy csúnya, ragyás, sánta, bolond - vagy legalábbis annak tartott - vénasszony, aki folyton a réteket, erdőket járta gyógynövényeket gyűjtni, s akit mi, gyerekek állandóan boszorkánynak csúfoltunk és kővel hajigáltunk, mégha ki is kaptunk érte az öregebbektől. Azt mondták róla, hogy fiatalkorában a falu legszebb lánya volt, akit még a gróf is tisztelettel megsüvegelt. Rendes, tisztességes, megbecsült lány volt, nem fennhéjázó a szépségére, hanem mindenkihez segítőkész, kedves. A háború előtt eljegyezte egy szorgos, ügyes gazdafiú, akit aztán elvittek a Donhoz, és ott tűnt el. Aztán jöttek a oroszok és Karácsonytól kezdve több, mint egy hónapig folyamatosan lőtték a völgyet és a falut is a hegy túlsó oldaláról, de csak január végére sikerült áttörniük a hegyi védvonalat. Nem múlt el nap, hogy ne kellett volna több halottat is temetni, s mivel kevés volt a férfi, az asszonyok is ásták a sírokat a fagyos földbe - utóbb már csak a falusiaknak és a hegyről oda lehozott kiszenvedett sebesülteknek, mert a fönnsíkon elesett honvédeket aztán már be se hozták a faluba eltemetni.

A megszállók elől a lányok, asszonyok bújtak volna, ahova csak tudtak, de hiába, mert jóformán mindegyiket fölhajtották és megerőszakolták. Azon a szép lányon tán egy század orosz katona is végigment a főtisztektől kezdve lefelé, aztán átengedték őt a segédcsapat, ágyútölteléknek használt románoknak. A szerencsétlen lány még másnap is ott feküdt félholtan a csűrjükben az öregapja holtteste mellett, aki megpróbálta őt védeni - a halott öreg mellett egy megalázott jövőtlen Emese, körötte, alatta nagy tócsákban fehéres ragacsos váladék. Amikor a részeg katonáknak az ürítés után újra kedvük támadt magukat kielégíteni, csak visszamentek a csűrbe, ami mellé később már fegyveres őrt is állítottak, mert kettőt közülük valaki vagy valakik hátulról leszúrtak. Mivel tettest nem találtak, megtizedelték a falu megmaradt férfilakosságát nem kímélve a fiatalabb fiúkat sem.

Az akkor még kamaszkorú apámnak talán csak azért sikerült túlélnie azt a tizedelést, mert a szomszéd faluba, a rokonaihoz menet már korábban elfogta egy emberségesebb tiszt vezette kisebb orosz előőrs földerítő csapat, és távíródrótokat kellett nekik kihúznia a visszavonuló németek és magyarok becsapódó lövedékei közben. Két napra rá a front továbbvonult, őt pedig szerencséjére bumázskával hazaengedték. Így találta meg Emesét és vitte be a fagyos szobában az ágyában betegen vacogó anyjához, begyújtott nekik és még sokáig el-eljárt oda segíteni ezt-azt. Még az új urakkal is összeverekedett néhányszor, amikor megpróbálták szajhájuknak használni az egyedülálló fiatalasszonyt, akinek egy sötétebb bőrű, kicsit tatáros kinézetű fia is született a háború után. - A tatár csúfnév rajtuk is ragadt, de a fiúval később aztán már nem nagyon mert senki sem ujjat húzni, mert annyira megerősödött és kegyetlenül vad lett, hogy a bikának is nekiment. Annak előtte azonban az új rezsim urai még alaposan ellátták apám baját az önkéntes lovagiasságáért. Később egy ideig együtt is dolgozott a bányában a néni fiatalemberré serdült fiával, de ő korábban otthagyta a vasbányát, így túlélte azt a szerencsétlenséget, amiben az ottmaradt egy pici lányt hagyva fiatal feleségére, aki aztán újra férjhez ment, elkerült a faluból, és már nem nagyon törődtek az öregasszonnyal.

Így talán már érthető, miért kaptam meg apámtól életem egyetlen, de akkora nagy csárdás pofonját, hogy utána még sokáig magamon éreztem külön-külön mindhárom megmaradt ujját a félig béna kérges kezének, amikor a fülébe jutott, hogy én is a csúfolódók és kődobálók között voltam, amit én persze előtte már tagadtam, kiérezve számonkérő hangjából a fenyegetést, de ő ezt nem hagyta annyiban, hanem el kellett vele mennem az öregasszony kicsiny házához, ahol szembesített vele. Néhány napra rá, mikor már lehiggadtunk, elmondott néhány dolgot, ami elég volt ahhoz, hogy ne vegyek részt többet az öregasszony csúfolásában és bántásában és a többieknek is mondjam, hogy hagyják őt, hisz megszenvedte már a magáét, amiért meg engem kezdtek csúfolni, hogy az apámmal együtt boszorkányt pártolunk.

- Ha el mered venni, haza se gyere!

- Pedig összeházasodunk. És akar már most is elmehetek.

- Mehetsz. Senki nem tart vissza.

- Jó. Akkor megyek.

Bement a szobába. Magához vette a papírjait, a házassági engedélyt, amit az előző nap kért ki a krasznahorkai hivatalban, összehajtotta és beletette a kis zsebbibliájába, amit Ibos Dezső, a gimnáziumi osztálytársa hozott neki az apjától, az özörényi lelkésztől, benne a ceruzával írt megjegyzés: "gratis", amiről ő korábban, amíg nem kezdett el latinul tanulni, azt hitte, azt jelenti: kegyelem. Az ablakon kinézve látta a nyugatról tornyosuló viharfellegeket, már a mennydörgés távoli moraját is hallani vélte, beletette hát a papírjait egy igelitzacskóba és a zakója zsebébe csúsztatta a csomogocskát. A nehéz mindenes bicskája fölött egy kicsit habozott, de aztán azt is zsebre vágta, cipőt húzott és kiment. A szülei az udvaron tettek-vettek és még mindig mérgesen néztek föl rá.

- Isten veletek!

Nem köszöntek vissza. Mivel nem vitt magával táskát, talán nem is gondoltak arra, hogy végképp elmegy. Pénze nem volt, és egyelőre nem szívesen találkozott volna senkivel, úgy gondolta hát, hogy lerövidíti az utat, átvág fönnsíkon s majd csak Gombaszögnél megy le az országútra, hogy ne keveregjen a hegyekben, mert csak odáig ismerte jobban a vidéket, hisz megjárta már egypárszor, de tovább nem igazán, úgyhogy onnantól jobb lesz tán az országúton menni, ami különben is szinte nyílegyenesen vezet már Tornallya felé a a Sajó kiszélesedő völgyében. Ha már nagyon fáradt lenne, és úgy érzi, el bírja viselni mások esetleges kérdezősködését, stopolhat is.

A gyors gyaloglás föl a hegyre és a fönnsíki erdei úton és réteken lehiggasztotta a gondolatait. Ezentúl egyedül, a szülei támogatása nélkül kell majd megállnia. Mint Arankának, neki is dolgoznia fog kelleni a tanulás mellett, hogy fedezni tudja a kiadásaikat. Fogja győzni a családot is eltartani és tanulni is? Vagy félbeszakítsa, otthagyja az egyetemet? Kitart mellette Mária? Az ő szülei, testvérei is ellene vannak a házasságuknak.

A sötét viharfölhők egyre gyorsabban közeledtek, szinte ráfeküdtek a tájra. Egyre gyakrabban és közelebb csattogtak a villámok is. Megállhatott volna több helyen is kivárni a vihart, a vadászháznál a kőbányával szemben, a télről maradt szénával teli őzetetőnél, s aztán később az útelágazásnál a Leánykői tévétorony és Szilice felé a faiskolai házikónál, majd a közeli üres akolnál, de nem akart időt veszteni. A hullámpléhvel fedett nyitott aklon és a faházikón nem volt villámhárító, és nem messze egy föl nem robbant bombát is elástak valamikor a barátaival, nem akart kockáztatni. Ment tovább a fás, bokros karsztvidéken. A felhők és villámcsattogás egyre félelmetesebbek voltak, szél támadt és elkezdett esni, ömleni az eső, miközben a villámok fülsiketítő robajjal továbbra is ott csapkodtak le a közelében. Tudta, hogy nem jó ilyenkor mozogni se, de nem mert fa alá sem állni. Ráadásul ott van nála a nehéz mindenes bicskája is, igazi villámmágnes. Ha belécsap a villám, mindennek vége. Cipelte még néhány kilométeren a bicskát, aztán inkább mégis elrejtette egy odvas fába egy megjegyezhetőnek vélt, de nem kimagasló helyen.

Már a fák se védtek a zuhogó esőtől. A levelekről még nagyobb csöppekben esett a nyakába víz. Nem messzi egy magányosan álló lucot cibált a szél, de a földig leérő sűrű alsó ágai alatt még száraz volt a tűlevelekkel fedett föld. Gyerekkorában úgy képzelte, hogy egy ilyen háztetőként ráboruló fenyő alatt készít majd szállást magának és erdei gyümölcsöket fölhalmozva télire ott fog élni.

- Csatt, reccs!! - Ez sem lesz jó. Erre, hogy az ilyen szép szál magas fenyők szintén a legvonzóbb villámcélpont, amikor gyerekkorában szép időben csipkebogyót szedtek, nem gondolt. Lehetne-e vajon rájuk vagy melléjük valahogy villámhárítót fölszerelni? Akármennyire is elfogadja az ilyen véget, azért nagyon félelmetes, ha ilyen közel csapkod az istennyila, hogy még a levegő is villanyosan vibrálóvá válik körötte és a száraz, éles ízét is érzi a szájában, orrában. Ment tovább, gatyáig átázva, minden lépésnél esővíztől slattyogó cipőben. Az út egyik oldalán már soványföldű szántók is voltak, közel járt Szilicéhez. Mire elért a Gyükerréti tóhoz, elállt az eső. Beért a faluba.

Kétségeskedni kezdett. Máriától kérjen majd pénzt a visszaútra Prágába? Vagy beálljon valahova dolgozni, hogy megkeresse az útiköltségre meg az egyebekre valót? Előtte a vizsgaidőszak is. A hosszú, monoton gyalogutat azzal, hogy ott lebegett előtte a cél, amit minél hamarébb el akart érni, még hosszabbnak érezte. Máskor, amikor a tájra is figyelt, szinte észrevétlenül telt el az idő. S most még a célban is elbizonytalanodott. Nem abban, hogy össze akarta kötni az életét Máriával, abban biztos volt, csupán abban nem, hogy nem lehetne-e ezt másképp, a szülőkkel való szakítás nélkül is elérni.

Már esteledett. Vizes ruhában, cipőben még fárasztóbb, kényelmetlenebb volt járni. Az eső után hűvösebb is lett. Ha ilyen vizesen folytatja az útját, éjszaka meg is fázhat, s erre most igazán nincs szüksége. Jó lenne megszárítkoznia valahol. A templom mellett ment el. Bekérezkedjen a parókjára? Lakatlannak tűnt. Megkérdezte egy arra menő öreg nénitől, hogy itt lakik-e a lelkész.

- Nincsen nekünk papunk, aranyoskám. A szalóci jár fel hozzánk kéthetente.

- Kár... És nem tetszik tudni, Todávcsics Mihályék hol laknak? - jutott eszébe Misi, az erős barna fiú, aki Kárpátaljáról települt át az anyjával, és bár csak egy évig volt a gimnáziumi osztálytársa, mielőtt átment volna a bányásziskolába, de jó barátja volt, és úgy hallotta, hogy ide házasodott.

Azon gondolkodott, hogy ha már annyira öreg és nyomorék beteg lesz, mint amilyen Petro Ilon néni, a megboldogult apai nagyanyja sógornője volt, ő is úgy fogja-e vágyni a halált, kérni a jó Istent, hogy könyörülne meg már rajta, szólítná már magához? A férjét már sok évtizeddel ezelőtt elvitte az itteni vasbányákban dolgozott férfiak leggyakoribb haláloka, a szilikózis. A gyerekei fölnőttek, családot alapítottak, már nekik is gyerekeik, unokáik vannak, talpraesetten és becsületesen helytálltak a bajokban. Húsz éve már tán annak is, hogy a lánya is megözvegyült, és az idősebbik fia, Tibi bácsi, az az ember, akire ő mindig fölnézett, mert az egyik legerősebb és legügyesebb embernek ismerte, már ő is mindenféle nyavalyával küszködik és a pár évvel korábbi nyugdíjaztatását próbálja elérni a gerincbetegségére hivatkozva a méhészkei mészkőbányában, mert otthon várja a nagy gazdaság, a tehenek, amiket szintén el kell látnia, és amik ugyancsak egész embert kívánnának.

Mi marad Ilon néniből? Egy kedves mosoly, egy hangsúly, egy végigküzdött, -szenvedett élet, egy kérdés, ami tovább él a gyerekeiben, néhány unokájában, rokonában, tán ismerősében. És lehet, hogy általuk másokban is - már nem hozzá, hanem hozzájuk kötődően. Meg egy jó ideig még az a sírdomb is a kovácsi temetőben, meg az a hely, az a ház, ahol élt, ami már csak néhány embert fog rá, az ő nem-létére, volt-létére, egy érzés hiányára emlékeztetni. Emlék, üresség.

Mi emlék maradt a már nagyon régen elhalt férje után, aki a bányában kenyerüket kereső kitűnő asztalosként ablakokat, ajtókat, asztalokat, szekrényeket készített a házukban vagy még a harmadik faluban is. Mi emlék marad a fiúról, aki mindenesként a gyermekkora nagy részét végigdolgozta náluk koszt-kvártélyt és példát, az összetartást, egymás megsegítést kapva csupán fizetségként, de aminek eredményei később a harmadik faluban lévő házában is láthatók még, s aki bár csak ácsnak tanult ki, de még félig béna kézzel is olyan szép és időtálló faalkalmatosságokat tudott csinálni, amire Józsi bácsi is elismerően bólintott volna? Az összetartásnak lett az eredménye a fiúk által rosszvasakból összeszerelt traktor is, hogy nem kellett már minden egyes alkalomra az öreg fuvaros Gyula bácsit kérni a két lovával, vagy más ismerőseit, barátait a teherautóval, erdészeti traktorral, ha fát, szénát, gyümölcsöt kellett behozni a határból, a traktor, amit akár múzeumi darabként is szívesen fogadtak volna, s ami az ő halála után, hogy ne csak a helyet foglalja, mert az újabb nemzedék fiai már nem folytatják az apák munkáját, máshová került.

Egy-egy munkás élet egyénileg továbbélő eredményei, a mű, az emberi megnyilatkozások emlékei bennünk, az utódok, mások viselkedésébe beépült reakciók - ez, ennyi lenne csupán az élet, s az, ami belőle marad? S ami az egészet összetartja, amin mindez alapul? Az egyén magában nem létezhet. Ami keretet ad mindennek, az a közösségi összetartozás és összetartás, legyen az akár párkapcsolat, rokonság, barátság vagy területi, létfönntartási, munkaköri együttműködés, egymás segítése, egymásnak örömszerzés, ami persze válhat versengéssé vagy véres hatalmi harccá is a szűkös forrásokért és ha megszegik a kialakult, elfogadott szabályokat. Ilyenek voltak a faluközösségek, s bennük a rokonsági hálózatok, ahol mindenkinek megvolt a maga helye és föladata, szerepe, aminek eleget kellett tennie.

Hasonló-e ehhez a nagyobb nyelvi közösség, a nemzet léte, az ahhoz való tartozás is? Nyelvi közösség-e a nemzet? Közösség-e? Képzelt csak, mint Anderson tartja? A közös nyelv teszi lehetővé egymás megértését, a közeledést is. Mégha már keverék is az a nyelv. Mért jutott ez most eszébe? Mert Ilon néni, amikor utoljára jártak nála, még a kovácsi házban, nem a kórházban, ahol szintén többször meglátogatták, azt mondta, hogy őnekik nem számít a nemzeti hovatartozás, szlovákok is, éppúgy, mint ahogy magyarok. Így többes számban, rájuk is érvényesen. Úgy emlékszik, tán a középső fiával volt nála. Nem értett vele egyet, de nem vitatkozott.

- Mi azért csak magyarok vagyunk. - csak ennyit mondott, olyan "csakazértis" hangsúllyal a "csak"-on.

- Persze, azok, de szlovákok is - ismételte meg Ilon néni. - Nekünk nem számít, hogy kinek tartanak, nem csinálunk belőle gondot, mint az egymás ellen uszító politikusok. Mi ilyenek is, olyanok is vagyunk.

Nem mondta el neki, amit erről a nézetről gondolt, hogy ez csak a fölvidéki szlovák agymosás eredménye. Nem mondta, mert tudta, hogy ha szlovákul kéne beszélnie, bizony aligha tudná magát értelmesen kifejezni. Mert mégha már minden unokája szlovák iskolába jár is, mégiscsak alapvetően magyarul értik meg egymást. De az ő és a gyerekei, az unokák szülei halála után már több mint valószínűleg tényleg szlovákká válnak az újabb nemzedékek, ha addig nem kerül sor valami radikális változásra, aminek csodaszerű valóra váltására ő maga is, szinte minden remény nélkül törekszik.

- És minek tartod magad elsősorban: embernek, vagy magyarnak? - kérdezte tőlem egykor a prágai egyetem körben könyvespolcokkal kitapétázott, mindkét ablakával az óvárosi zsidó temetőre nyíló, tetőtéri sarki irodájában és szemináriumi termében, az ott már évtizedek óta magyar irodalmat tanító, Kassáról származó Rákos Péter, aki arról, hogy Auschwitzot a családjából egyedül élte túl, de a háború utáni magyarüldözésről sem beszélt soha, csak megpróbálta egymáshoz közelebb hozni az embereket. És kevesen tettek többet a magyar irodalom megismertetéséért, megkedveltetéséért a magyarokat jobb esetben csupán általánosan lenéző csehek között, mint ő. És nem rajta múlott, hogy a helyzet nem sokat változott.

A felesége cseh volt. Az egyetlen fiuk, aki már inkább csak csehül beszélt, a pszichiátriai praxisa melletti irodalmi pályafutását - korai önkéntes halála előtt - a magyar történelemre utaló regénnyel kezdte. Talán járhattak volna együtt az egyik legkedvesebb fölvidéki magyar barátnőmmel is, aki aztán szintén Csehországban alapított családot. De más, talán menőbb cseh felesége lett. Miért lett öngyilkos? Mért dönt így egy értelmes ember? Mégha fájdalomcsillapítókkal is, milyen erős akarat, elkeseredettség kell ahhoz, hogy valaki ilyesmire adja a fejét? Miért okozott mérhetetlen fájdalmat az apjának? Úgy emlékszem, hogy az anyja tán korábban halt meg, az én első feleségem halála után néhány évvel, ami szintén nagyon megrázta az apját, hisz Máriát is nagyon szerette még diákként. Úgy rémlik, akkor küldtem is neki részvétlevelet, ahogy korábban ő is nekem. A fia halálakor már nem, és akkor sem írtam neki, amikor hallottam, hogy nagyon beteg. Nem akartam már sebelet bolygatni.

Egyedül jött haza a haláltáborból, egyedül ment tanulni Prágába a folytatódó, csak más célpontú üldözések idején, és nagyrészt egyedül, másokat segítve állt helyt emberül később is. Amikor azt az elsőbbségre vonatkozó kérdést föltette, valahogy úgy válaszoltam neki, hogy magyar vagyok és ember is természetesen, magyar ember, és nem fordítva, ami nevetségesen furcsán hangzana, s noha a magyar csak jelző az előbbi szókapcsolatban, de kifejezi, hogy magyarként lehetek csak ember, vagy válhatok azzá, ahogy vélhetőleg ő is így volt ezzel. Emlékszem, hogy elmosolyodott. Akkor - a második beszélgetésünk volt ez, az után, hogy korábban elutasította, hogy segítsen egy évfolyammunkám kijavításában, csehesítésében, amiért kissé nehezteltem is rá, mert közben kiderült, hogy egy fölöttem járó magyar bölcsészlánynak viszont hasonló esetben sokkal többet segített - még nem tudtam, hogy ő is zsidó származású. Sosem hozta szóba, nem származott belőle semmi előnye, megelégedett azzal, hogy szerényen és tisztességesen, magas színvonalon közvetítsen a két szembeállított, de végülis mégiscsak sokban hasonló nép kultúrája között, és ilyen szellemben neveljen föl egy-egy korosztályban néhány embert. Keveset, mert kicsi tanszék volt a magyar, és nem is minden évben engedték, hogy magyarral nyíljon szakpárosítás, és akik oda jártak, azok se mind értették meg vagy tették a dolguk az általa sugallt szellemben, de valamit azért tán mégis magukkal vittek.

Nekem valószínűleg azért sem segített, mert fontosabb dolgai is voltak, ráadást az Órigenész-téma is elég távol eshetett tőle, de Aranka után is elege lehetett az ilyesmiből, később azonban megértettem, hogy a segítség elutasításával is a segítségemre volt: abban, hogy megküzdjek a nyelvi nehézségekkel, hogy máshol is keressek kapcsolatokat, hogy bár kellemetlenül nehéz volt és rengeteg kudarccal járt, jár, de addig, amíg arra lehetőség nyílik, és engedik, megtanuljak megállni a saját lábamon - úgy, ahogy ő is.

Ilon nénihez el-elmentünk a kórházba kenegetni a fölfekvési sebeit, masszírozni a testét, meghallgatni a panaszait, megpróbálva örömet szerezni neki valami aprósággal, vigasztalni őt. Amikor kilehelte a lelkét, talán jól eshetett neki, hogy ott volt mellette a lányom. Az ő számára ez lehetett az első halál, amit végigasszisztált. Később az anyja holttestétől hazafelé tartó Tibi bácsi vette őt észre, ahogy a mezőn keresztülvágva próbálta lerövidíteni az utat, és vitte haza a nagyanyjához.

Rákos tanár úrhoz csak remélni merem, hogy volt, aki elment, amikor már a hozzá legközelebb állók meghaltak, talán a tanítványai közül is valaki vagy valakik, és hogy az neki is jólesett, mint ahogy azt is, hogy ott, ahol ő feküdt, azért gondosabbak voltak az orvosok és nővérek, mint felénk.

De mindenkinek szüksége van-e olyankor valakinek a jelenlétére? Vagy vannak, akik egyedül szeretnének maradni, egyedül akarják az ilyen helyzeteket végigküzdeni, mint apám is, aki a végső rosszullét előtt azt kérte a feleségétől, hogy hagyja őt, menjen, ahova elindult, a templomba?

Jóskának az első tolsztojánus diákkori elbeszélése egy, a kórházi ágyához érkező számító családtagjait elutasító haldokló indiánról szólt. Jóska úgy tervezte kamaszkorában, hogy hálózsákkal, gyógyszerekkel, lámpával és könyvvel fölszerelkezve vonul el meghalni a szilicei jégbarlang egyik szűk üregébe. Megakadályoztam őt ebben. A disszidálása után hazatérve boldognak érzi magát a szlovák barátnőjével és annak lányaival, beleéléssel alakítja a szerepét, magával ragadón lép fel különböző műsoros alkalmakkor, élvezve a felé áradó figyelmet és szeretetet.

Én viszont továbbra is egyedül szeretnék kiszenvedni, megfagyni, megfulladni... Miért? Az jobb-e, ha van, aki megfogja a kezünk, akinek a tekintetébe belekapaszkodunk, vagy hogyha nincsen tanúja az agóniánknak? Az apám magányos halála volt-e jobb, vagy az anyjáé az ő karjában? Petr Rákos nehezen megmagyarázható önkéntes halála, vagy Rákos Péter hosszú szenvedése?

Nem egyforma hát minden ember halála a különbözőségük ellenére? Attól fél-e jobban valaki, hogy tanúja lesz haldokló esendőségének, vagy inkább, hogy nem engedik akkor sem abba elmerülni, ami neki fontos, kedves - volt vagy lenne? A test vagy a lélek viszonylagos elégedettsége fontosabb-e? Ha még voltak vágyai, mire szeretett volna vajon Rákos Péter a halálos ágyán leginkább? És mire vágyhatott az apám ott a ház végében? Mire az első feleségem, amikor fuldokolni kezdett, vagy akkor is még tán, amikor több órán keresztül hiábavalóan próbálták életre kelteni? És mire annyi milliónyi más ember, akik erőszakos vagy természetes halállal haltak? Tiszteletben lehet vagy kell-e tartani valakinek az utolsó kívánságát? Ki dönthet arról, hogy az az utolsó, és hogy esetleg teljesülhet-é? Ilon néni elmondta, és hosszú szenvedés után, amitől nem volt mód őt megkímélni, teljesült is a kívánsága. Fischer Gábor mást szeretett volna, s én egy kegyetlen rendszer önző szekértolójaként megakadályoztam abban. De most már egyikőjük számára sincs semminek jelentősége.

De ne legyek már ilyen gyászos! Hisz én mindenek ellenére egy boldog ember vagyok - egyelőre, s már elég régóta. Biztos nem lesz mindig így, ahogy korábban se volt mindig így. De alapvetően, végérvényesen boldogtalan se voltam tán sose, minden nehézség, tragédia dacára se. Mindig volt mit tenni és miért élnem. Most is boldog vagyok, annak ellenére is, hogy pusztul a nemzetem, és mások veszik át a helyét. Szintén már elég régóta. A magam szerény lehetőségei szerint próbálok ellene tenni, akkor is, ha tudom, hogy mindenről sokkal hatalmasabb erők döntenek, amiknek én, az én, a mi életünk még annyit se számít, mint egy szalmaszál az óceánban.

Mért vagyok boldog? Van négy csodás gyerekem, szerető feleségem, munkánk, lakásunk, józan beosztással nem szenvedünk semmi lényegesben hiányt. Voltunk már egy párszor a közelebbi tengerpartokon is. Mi okom lehetne hát a boldogtalanságra? Csak egy bolond akarhat, vágyhat többet. Én általában megelégszem azzal, ami van. Csak rosszabb ne lenne! Igaz, hogy a nejem a bizonytalan és drága szolgálati lakás helyett szeretne inkább egy családi házban élni, hogy kimehessen a saját udvarunkra, kertünbe is, hogy ne legyünk folyton csak a második emeleti - nyáron kibírhatatlanul meleg, télen huzatos, hideg - tetőtéri lakásba bezárva, ahol több vödör melegként elszámolt hideg - télen bizony fájdalmasan fagyos - vizet ki kell engedni, hogy kibírható legyen a zuhanyozásra. Én viszont, mivel még nem szenvedek reumától, ilyenkor előtte szoktam elmenni mosakodni, és fölfogom a vizet vödrökbe, amit aztán vécéleöntésre használhatunk, csakúgy mint a mosóvizet. És talán még edzem is magam. Így is többszáz eurót ráfizetünk, viszont legalább az a jóérzés megvan elégtételül, hogy mindent megpróbáltunk. Sokan sokkal rosszabb helyzetben vannak. Igaz, hogy vannaj olyanok is, akik meg sokkal jobban, olyan luxusszínvonalon élnek, mint amit az amerikai filmekben állítanak elénk nyálcsurgattatónak szánt mintaként. De vajon nem kell-é az ilyeneknek sokkal inkább aggódniuk a vagyonuk vagy az életük miatt, és tiszta-é legalább annyira a lelkiismeretük, mint a miénk? A nemleges válasz megintcsak egy vigasztaló érv számomra.

De ezek is csak kicsinyeskedések, amikor feledtet mindent egy-egy önfeledt pillanat az ölelő karokban. Nincs mit rajta tagadni, szeretek odabújni a feleségemhezz, szeretkezni, jó nézni, megsimogatni őt. Valószínűleg nemcsak azért, mert még mindig szerelmes vagyok belé - már húsz éve, de az is biztos, hogy enélkül nem lenne teljes az öröm. Mert igaz, hogy más nők is tetszenek, másokat is szeretek, szeretném, ha ők is boldogok lennének, de úgy is lehet mindezt, legalábbis remélem - az eddigiek alapján, hogy nem csapunk be másokat, és persze magunkat se, nem táplálunk hamis reményeket, nem használjuk ki önző mód mások gyöngeségét, és nem engedjük azt se, hogy a miénkkel visszaéljenek, hanem betartva bizonyos íratlan, a gyakori megsértésük ellenére is nemzedékek tapasztalatai által megerősített szabályokat.

Miért okozzunk bárkinek is fájdalmat? A sértések csak továbbterjednek, halmozódnak, visszaütnek, a sebek nehezen gyógyulnak. Enélkül is elég baj van, eleget okozunk mi is, akaratlanul, öntudatlanul is, miért tegyünk hát olyat, amit rossznak tartunk, vagy bizonytalan kimenetelűnek, veszélyesnek, tudatosan, a jobb meggyőződésünk ellenére is, ha nincs rá semmi szükségünk? Kalandvágyból, csakazértis, engedve a pillanatnyi, múló kívánságoknak?

Moralizálok, bár nem szeretem. Rengeteg fájdalmat okoztam én is, és fogok is még biztos, hiába nem szeretnék. De legalább ne tagadjam, hazudjam le őket, főként magam előtt, és ha lehet mások előtt se! Nem kell tán mindent másoknak bevallani, mert lehet, hogy azzal még nagyobb problémákat, fájdalmakat okozunk. És magunkat se kell minden problémáért okolnunk, vádolnunk. Az viszont kutya kötelességünk, hogy - hacsak lehet - elkerüljük a bajokat, hogy ne okozzunk fölösleges szenvedést, vagy hogy az minél kisebb legyen, hogyha nem akarunk szar emberek, alávalók, önmagunkhoz is méltatlanok lenni.

Boldog vagyok azért is, mert nem vagyont, pozíciót, kapcsolatokat, hanem boldogságot kaptam útravalóul, örökségként, osztályrészül a szüleimtől, nagyszüleimtől, közösségemtől, nemzetemtől, tán az egész emberiségtől, még a ránk acsarkodó szomszédoktól is. Valahogy úgy érzem, hogy boldogságra vagyok predesztinálva - legalábbis így hiszem - egyelőre, amíg ezt a hitem a tűrhetetlen szenvedések, tragédiák meg nem cáfolják.

Biztos vannak sokan, akik ennek pont az ellenkezőjét érzik, hiszik a maguk és mások esetében is. Bár megpróbálhatom, de tán nem fogom tudni megcáfolni ezt a hitüket, érzésüket. Csak apróságokban, konkrét dolgokban tudok nekik segíteni, és nem szavakban, inkább csak a velük való együttlétben, együttmunkálkodásban, derűsen, mosolyogva, ha az őket nem zavarja vagy bántja. Úgy érzem, arra rendeltettem, hogy úgy legyek boldog, hogy másokat segítek abban, hogy ők is boldogok legyenek, hacsak el nem utasítják ezt. Mert vannak, akik - mégha nincs is rá semmi okuk - a fájdalmakban, szenvedésben találhatják meg a boldogságukat. Ők tán mindig keserűséggel telve fogják nézni a boldogokat.

Megboldogult anyai nagyanyám húga, a szatmári irgalmas nővér Szakal Valentina 94 éves. Ő szintén olyan ember, aki mindig derűs tudott maradni. Kedves szóval, mosolyogva tanította a gyerekeket Komáromban és másütt, derűsen ápolta a betegeket, öregeket Mocsonokon és másütt. Hiába zárták be megmaradt társaival együtt Zólyomlipcse várába a kommunisták, én ebből az időből is csak a kedves mosolyára és hangjára emlékszem. Mindenkinek segíteni akarva, derűsen viseli ma is a betegségét az agg nővérek otthonában Esztergomban. Fontos volt a közösség, szervezet, rend, amely mögötte állt, de talán mégiscsak lényegesebb a jellembeli adottság. A kommunista diktatúra alatt, amiben az élete felét leélte, kilátástalannak tűnhetett volna számára sok minden. De ő a korlátozásokat is mosolyogva lépte át, és mindent a hitének derűjével töltött meg.

Talán inkább mégse írjon az ember, ha nincs nagyon fontos mondanivalója. Az írással átadható tudás, hacsak nem konkrétan technikai jellegű, nagyon távol esik az életünk problémáitól, tapasztalatokat pedig semmiképp se tudunk vele átadni. Esetleg csak arra jó, hogy tapasztalatszerzésre ösztönözzön. De ez is kétséges. És annyi minden más dolog is van, amit el kellene végezni, ahelyett, hogy írással vagy olvasással töltenénk az időnk. Ez legtöbbször csupán pótcselekvés. Sokszor még egy-egy katartikusnak érzett könyvvel, verssel is így van ez.

Van egy angol mondás: A tudás kincs, de a gyakorlás a kulcs hozzá. (Knowledge is a treasure but practice is the key to it.) - Vajon megszerezhető-e a tudás gyakorlás nélkül is? Betörhetünk-é ajtóstul a tudás házába? És mi lesz, ha a tönkretett ajtót nem tudjuk rendbehozni? Miért van egyáltalán elzárva a tudás? - Fölösleges, szőrszálhasogató spekulációnak tűnik a képes beszéd ilyesféle értelmezgetése. A lényegen: a tudás és a tapasztalat összetartozóságán mit sem változtat. Tapasztalatra pedig csupán gyakorlat által tehetünk szert.

Apum gyerekkoromban nem hagyott kaszálni. Féltett. Aztán kamaszkoromban nem bírta nézni az ügyetlenkedésem és időveszteségnek is érezte - tényleg sok volt a dolog, és nem lehetett ilyesmikkel az időt tölteni. Akkor már inkább csak attól félt, hogy tönkreteszem a kaszát. És mert már nem volt szükség nagybani kaszálásokra, aratásra, nekem csak a lekaszált fű összegereblyézése maradt utána. Így csupán ellesni tudtam tőle fogásokat. Így volt ez a famunkákkal is. Az ilyen dogokat azonban, ellentétben a kaszálással csinálhattam - kicsiben, lopva is, a magam gyerekes céljaira barkácsolva ezt-azt, és így szert tehettem egynémely készségre. Azt a néhány gyatra kaszálásprobálkozásom viszont hamarébb észrevette és rosszallóan csóválta a fejét, majd később helyre is kellett hoznia az eredményt.

Így aztán már csak a házasságkötésem után került a kezembe kasza: Egy elvált barátnőnk panaszkodott a gyomfölverte udvarára, kertjére, és hogy bár ott a kasza, ő nem tud vele bánni. Úgy éreztem, hogy a feleségem jól érzi magát vele, a barátnőnk ajánlotta is, hogy látogassuk meg a szomszéd faluban, így fölajánlottam neki, hogy megpróbálom lekaszálni az udvarát. A mezei úton, tarlón mentünk hozzá a kislányunkkal a gyerekkocsiban. Bizony megizzadtam a kaszálásban, amíg az asszonyok tereferéltek az alvó gyerek mellett. Nem volt könnyű kitapasztalni, hogyan a legjobb vágni a délutáni száraz melegben is a füvet, száraz kórókat, hiába próbáltam utánozni az apám mozdulatait. Tudtam, hogy vele mindig kora reggel vagy estefelé jártunk fűért, mert a nedves füvet könnyebb volt vágni, és nem csorbította ki annyira a kaszát se. A száraz gyom után azonban azt is gyakrabban kellett fenni. Talán egy-két kisebb sebesülés, ha volt, de ebbe aránylag hamar belejöttem. A kaszálásom azonban máig is fejlesztgetem.

Apám halála után a porta és kert rendbetartása is rám maradt. A gyümölcsöst már nem is érem kaszálni, metszeni. Ritkán jutok haza a többszáz kilométerre levő lakhelyemtől, és akkor is csak rövidebb időkre.

És mégis, a testi munka is inkább csak menekülés számomra - magamtól, önmagam elől. Az írás feladatától. Mert nem látom értelmét. Nehezebb, mint a kaszálás, favágás, kútásás.

Sokszor olyan megmagyarázhatatlan szomorúság tör rám, hogy legszívesebben meghalnék. Amiatt, hogy nem érek semmit. Ha legalább sírni tudnék. De már az se megy régóta. A nejem halálakor se tudtam. Annyira hihetetlen, megmagyarázhatatlan volt, hogy nincs többé. Hogy az a merev, hideg test, aki előttem fekszik, már nem mozdul, nem szól, nem mosolyog többé. Mint egy alvajáró mentem a koporsó után. És nem akartam látni azt se, ahogy ráhányják a földet. Visszasiettem a gyerekekhez, akik épp a délutáni álmukból ébredtek.

- Anya nagyon messzire ment. Csak nagyon sokára találkozunk majd vele. De ti azért még nagyon boldogok is lesztek - simogattam meg mosolyogva a kedves kis buksijuk.

Aztán amikor egyedül maradtam, és senki sem hallhatott, rázni kezdett a szűnni nem akaró zokogás:

- Miért, Istenem?! Mért nem vagy?!

Ha nem lettek volna a gyerekek, talán utána mentem volna.

Azt mondják, a halottakban magunkat, a saját sorsunkat siratjuk, gyászoljuk, a bánkódás az önszeretet megnyilvánulása. Én meg még mindig azt hiszem, hogy a szeretet akkor igazi, ha a másik, a társ a fontosabb, és mi esetleg csak érte, általa, vele együtt érünk valamit. Azt viszont nem hiszem, hogy birtokomban az igazság, vagy jobb volnék bárkitől. De tán rosszabb se.

Csutka rigója - ford.

Úgy tudom, Camus írta ezeket: Az eget s a világot egymásba simuló kezek tartják össze. Kezet csak megfogni szabad. Elereszteni vétek. Ellökni átok.
Gyerekkoromban, a falumban úgy neveltek, hogy azt éreztem: minden ember, minden kapcsolat, ismerettség fontos. Hozzám is így viszonyultak, mégha csak gyerek voltam is.
Aztán később, ahogy bekerültem a városi iskolába, szembesülni kellett azzal, hogy ez korántsincs így. Bárhogy szerettem volna, próbáltam minden utamba kerülő embert fontosnak érezni, tartani, azt kellett látnom, hogy sokaknak én nem egyáltalán nem vagyok fontos, mégha ismernek se. Nemcsak esetleg zavaró tényező vagyok számukra, amin megpróbálhatok javítani, ha másként, számukra megfelelőbben fogok viselkedni, s akkor fontossá is válhatok számukra, hanem ennek ellenére is, akármit csinálok, akárhogy igyekszem, ők egyszerűen figyelembe se vesznek, átnéznek rajtam, szinte semmit sem jelentek nekik. Próbáltam ezt azzal magyarázni, hogy az emberi befogadóképesség, energiák korlátozottak, ezért sajnos valakiket ki kell zárni az érdeklődési körünkből, de talán mégsem erről van szó. Hanem miről?
Aztán menthetetlenül én is elkezdtem sokakhoz így viszonyulni. Nemcsak azért, mert zavaróvá vagy bosszantóvá váltak számomra valamiért, akiket ezért jobb elkerülni, figyelembe se venni, hanem egyszerűen érdektelenné váltak számomra. Nem is mindig csupán viszonzásképpen, hogy ha valakik nem akarnak engem megérteni, nem vagyok számukra fontos, akkor ők sem számomra, hanem ettől függetlenül is.
Voltak ugyan átmeneti ismerőseim, szerelmek is, akiket, amíg voltak, fontosnak érezetem, próbáltam építeni, fejleszteni, de mikor az ő részükről nem éreztem egyáltalán hasonló igyekezetet, az én lelkesedésem is elpárolgott. Aztán eltűntek, és csak a fájó űr maradt utánuk. De jöttek más ismerősök, barátok, szerelmek, akik viszont én hozzám ragaszkodtak volna, de engem gyalázatos mód vagy egyáltalán nem érdekeltek, vagy egy idő után megszűntek érdekelni, és lényegében kizártam őket az életemből, mégha akár minden nap találkoztunk is. Bizonyára az én elutasító viselkedésem is olyan fájó érzést válthatott ki bennük egy ideig, amíg hozzám hasonlóan meg nem keményítették a szívűk, mint mások hasonló viselkedése bennem.
A szemem sarkában azért továbbra is ott maradtak azok is, akik közönyössé váltak számomra, és ha valami szokatlant fedeztem föl náluk, ami esetleg hasznos vagy veszélyes lehetett számomra, akkor azt jobban megfigyeltem, az fölébresztette az érdeklődésem. De ennek ellenére egészében véve ők továbbra is kívülestek az érdeklődési körömön. Azon túl, hogy megértsem, miért viszonyulhatunk egymással szemben így, nem érdekeltek különösebben, nem tartottam őket fontosnak.
Úgy is lehetne mondani: megjelent és beépült az életünkbe a közöny, sokszor tudatosan és vállaltan is az érdektelenség. Hogy mi lesz ennek az eredménye?

(Hacsak vége nem szakad, nem kizárt, hogy folytatódik.)

Isten veled!

2011-11-20T00:19:00.065+01:00

Minden jót kívánok.
Többet nem írok.
Te se írj
és ne is keress!
Köszönök mindent.

? - T.

These silent words of conversation

Hold me now this adulation

See me now

Oh it's easy now

Falling like a silent paper

Holding on to what may be

And I only hear

Only hear the rain

And many rains turn to rivers

Winter's here

And there ain't nothing gonna change

The winds are blowing telling me all I hear

Oh it's a funny time of year

There'll be no blossom on the trees

Turning now I see no reason

The voice of love so out of season

I need you now

But you can't see me now

I'm travelling with no destination

Still hanging on to what may be

It's a funny time of year

I can see

There'll be no blossom on the trees

And time spent cryin' has taken me in this year

Oh it's a funny time of year

There'll be no blossom on the trees

Falling like a silent paper

Holding on to what may be

It's a funny time of year

I can see

There'll be no blossom on the trees

And time spent cryin' has taken me in this year

It's a funny time of year

I can see no blossom no blossom on the trees

Folytat6ó a Mysteries-zel

God knows how I adore life

When the wind turns on the shores lies another day

I cannot ask for more

When the time bell blows my heart

And I have scored a better day

Well nobody made this war of mine

And the moments that I enjoy

A place of love and mystery

I'll be there anytime

Oh mysteries of love

Where war is no more

I'll be there anytime

...

s a Silenceszel /Portishead - a címekre rákattal indít6ók a zenés videók

Tempted in our minds
Tormented inside lie
Wounded and afraid
Inside my head
Falling through changes

Did you know when you lost?
Did you know when I wanted?
Did you know what I lost?
Do you know what I wanted?

Empty in our hearts
Crying out in silence
Wandered out of reach
Too far to speak
Drifting unable

Did you know...

a nebojszai Balogh-kastély a XIX. sz. végin. - állítólag a XVIII. sz.-ban épült - reneszánsz kapuzattal. - mára összeronták, s köveit tégláit eladják az ügyeskedők. s hány kastély, kúria, szép falusi parasztház pusztul +'?! s épülnek az üzleti, újgazdag csúfságok

Forrás: http://mek.oszk.hu/

ne könyörülj! Uram

fáradt vagyok, nem

harcolni, elpihenni

vágyom már én is

A Mátrix c. filmbe' 1 kitalált világba' a gépi intelligencia tartja fogva z ei tudatot. A szkeptikok rámutatnak, h 1 iy esbe' nem vennénk észre, h félrevezetnek minket 51)

- akcsa a faszbukón

a képen Carrie-Anne Moss

Neville Chamberlain 38ba aláírá a münchi 1ezmt Hitrel, eztán magabiztost kijelenté: Néo s Ang közt nem kerü7 sor soha többé hábra. A bizoss érzésit néha arra érdemtl szeméyek keltik föl bennünk. nem tud6juk, ami hamis 59)

Wilfrid Sellars + 89 Empizm s z elme filja 56 - a fcionalista tudás bírálója

"Nem lenne le7ses, h bennem legyen I eszméji, h a I nem létezne - Desc ú gondolá, h mivel I eszméji oy tök, h a hibákkal teli ei lények maguktó nem tudnák elképzelni, csa ú jö7e létre bennük, h I z elméjükbe ülteté.
ízek, színek s szagok csa z érző lénybe léteznek - Galilei aranymérleg. a cuk old6ósa hajlamxű tulajdonsa - +marad akko is, ha nem realizálód'. A fenomenalisták xint a fizi tárgyakró szóló állítások föltételesek 88) z utilitarista Mill: z ee értékesb do'gokba' talá'ják gyönyörűsük, mint a disznók 1o2) - szerintem nem biztos?
z ut figyen kívül hagyja z igsoss ?it. A lgnb "összboldogs" esetin nem bizti, h a bo'dogs igsosan van elosztva.
A deont xint 1es cselek 'magukba, a kövektő függetl heytlek /vkit kínozni - katasztrófát +előzni. mey köteless vonuljon vissz? 1o4) erki csodagyer nics. senki se tudja elmázni a színt oy vkinek, ki +' nem látá. Í van a jósgal is. z intuíciónkat ke hasznáni 114)
Hum c. erki relativisták: Logi ugrás van a tények s z értékek közt. c. z erki ítéletinket alátámasztó okokkal kapcsba tényeket lehet fölsorolni 118)
AJ Ayer: 1 állításnak csa akko van jelentési, ha analitik v tap útján bizít6ó. z erki ?? kapcsán csa érzésik fejezik ki) K: 2 dolg tölti el lelkem tiszttel s csodtal.. a *os ég fölöttem s z erki törv bennem - A gyaki ész bírálatábó sírfölirata. Hum: z ei cselk sose z értbő fakadnak, hanem kizárólag z érzésekbő - Tan z erk lapelvirő. A szubsztanciális dualizm xint z elme a fizi testtő függetl létez 126) Desc xint a tobozmirigy biztosítja a kommunikációt a test s a lél közt. a tudat z árnyékho ~: fizi test okozza, de visszfele ne működ a kapcs 128) mint1 1oo mld idegsejt hálózata z agy - 1es idegsejtek többméteresek is. a zoroasztrizm z 1. 1ihívő vall. Nb dolg létezni, mint nem. Gaunilo: I tök sziget. z ősrobb 13 mld éve. z t kezdete előtt nem vót t. A kalahári kung szan törzs xint a V a semmibő keletkeze. Rich Swinburne xint 1 teremtő I a V1 lgjobb s -1xűbb mázata 146) Freud: a valli hit +adja a v'ott biztsérzetet - 1 illúzió jövője - Géricault A Medúza tutaja. nics oy jó ok, mi jogossá te7né a Vba' előforduló rossz mennyiségit s eloszlását 154) Will Clifford + 879: a hithö türelmes kutatással kö elérkezni, nem a 2sink elaltatásával 157) '98 II Já Pá Fides et ratio enc. nem ad a szab pac túl sok szabsot a győzteseknek? 164) a jogok nyelvin ?zék + z áll 6át 168) Mary Wollstonecraft + 797 +védé a fr forrt Burke c. lánya M Shelley a Frankenst1 xzője. Ch Taylor kani: én forrási 89, hiteless etja 92; Arendt + 75: Tudósítás a gonosz banalitásáró 63; DNS - Watson, Wilkins Crick fölfedezési. Hum: nem z ért vezet minket z élbe', hanem a +szokás; csa e irányítja z elmét, h föltétezze: a jövő a múltho igazod - z ei termrő. Popp falszifikacionalizma: a tudos állítások cáfol6ók. Orson Welles '38as Vok harca rádiójátéka sokakat +ijeszte: id űrlények támadta a Fődre
hamis dilemma: v megölöm Zt, vagy uralkodni fog rajtam. nem akarom, hogy Z uraljon. +ölöm 2o3) utótag állítása.
származási hiba: F apja náci vót, ezér nyilván F is náci. Luke Skywalker apja nem bátor s jó, mint a fia, hanem maga a gonosz Darth Vader. hibás érvelésekbő származ6nak igaz kövek: z e'romlott óra is heyes időt mutat 2x 1 d 2o5) Mount Everest: a déliek Sagramathának híják, z észi tibetiek Csom. z 1. lépés a lejtőn. Gilb Ryl elme foga - kathiba: tévest föltétezi: 1 kat elemi rendelkez7nek oy tulajdonsokkal, meyekke csa 1 más kat tagja 225)
Sziddhártha, Lumbini 563-483 - z imamalm a dharma - Vtörv v kozmik tudat kerekit jelképzi, tengeye a fegy. a szenvedés nemes igsa - ha nem fogadjuk el a do'gok lényegtl mivoltát, reményvesztettek s elégedetlek leszünk - e a v' oka - a szenvedés oka a v' s a sóvárgás + 2 Nics anyagi foytonoss, csa a pusztulás foytatódása. A végső nirvána oy, mint miko elfújjuk a lángot. z én illúziójának végi, +szűn minden látszólagos különbs z én s V közt. /mér nics Jé a jelentős bölcsek közt?
Thalész 524-546 jelzé z ie 585ös dfogyt. Püthagor Szamosz - minden d kezdetit a napkelti üdvözlésive kezdék. a zenei hangközök termes számok aránya. Konfuc + 479 Lun jü /beszélgetések s mondások. a szokások "xtartások s zene" - elősítik a társi összhangot, sítik a xepek s xvzetek rögzítését a kölcs tisztbe s élvbe'. a konfucianizm a Han-din hiv tana ie 14otő'. Hérakleit 5oo öü' Epheszosz. Parmenid + 445 - inő: a látszat c.ére a való változatl egész. Zénón: mozgás le7etl - Akhill s a teknős. Démokrit Abdér + 371 v Leukipp?
Mozi +438 pacifista Fdmérnök s ostromlétratervező: Konfuc xtartási konformizm. heyette önism s hasznos erk - xetet z eis, a bo-ai iránt. Szókrat 399 - z erki értékeket többre értékli a fizi jólétiné, a lelkiismet a 6 elvárásinál 242) a tárgyalásán ott, a kivégzésiné nics Plat 427-347, 387-5 Ak /Justinianus 529): a műv a valós hamis +jelenítése. z Ak /ie 385-529 több mint 8oo éven át - Justinianus: veszéyezteti a rói +ényset. Ariszt 384-22, szinopéi Diogen + 325 becsületest keres, éliszi Pürrhón + 272 szkeptik, szamoszi Epikur n ormányú: z e lelkivel 1ütt csa mozgó anyag. épp annyi élv kenyéren s vízen, mintha sok ínyencséget +enged7. kitioni Zénón + 265 öü' sztoicizm-lapító: ésszerű rend
Han Fej + 233 Li Szével 1ütt legizm /fa csia isk: állérdek - írásira fölfigy a Han-szomszéd Csin-fej: Si Huangti - a n fal-építő. Plótin 2o5-7o z alexi ktárba tanul, Egyptba akko má ismert a buddhizm is. Ág 354-43o 23o mívet írt: I nem a bajok szülője.. ezeket a lél aklagos bűne okozza, azé a lélé, meynek I szab akot ada - Contra Fortunatum manichaeum, Acta seu disputatio /vita a manicheus Fortunatusszal, 2o. fej. z redendő /öröklődő bűn a szenvedés forrása 257)
Boethius 524/6 - 1. skolasztik n Theodorik kei gót kir +kínzák, börtöncellájába' a +testesült Fil vigasztalá nem kivégzési előtt. perzsa Al-Fárábí újplat + 95o, Avicenn 1o37 Allah nem okoz6á a V1 teremtésit, mive e változással járna, termébő ered - minden szüksxű, eleve +6ározott - nem 1eztet7ő z erki felelőss s ii igsossgal. Canon medicinae /orvosi elvek, Al-qanum fil-tibb; gyógyítás ke /Kitab al-shifa, a Vénusz árnyékábó a Napho képest - közelb, a Hold 1ik krátere neve; túszi Al-Gazálí 1111 - szkeptik filozófok ön+csufolása /c. Averroes Ön+csúfolás ön+csúfolása) elajándékozá vagyonát, vándor szúfi - +szabadulás a hibátó z oksi szabáyossok I akábó. Averroes 1198 Córdoba z újplat Porphüriosszal /3. sz. Maimonid Mó 12o4 téveygők útmutatója
Canterburyi érseke Anzelm 11o9 Aosta /Augusta Proslogion 1o78; P Abélard 1142 Héloise-zal c. plati real.

Aq 1225-74: z e üdvihö 3 dolg szükses: tudni, mit kö hinnie, mire kö v'nia, mit kö tennie - könyörületess 2 tételi. Dante kozmolja 1ezik: a V koncentrik körszeletekbő. z Ii színjáték A teol foglalata verses változata. elenged7etl z rényes élhö a bölcsessre tör - a termtörv xinti et. Ramon Llull 1316 Palma /Mallorca misztik újplat ferences hittérítő Ész-Afba' Ars magna - észérvekke +győzni. Eckhart 1327 Erfurt /Türing domonk

Jo Duns Scot 13o8 összetett kozmoli iérv - szubtilis /körmönfont bonyodalmas, követői -7etl dunce-ok /= fajankó; Will Ockh 1347 kiátkozák, bár filját hiv. sose ítélék el - z esemek lg1xűbb mázata heyes?

Nic Cusan 14o6, Erasm 1536 Gouda? Mach 1527 Fir Il princ, Dell'arte della guerra, Discorsi sopra la prima deca di Tito Livio: irányelv: a kifogásol6ó cseleket utólag igazo6ják 6ásik 1.9. Raffaello Athéni isk

Francisco de Vitoria 1546 domonk tomist skolasztik salamancai isk-lapító - igsos háb, termi törvek lapján nemzközi rend. gyanakvással szemlélé nemzete viselkedésit - a hitet nem szab ráFltetni. a bennszülötteknek joguk tulajdonlásra s önkormra. Mich Montaigne 1592 Essais /próbákozások, röv. értekezések 58o - a vélekedések nem csal6atlok. hitt Ibe'. szkeptik mottója: que sais-je /mit tom én? - 6a Desc s Humra; Bruno

Franc Suárez 1616 Granada jezsuit - a kiroknak nicsenek Itő kapott jogi, nemzközi - Londba elégeték

Bac 626 lordkanc - 6 a term fölött haladás s jólét felé Novum Organon; Tho Hobbes 679 materialist T citizen, On matter, man; Desc 596-65o La Haye - módxes Discourse de la méthode, Principia philae - 633ba z ink elítélé Galt - Vaok, te6' gondom - s e van intézve
Spin 677 Amszt Tract theologico-politicus 7o, z Et csa hala ut. Rem Tulp dr anat

Loc 7o4; G W Leibniz 716 szász Lip - tagadá, h 2 szubsztanc /test, lél 66 1másra, végrehajtják s programuk, elrendelt utasításoknak engedelmeskednek - 1mástó függetl működnek, de ú beállítva, h 1ütt járjanak. Théodicée

G Berkeley 753 esse est percipi - nem jelenti: z észlelteken tú más nem létez, mer I mindent észlel s í tart lét'be - érzékelésin következetessi s +jósol6ósa zt jelenti: a tapasztaltak kívürő: " ha lennének külső testek, le7etl vón zokat +ismernünk. szobra a dublini Trinity College kertjibe'. D Hum 776 skót Edinburgh, történ ész is: z ész csa rabszo'gája a szenvedéynek.. szo'gálni s engedelmeskedni - A treatise o hum nat /értekezés. z 1üttérzés belénk programozva - z erki ítek 1etemes +1ezésen lapuló igsokat tikreznek. Smith 79o T theory o moral sentiments; a nem beavatkozás - laissez-faire polját választja.

Rous 778 termtő fogva jók, a társ ront e' - Discours sur l'origine et les fondaments de l'inegalité parmi les hommes, Du contrat social - z e szabnak születik, +'is láncra van verve. 1,1. passzo hoz Gauguin Eiaha Ohipa /nem dolgozik - kikerü z redeti, ártatl termi állapotbó. Edm Burke 797 ír - támogatá z ami gyarmatok elszakadását, uakko c.zé a fr forrt - Refs on t rev in Fr. whig párti - védé a hagyokra lapoztt reformokat

Kant 8o4 porosz Königsberg - Kopernik + 1543: nem a +figyelő öü' keringnek, ő. a Nap - akcsa K Énje lett a közép. a lát6ó do'gokba föfedez7ő rendet s szabáyossot, meyet a termnek tulajdonítunk, magunk teremtjük A 125

J G Fi 814 szász Wissensaftslehre /tudtan. Grundlage des Naturrechts G He 831 Stuttgart /Württ: A V törte a szabs tudatának fejlőe - tört filja. a méhkas eszményinek modellje: z 1én akát magába foglaja a közös jó.

Fri Wi Jos Schell 854 Hegel 1ütt a tübi 1en

Jer Benth 832 a lgtöbb enek a lgnb bo'dogsot - reformokér'. lapítá z Univ. College-t. A Comt 857 a babona minden társ kilakulásába' xepet játsz. Mill 873 köv-köz.ú util /haszonelvűs: a cselek redme adja értékük subjection o nők alárendeltse. a kultlis élvbő fakadó öröm fölemeli a tömegeket. z ált oktatás javítná mindenki élminősit. Ki 855

A Sop 86o Dancka - szembe He optimizmáva. z él szenvedés, meybő csa a műv ideiglenes menekülés. Weh - szomorús + Elend - gyötrelm + Leid - szenvedés + Tod. a küzdelm +szűn, a jelensek Va semmivé lesz. a zene öntudatl metafizi gyak, meynek során z elme nem is tudja, h filozofál - tulajdonított id

Lud Andreas Fb 872 + 841 - a hit antropoli értezési

Ra Wa Emers 872 újangli transzcendentalista mozg - 6ássa rá z eui rom s absz id. összhangba a termtel - c.zé a mod ipi társt.

Mx 83 - A burzs 1.sorba s sírásóit termeli ki. Bukása s a prol győze elkerül7etl - kiáltványa - forr véget vet a dial foynak. Patyomkin '5. Peirce 14 Camb, Kant 6a, barátja Will James 1o Harv, gazd nyi kozmopol csal, bátyja Henry - Hinni akarás 897 - bizonyítékok nékü is. pszichl lapelvi 9o - tudatáramlás. valli élmek fajtái o2, Pragmatizm 7 - igs - használ6ó. Ni Röcken o - +ény nyáj-, csorda-erk: mindenki gonosz, ki kiemelked a tömegbő. "Ha z igs 1 nő.. akko mi van? - Jenseits von Gut u Böse Elősz - +közelít7etl, e ke csábítni

Gottlob Frege 25 analitik +lapozó, +haladá z ariszti logt. Edm Husserl 38 Proßnitz ,Franz Brentano, Freiburg 28 nyug - z észlel7ő elme, tudat észleletmód leírása előföltétek nékü a túlira. félünk a pókró szól - intencionalitás

Bergson 41: ért által nyert tudás, meyhö fogak köllnek s a külVró s z elme isme intuíc áta - Nevetés 1, Teremtő fejlő 7 - Darw bírálata, Les deux sources de la morale et religion 32, 27 iri Nób - hörghurut, +fáza, h bejelentse: zsid

Nishida Kitaro 45 zen kiotói isk Filozófus sétány - a hey logja áthidalni ctétet alany s T közt tiszta tap

George Santayana 52, Mig de Un 36 gör-tanár. c.zé Primo de Rivera diktját, először támogatá Francót, maj házi őrizetbe' + - Ortega vitalizma - tragik élérzés - a hal6atls iránti v' remtl, de elkerü7etl, e képtl rem miatt szüks z ihit

y Gasset 55 - vitális ért a 3 út z id s a realizm közt, igaz z élet - La rebelión d las masas

Bert Russell 7o - z aritmt a logra visszvezetni, logi atomizm s jelöléselm - "A hábba' nem a dől el, h kinek van igaza, csa a, h ki z Fsb 323)

Scheler 28 1 a fenomenol 6ása alá - formalizm z etba s mat értéket 7 - Kantot bírálá. z obj értékeket nem z ért érzékeli, hanm z érzés. z erki cselekvés mögött +húzódó F a xetet. kölni z ebe lévő örök, heye a kozmoszba - 1ütt alkotják a "vmivé válás" foyát. Titus Brandsma Nijmeg 42 Dachau kivég. a karmelita 3 út a domonk intellektualizm s ferences érzelm-köz.ús közt. Jasp 69 Ki s Ni a hiteles élhe. z objektivitásra s rendxessre tör hiába. szembe kö nézni végessünkke s + kö ragadni a transzcendenst. E Bloch 77 Svájc utóp szelle 19, US rem elve, 61 a fal építésekor átköltöze nyura. a való teleologik foy. 6ása a +ény fölszabadításelmre.

Witt 51 önként jelentkeze, hadifogoy Monte Cassino közelébe Tractat log-phil 22 s Fili vizsgálódások - Akko keletkeznek fili problk, miko a nyev nyaralni +y, Über Gewißh; Hei 76 fund-ontol, 33/4 freibi rekt 6 Derrid dekonst módxire. Rud Carnap /a né win fiatalb képi is, nem vmi rokonszenv 7o logi /neo+ - a tapasztalással nem igazol6ó "empirik üres, nics jelentésük /metafiz a nyev féreért7ősét nem tudá kiküsz. Gadam 2 értelmezéselm. tagadá, h ismerni kén a xző szándokát.

Gilb Ryle Ox 76 - Witt. probl a nyev heytl használatábó. kathib: z elme fizi gép a testbe /a gépbe lakozó szell, mey a viselkedést okozza. miko elmérő beszélünk, viselkedésrő van szó. Popp 94 z utópisztik poli filk bírálata e offene Gesellschaft u ihre Feinde, s Elend des Historizism. Theo Wi /Adorno 69 - Bécsbe Alban Berg tanítva, csodálá Schönberget s +veté a a dzsesszt a tömegek x'akoztatására - Dial r Aufklärung, T authoritarian personality, Minima moralia, Negative Dial

Sart 8o La nausée, L'étre et le néant - a mauvais foi /rosszhiszeműs, kishitűs hajlam z önáltatásra, +próbálni elkerülni a cselekke kapcsos felelősset, La critique de la raison dialectique A pokol a többi e /Huis clos - nics kijárat, zárt Talás 44 - csa 1vki hiányz innen: a hóhér. Beauvoir 86 2. nem 49. Louis Althusser 9o Mx hegelián korai s tudos tőke. tagadja z önrendelkezés le7ősét s xepét

Willard van Orman Quine o Akron /US, eljárt a ö találkozóira Word a. object, Lételmi relativizm, Quiddities: An intermittenly philosophical dictionary /lényegek: hellyel-közzel - támadá z állítások kettéosztását analitikokra /meyek jelentésük xint igazak, pl: minden agglegény nőtl) s szintetikokra /meyek a V állapota xint igazak, pl: esik) s ezzel aláaknázá annak le7ősit, h a fil bővítse a tudást, ill lapjául szo'gálhasson a tudoknak. quine-olni = tagadni vmi valódi v jelentős létezésit v fontossát. tanítványi: Hilary Putnam, Donald Davidson 3. John Langshaw Austin 6o ang oxi nyevfil a közönses használatba' Ért s érzet, Tetten ért szavak 62; Alf Ayer 89 Nye'v, igs s log 36 logi + - védi a verifiakacionizmt - a jelentéssel bíró mondatoknak össz kö függni a tapi bizonyítékokkal. visszvezetni, emotivist et:

Why should yu mind being wrong if someone can show yu that yu are?

/Mér' zavarna, ha tévedek, ha van, ki kijavítson?

Pet Strawson 6 - Russ: Fro kira kop - a jelölés nem utal semmire. leíró metafiz. T S Ku 96 *ász

J-F Lyotard 98 balos maj a Libidinális gazd 79. elutasítá a n meséket. bévezeté a pmt - új szubjektivizm, gyanakvás z elmtel szembe', h z ért lenne a +váltás felé vezető út. Gilles Deleuze 95 Félix Guattari szihoanal: Atni-Ödip 72. tüdődaganattal élt: kutyakint z Ox-palackho kötve kiugra. Mi Fouc 84 Folie et deraison - Histoire de la folie á l'áge classique, L'archéologie du savoir, Surveiller et punir - felügy s bünti. Velazquez udvarhölgyek: z alanybó gondolati kat vál. a XVIII. szba fejlődni kez'tek a humán tudok (z e a tud górcsövi alá kerü't) s a fegyelmező rendxx. Ha +értjük, h laku'tak ki, c.áll6unk a 6 által ránk Fltetett sémáknak s új élmódokat keres7ünk. Noam Chomsky * 28 Phil Szintaktikai xkezetek. Jürg Hab *29 neomxa c.áll a relativizmnak. le7sesnek tartja fölelevenítni z értlapú köz+1ezés föVosodás kori eszményit - társi nyilvánoss xkezetválta 62, kom et 82. Ri Rort * 31 Quine empirizm, analitik bírálata - létez7 obj tudás s igs. antireprezentacionista /Ni, Hei, Der, Jam, Witt - fil s a term tikre: nem létez semleges néző., mibő obj szemlél7ünk, csa s vélekedésünk, a tényekrő nem bírunk obj tudással, nem remél7jük, h elképzelésin össz~6juk a valóval annak eldöntésire, heyesek-e. pragmatizm: z igs inkább zt jelenti, h mi működ, s nem összfügg a vélekedés s tények közt, "a tudás párbeszéd s társi gyak, nem a term leírására kísérlet" Jac Derr 4 dekon - rejtett olvasatok. Fouc s Althusser tanítva. a strukturalist jelelm híve, tagadá, h 1 kif jelentésit z 6ározná +, h mire utal, inkább visza a többi kifhö. értezni nem lép7ünk ki a nyelvbő, a jelentés soha nem 6ároz6ó +, "elhalasztód - "elkülönböződés /différance. a "jelenlétet előnybe' részesítő szóképek - csalódotts, ebbő adód a szöveg s lebontása. Saul Kripke modális log - a le7ses Vok /Leib szemantikája. Pet Singer util c. =sdi Állati jogok 76 - képes-e szenvedésre, gondo'kodásra s öntudatra. a magzatoknak, fogyatékosoknak alacsonyb erki heyze, mint a magasb főemlősöknek. Julia Kristeva bolg feminist - Jac Lacan szihoanal

Arne Naess nor alpinist Osló, Gandhi szolidaritás-etja. ön+valósítás - a term egészire érti, minden élő értéki, joga a kiteljesedésre. J Rawls 2 Pol lib, law o peoples

A kapitalizmusba' az átlagember viselkedésit .os szabáyok, mechanikus törvszerűsek irányítják, kén'xítő Fjük zonba' nem z 1éni kötelesstudatbó s lelkiismbő, hanem anyagi érdekbő, +szokásbó s a nyilvánoss, a divat nyomásábó táplá'koz, a valódi 1énis +valósítása ú. látsz, épp a szabáyok +haladását jelenti. A hagyos értékeket a péz uralma a visszjára fordítja: a becsület má csa korlátots, z igs manipulál6ó, a törvnye gengszterek s terroristák élnek vissz 5)
Comt hitt abba', h a tudok haladása mindent rendbe hoz: a társ javítására valós tud-vallást dolgoza ki. irrac - kezdé magát hol 1 olajozottan működő, etl gépez fogaskerekinek, hol 1 ucsa etl zűrzav fogózó néküli számkivetettjének érzni. A régi közek, korlátikkal, ám 1úttal otthonos bensősükkel is a semmibe hulltak 7) Schop: a V lényegi a szenvedés, s z optimizm csa gúnyolódás a mérhetetl sok ei kínon. 1 e szenvedésinek mértéki nem is attó függ, h külső csapások sújtják, hanem h z ak öntudatra ébredésinek miy magos fokán áll. lángész a, ki fölismeri, h z ei él vak szüksxűseknek alávetett, h a fajfönntartás, a v'ak uralma al álló e csa akko le7 szab, ha +szabul minden v'tó, törekvéstő. A +váltás 'magunk +semmisítési, föloldódás a semmibe' 8) főműve 818. Kierke:

Stephe Law Fil, Mérték '8 /1oo L35 Eyewitness Companions Phily + Lendvai L Fe polgi fil végi - real kora, AKG 95, 5

Emma Shapplin Örök éje

"Magyar vidékek" - nehány kép

2011-11-18T10:57:00.033+01:00

/a Panoramióról - rákattal nagyít6ók

Sár/hatvanpuszta Nagyboldogasszony-temploma -Bogárd /Fejér, a 63-as úttól nyugatra - Cece s Fehérvár közt

ahol má' csak 1 romház maradt - Kápolnapuszta /Gánt
- Mór, Csókakő, Csákvár s Oroszlány közt) s a temetője
/- katt a kékülő szavakra!

Majos Szűz Mária-temploma - Bonyhád /Tolna, a 6-os úttól nyugatra 1 völgybe'

Pécsvárad s Kakasd, Szekszárd, Baja, Bátaszék s Dombó-, Kaposvár közt
a háttérben a Mecsek nyúlványai

Zalaújvár /Porboszlóháza - Festetics-kastély /Muraköz, Csáktornya - Kisszabadka s Béla közt

Illyés Kháron ladikjánának szőlőjeleneti

csak pihentek olvassák - flagmagaz - Bayer szab, felvid - Bogár vég, Csurk - zsigeri zsidgyűlölet

nov. közepi - Újlak s Szered közt - haza

2011-11-16T10:41:00.051+01:00

Hittel kovácsolt szerencsétekben
legyetek könyörtelenek, urak és hölgyek!
Nehogy alamizsnát dobjatok a lerobbant kéregetőnek!
És szép kocsitokban száguldva nehogy megálljatok
az út szélén sötétben
két város közt gyaloglónak!
Sose lehet tudni.
Szórakozzatok inkább
(- rajtuk /is)!

a nyitraújlaki kastély - Esterházy János is itt születe, a 2. vh. után Novomeský Laco, komcsi költő s Husák Guszt., későbbi 1. titkár irányításával fölégeték a könyv- s képtárát is, ma bolondokháza

Szered látképe a XIX. sz. elejéről az Esterházyk építteté kastéllyal s templommal Fischer Jos. metszetin - az egykori semptei vízivár tornya akkor még álla

az I. vh. előtt

a '89-es fordulat előtt - egy '6o-as években készült fényképen - még épen

ma:

ezzel elllentétbe' pl. a köpösdi kastélyok a föld színéről is eltöröltetének
ill. a nebojszai esetibe' jelen időbe' végeztetik e' be

a légifölvétel előterébe' a szeredi kastély, a háttérbe', a Vág túlpartján: Sempte

vö.: Esterházy János,

térkép - Nagyszombat felőli részek; Nyitra, kelet felé,
Abalehota, Sopornya, Sempte, szabadságharc - Mátyusföld, Galánta

Semptén + kölle állnom - leguggolám nehány percre, mer' rosszul vo'tam, nagyon fájt a lábam, mellem, szinte elvisel7etlen zsibbada a bal kezem, alig bírám mozdulni s járni /előtte s utána is, pedig csak vagy 2o km-t gyaloglám addig - a gyorsforgalmi út mentin vo't a legrosszb a száguldó, fültépőn zúgó-süvítő, elvakító kocsik mellett, miknek vezetői oykor dudálással rám is ijesztének /ezér' + a drágább rendőri büntetéstől is tartva nem meném a közelbi Sopornya-Vága közti pályahídon. s hideg is vo't, de míg bírám, menni kölle, mint má' sokx hőségbe-fagyba' - haza?

a képek rákattal nagyobbra nyithatók

útmenti kápolna

Öszi nap a Balatonnál - Nur e Ruhe is e Quelle jeder großen Kraft /Dostojewski

2011-11-05T21:01:00.108+01:00

Ne lásson senki,
amikor meg kell vívnod
haláltusádat!

Mészöly Géza, 1875

nV 9/9 - Tellér Gyu szadesz-elemzési: http://www.scribd.com/doc/26881633/ - karthauzi

...
Fickándozik az ember úntalan,
de megkomolyszik, kinek dolga van.
...
Fénylik, lobog a mulandó levél,
azért lobog, mert nem sokáig él.
...

Illyés Gyula: Óda egy krumpliföldhoz /Szembenézve, '43

...

Mert milyen az az igazság, mely úr

akar lenni, végül zsarnokul?

...

Bátrabb igazságokért! + Nem volt elég

...

Mert sem erő, sem bölcsesség

nem lehet elég, hogy megójja

a házat, amelyben rakója

nem lelheti meg a helyét

...
Mirajtunk fordul most meg, lehet-e
olyan a magyarság, hogy szennybe ne fojtsák
...

Az új nemzetgyűléshez - "Hazát kell nektek is teremteni.." Petőfi / Egy év '45

Lánczi And - XX. sz poli filja, Bíbor, Mis 97 /32o L 21 - z erki szemléletmódnak vissz kö xeznie a polval szembe' a 16-8 szba' elvesztett pozícióit. értékek nékü 1etl poli eképzelés se le7 hossz távon élképes, 1etl poli köz se tart6ja tartóst fönn magát, nem mond6unk le arró, h a polt eti fogakkal róbáljuk + értezni 5)

Pl Állába a v' /hormé alárendelőd z értnek, nem zok irányítnak , kik z ei term v'akozó részinek 6a al állnak. z igs +ismerésibe' +edződött ért szabáyoz. a v'akozó rész "fölszabítása - Machi: z eis cselit z utánzás v'a vezérli" - Hobs Levi: beső gondmenet 2 fajtája: irányítatl, szándéktl s szeszéyes - Helikon 7o, 22 - nics céja; a másikat v' v szándék irányítja /appetitus táplálék, gazdags - bírv', hivatal v előjogok elnyerésére nrav'ás. a v' a létezés lapja, a bo'dogs tartalma - 85, polivá vál, miko a 6ma kapcsolód. mindenki xetné magát fönntartni. v'v' kielégítésinek örökös kénxi - "minden versengó, h v'át elérje, igyex versenytársát +ölni, leigázni, félreállítni v visszxítni - 86, fél a másik övéhö ~ v'kielégítő törekvésitő, z Fszakos haltó. z áll képes +szüntetni z ee versenyibő fakadó káoszt. a/z ét)v' c.téti z averzió, a kellemetl ekerülésire irányuló mozgató F /a v' a közeledés elvi. a 6 fciója a béke +teremtési 18) a v'v' kordába tartása révin. De civi, homine 642, 58
Régi s új szabs - Benj Constant 819: joga, h csa a törveknek engedemeskedjék, ne bántalmazhassák 1 v több szeméy önkényes akábó c. z ókoriak a koll szabsgal össz1eztet7őnek tekinték, h z 1ént alávessék a köz 6ának - Holmi 91/2 19) a kersk a birtoklásra v'ó tiszteletadása a birtokos Fje előtt. Törekvés, h fokozatost +xezze, mit Fszakkal má nem remél elnyerni - Eötvös? federalist papers - Alex Hamilton, Jam Madison s John Gray c. z a.föderalisták a föderációt ú képzelék, mint a gör városállok laza szövit. közvetl demokráciák. a képviseleti rendx arisztokratikus, a néptő elkülönülő lesz 2o)
sokféles efogadása - versengési a 6ér. rég a máss a poli közen kívülikhö kötődő tulajdons vót - barbár. a ref fogadtatá e a közen belüli mássot. a valli mindenféle türelm előképi - norma. sajtószabs - Joh Milt Areopagitic 644: a jónak csa a rosszho viszába van jelentési. Ha jóra akunk nevelni, a rosszat is + kö mutatni. A gondokodás lényegi, h z e választ. A kizárás s bennfoglalás z ei közek xveződésinek 1ik rendező elvi. z e 2s termi: a vhova tartozás s e'különülés igényi 1 aktuson belü is. a rokon- s c.szenv polképző F, z érdek ut a 2. +osztó tényező 21) Bern Crick In defence o pol - A pol fölada a sokféles kezelése, nézetek ütköztetési, +állapodás, 1ezés. Ehhö szabs kö
A legitimitás új foga - Rou: mi igazo6ja a 6at? A régik: z absz rend derivátuma, magasb rend teszi le7ővé - termi törv /sztoik 22) közjoggá lakut át. Loc: nics adózás képviselet nékü, ált ak, z ei jogi váltják fö - kötelessiről jogaira került a hangsúy, forri. A premod termi törv értibe' Pl Álla nem utóp, hanem a termes ért művelésive egondo6ó lgjobb áll. z igsoss foga töti ki a termi törv tartát. z egondo6ós korlátokba ütköz, meyeket a term állít. A logilag fölépít7ő állnak viszont nicsenek korláti. függetl z ee cselitő, döntésitő 23) Polybios: mibe z e beleszó6, a 6 gyakorlásának módja /monarch, arisztokratik v dem. Grotius: a termi rend 1. elvi "z önérdek, mibő 2 törv köv: él, tulajdon - Hobs: mindenki közös +1ezésbe kifejeződő aka a törv" - +1ezés csa = felek közt jö7 létre - Lev 1o6. előképi a kereski xződés, z alku, üzletkötés c.érték fejibe' - a +1ezés hosszú távú előnyöket kíná, z Fszak alárende'tset s kiszo'gátatottsot okoz. Rou: z Fszak nem szül jogot. a poli intézmeket a +1ezés, biz s konszenz tartja fönn 24) A demokr intézmrendxe a legitimáció törves formja. másik formja z idl /orientál s igazol, oszt 6i eszköze befoyásolásra s +tévesztésre. Mannheim Idl s utóp 29 partikuláris - z ösztönös elkendőzéstő z öncsalásig, részhö kötőd. totális - homáyba' ismink 6'tere s társi +6ározottsa - tudásszocl 25) a poli filt z igs keresési motiválja, tot szemléletmód, a partikuláris fölszámolására irányu. z idl +oszt - Dan Bell end fo idl 6o: halott, mer z eszmék kimerütek, kiüresedtek, nem forrási többé a cselekvésnek. "z idl zsákuccává vált - Harvard UP 88, 393 - provinciálisak, instrumentálisak, míg a Nyu kifulladt eszméi "univerzálisak, humanisták, értik" vo'tak. Heg - Fukuy "tört végi - lib dem versenytárs nékü. z eredetis mint norm 26) angszász analitik /a törti szem.. nem férnek bele) s kontinentális hagyos poli fil. Cic: a sztoikok kutatják a szavak redetit. I a lgeredetibb alkotó. Pl +veté z utánzó művészeket - 3xos távba a létezőtő", látszatát máso'ják 28) Kant: nem enged7ő +, h szabállyá váljon a szabáytó eltérés. "A lél Fi a képzelőF s z ért - ítélőF, Ak 79, 284. Ariszt Metafiz - z "eredeti a lényeggel összkapcsova '36, 171. z "1. szubsztancia: 1 dolg mibenléti, ált foga, a genus + a szubsztrátum 29) A képzelet nem ak igazoni, se cáfolni, + ak Vítni- Sheldon S. Wolin Pol a. vision, Lo 61, 19. Epikur, Hobs z redetis pózába tetszelg, Machi, Bac, Des, Spi 3o) Burk z redetiset a fr forrho vezető gondmód sossának tartja, mit elvet, mer szokások, plk lerombolását vonja maga ut. Shelley: z ért nem alkot, csa "észlel, rombol is, tönkreteszi a termes 1xűset. "A költő a V el nem ismert törvhozói. Herd: szomorú foglalatoss a fil, nics áltba vett e - Jud N Shklar After utop Princ UP 57, 38. z igsho vezető út z intuíc. Volksgeist - vérköz s rög /Boden 31) z e képtl a term egészit újraalkotni. L Strauss - a későbbit fejlettebbnek szoktuk tekintni. A premodern gondolkodók inkább fölfedezők vótak, oyast aktak +taláni s -ismerni, mi már +van a termben - a termi törv fölfejtési 32)
Voegelin: z amnézia föloldása - kórisme: z újdons hajszolása "z igs próbája: z redetis hiánya a kijelentésekbe'.
Harold D Lasswell future of pol sc, Tavistock 64: a korábbi összfér7etlseket újraértezi s +szünteti - "a kontext kitöltési. jövőre orientálts - 1oldú kapcs z időhö: csa annak van értéki, mi képes a múltho kapcsolódó újraszövődő szálakat eltépni. A mod redetis nem a lényeget tekinti mércének, hanem a mennyisi fölhalmozásbó redő újat. 1 gond értéki viszont a lényeghö való visznak kö eldöntni, nem a nézetek kvantitatív fölhalmozása révin előálló újnak. A mod tud filtlsa bizonyítéka: többre becsüli a relációt, konszenzt, mint z igsot, miközbe azt hiszi arra esküde föl 33)
poli fogak szekularizálódása - A XX. szi totális rendxx, totalizáló törekvések oy pol +teremtésinek kísérleti, mey z e célját kívül heyezi a konvenciókon s konszenzon. A közkori teolval szembe a mod transzcendenc a tök cél képzetit +valósít6ónak tartja. Russ: mxi, Voegelin: gnosztik progresszivizm, +izm, mx, szichoanal, fas - gondokodási mód, attitűd vonási: elégedetl a heyzetivel /nem specifik, a V rosszul elrendezve - a hiba sose z e tökéletl voltábó fakad, le7 +váltás 34) törti foy révin, a rend +változtatása z e Ffeszítésitő függ, gondja z eszközök, módx +ismerési - Science, pol a. gnosticism, Gateway 68, 83. Arendt: hangsúyetolódás a régi "mi s miért ?irő a "han új ?ire - human condition, Univ o Chic P 58, 295. L Strauss: módxrel kapcsos ?? "A mod állelm minden jellemző foga szekularizált teoli fog - Poli teol 92, 19. z ei él célja s érti önmagába'. z él konfliktai kiküszöbö7ők. Wittg: nics misztikum, a kult s szokások által kialakított jelentéseken kívül semmi.
2ey s tek - de omnibus dubitandum, gör. thaumazein - rácsodálkozás 35) A mod 2ey 1etemes, 1éni +ismerésre buzdít s tekc.es. A 2ey z individualitást Fsíti, a hit koll gyakoro6ósával c.tétbe 1énilg le7 gyakoro'ni - eltávolít, -idít. Kant: sapere aude - merj a magad értire támaszkodni! mozgósít, cselre öszönöz - Mi a fölVosodás - Vall a puszta Gond 8o, 77. A mod kriti szemlélet a tek keletkezésit akja +akadáyozni. potenciális gyám, érint7etlné vál6. alkotma nem bír teklyel, nem tisztelik, nem veszik figybe. Külön a tekelvűs - a premod zsarnoks mod változata 36) szélsősen tekelvű a tot - Carl Friedrich s Z Brzezinski: tot idl, 1prendx - dikt, titkosrendőri hálózat c.őrzési al - 3 monopol: tömegkom, hadi eszközök, köz.osított uralm. autoritárius - korlátozott pluralitás, nics vezéridl, tömegmozgósítás, nehezen kiszámít6ó, z érdekcsopok működésit korlátozzák. A premod zsarnok - hiányza z idli +győződés v legitimáció eleme, uralmát nem akará a +hódítottakkal eszmeilg efogadtatni. A mod zsarnokok aktív támogatásra akják bírni z alattvalókat, törésvonali rejtettek. céljaik a fejlő mennyisi mutatóiba' fejeződnek ki, nem korlátoz I v a sorsba' +nyilvánuló term 6a, eszközit a techni haladás redmire támaszkodva bővíti. A hamis tudat állapotába' v a "tudatls fátyla /buddhizm) alatt kiszolgáltatva a tech nyútotta manipulációs eszközöknek 37) 2 valót képesek kilakítni, lexereli z individuális észhasználati törekvéseket. Tudás, tud, infó - a szemléletváltozás lényegi a reductio scientiae ad mathematicam, mennyisi relációkba kifejezés s 1sesítés, értelmez7ős. a mat a közös nye'v. Hornyánszky Gyu gör felVosodás. a 6 technicizálása, a tech mint z oszturalm eszközi - Frankfurti Isk 38)
vita ctiva s contemplativa /laborans bios theoretikos Arendt - xgalm, takarékoss, józans, hasznoss, hivatástudat, önfegy s áll6atoss. Web A prot et s a kap szelle - "eti mezbe föllépő, normáho kötött élstíl c. trad - Gond 82, 61. RH Tawney: a mods "a gazdi rények győze'me, Benj Frank Számadása élérő. A tradicionál élfölfogás inkább a passz rényeket részesíté előnybe' 39) 4 szókratik rény: bölcsess, bátors, józan önmérséklet s igsoss. Szolón s Thalész /a 17 bölcsből - szemlélődők; mérséklet, hajlékonys, kedv-, szívéyess
z áll új foga - nem vótak állilag garantált jogok, 1ház, XIII. sz. - via antiqua - tomisták: ész s hit 1enrangú, moderna: W Ockham, Jean Gerson - szkepszis, z ész korlátozott. 1688 dicső visszatérés 41) status, z áll függetl a 6 birtokosátó, Ti autoritás - Bodin; Loc, Rou: békegarantáló; soc - z igsoss intézme. konz - kult él garant. mods, elid, műv - Hab mods: befejezetl progr cikk: kései V. sz. +ény. nics mérce s min +hökkenni. A széttöredezetts s konszenz nékülis a konszenz 42) a város populáris műv vót képes +haladni a széttöredezetts, individualizálódás s elid állapotát. önművelés - a lg1xűbb érzemeket, hangulatokat önték ért7ő képletbe. A kiűzetés aktusával z e tudatára ébredt gyönges-, esendős, végess, kötötts- s korlátinak. aheyt, h a korlátok fölött c.őrzés szubjektai lennének, külső Fk Tivá válnak. Rou a civt a termi állapottal szembeállított 43) elidegenedett állapotnak írja le - z e e'veszti z él édessinek ízit. Heg a törtet z elid logjára fűzé föl. Mx kéziratok 844bő 32: a Ws a munkájába' nem 'magáho, hanem másvkihö tartoz. A magántulajdon a külsővé-idné vált W, e" - divatfogmá vált /Marcuse 44) inkább z irónia +felelő a mod élérzés kifejezésire.
z elid c.téti a vhova tartozás. A mod vhova tartozás lgfő kereti a nemz, meyhö oy poli fogak kapcsolódnak, mint hazaxetet, közjó, republikanizm s identitás. A vhova tartozás poli c.téti nem z elid, hanem z individualizm.
tulajdon s kult a modsbe' - tömegízlés s értékek nivellálódása, a kap árucikké silányítja a kultúrát s meddő 45) a /szfordulón a "nihilizm /F H Jacobi használá a 19. sz elejin) z intellektuális mágnes, előfölti a pessz. Ni a modsgel zonosítá: "értékek elértéktledési. Nics cél; válasz a "miért?"re. honnan ez z iszonyatos vendég? a morált sújtó szkepszis, rengeteget veszte méltósábó, a forr kove z = jogok előállítása." A civ elmossa a különbseket, nivellál, +jelen a csőcselék, mindent elural a középxűs. A középx 6át a keresk tartja fönn, + a pézforg 46) "Uralkodó fajta csa termékeny s Fszakos kezdetekbő nő7 ki. Zarathustra a Biblval s Fausttal minden katonának. a kult +szűnt, a civ a gyöngéknek kedvez, kik z új értékek létrehozóit + se értik. Os Speng + Web: a kapt tönkreteszi a kult, "vasketrecbe zárja. tömegtárs - Gus le Bon tömegek léltana 895 /Franklin 13: anonim, felelőssérzeti nics, változékony, ingelékeny, hiszékeny, türelmetl, zsarnoki, maradi - hagyok irányítják, ősi vad ösztönök befoyása alatt. "a lgFszakosb forrak is csa zér törnek ki, h a szavakon változtassanak. s Ortega: tömegek lázadása 29 47) tömegprop (poli szimbolik, vezetők, hiedelmek, eszmék - "A faj elvesztve régi biztos eszményit, lelkit is; izolált 1ének csopja. A plebsé z uralm s jönnek a barbárok." Ni a nyers barbár Ftő várja a +újulást, le Bont elrémiszti. Ort: a mértékadó elit heyit vevék át. A hagyos társak arisztokratikusak vótak, a modernek a tömeg uralma al. "átlage. nivellációk. A kultúrák 1neműsödnek, a különbsek eltűnésivel z eui vitalitás +csappant. "z él elapadása. a tech fejlőére épült lib dem. a forri e típa 48) a lényeg +'iscsa z élF, z értékeket hordozó nemess, z arisztokratik elv +szűnési. a kult alárendelődik a mod gazdi s poli Fknek. korábban a kult 6ározá + a társ le7ősit. tömegtermelés által kielégített tömegigények, értékek relativizálódása - dekadenc. A kultúrpessz összkapcsolása a faj eszméjivel - a 18. szba' Lamarck s Buffon a faji különbseket a termi föltétekre vezeték vissz. 19. sz eleji Arth de Gobin: a civ jövője a fajok teljesítmitő függ. A civ összkeveré a 3 alapfajt. A sárga anyagias, nics képzelőFje, a fekbő hiányz z intell, a fehen belü z árják a nemess: szabsxetet, becsület, szelli művelődési - nem antiszem, de a fizi különbseket morálisakkint kezelé. H S Chamberlain e Grundlagen des XIX. Jahrhunderts 899 - a náci fajelm előképi: a zsidk /absz rossz s nék /"választott népharcának kimenetelitő függ a civ jövője - szelli +újulásuk ment7i + a Vot. Husserl z eui tudok válsáró értekeze, Heid lételme szebe z újkor ismelmi érdeklődésivel, Fr Isk 49) Luk fiatalkori messianizma. a társi igsoss ?i modkori fejlem. A premod igsosselmek a poli köz eti elmei - mi a jól erendezett köz mércéje? összhang a termtel, biztosítni z e céljának, a bo'dogs elérésihö szükses föltéteket. osztó igsoss: mindenkinek a magáét; ha vét, +torló + a közkor végi felé z igsos háb kritériumai. +szűnt lgfőbb mázó elv lenni, a poli rények, a köz érdekit szo'gáló cselekvési normák, z individuális érdekeket előmozdító privát rényeknek adák át heyük. Pl: vonköz - Ariszt cáfolt. Will Holdsworth: a 17. sztó z ang szokásjog a tulajdonjogot absz jogkint kezel 5o) Hug Grotius s Sam Pufendorf a tulajdonjogot +1ezés útján láták igazol6ónak. Loc a Wbó eredezteté. Smith: a pásztorkodó szakaszba keletkeze - Mx a társ tulajdoni xkezetváltozásibó vezeték le z osztxkezet változásit. Heg: a szell önelidegenedési v külsővé válása szakaszába' jelen +, s a szabs kibontakozásának szükses föltéti - jogfil lapvonali. A tulajdonba' a szabsot tiszte'jük. Hayek a komt mint mítoszt utasítá el, evolutív foy terméke, elveté z igsoss koncát. Nozic: igazsos eredeti xzési aktbó levezetni. z adóztatást a kénxWho hasonlítá - a termes jogok +sértési. z analitik mxista GA Cohen: a tulaji jogok korlátozzák a szabsot - "nem te7i zt, mit xetne, mer mások beavatkoznak. a források fölötti c.őrzés jogát elosztják. + társi biztons 51)

poli fil - a polt exakttá, 6ékonnyá, gyaki célorientálttá lakítni - élmódok, kultúrák sokfélese s 1másmellettise. a racionalitás képes +oldásokat taláni a feszültsekre s c.seskedésre. kiépít7ők a béke +óvását szo'gáló intézmek. A józan ész fölismerési éppoy +győzők, mint a tudos fejtegetések. a 6 uti v' nem erki vétek, z önfönntartás termes ösztönibő fakad. csa részbe rac lény, szenvedéyek, indok Fsben befoyáso'ják, mint ért s érdek. csatornába terelés - kielégül7nek anékü, h konfl fenyegetne. Iy csatorna a von fölhalmozás, javak öncélú gyarapítása 53) sport - rég nem a test s lél harmonik fejlesztési, hanem a péz, dicsős s nemzeti fölény forrása. A béke biztosításának hagya: Páduai Marsilius Defensor pacis 324 - IV. Baj Laj pjára áll XXII Jánsal szemben: a pol a szuverén s a társ közti 1ezkedés összjátéka - pragmatista c. a törtbe' állítólagost +nyilvánuló magasb rendű ért szándéki: törtfil - e rejtett ért szo'gálata Web karizmatik politikideálja. Ni a né mívelts "veszede'mes +ingásának nevezi a hegi filt, a törti tudat csa sekéyest tikrözi a mod él, tudós nyomorúsát - "a törtet jobban tiszelik z élné - A tört hasznáró s káráró Ak 89, 7o. elutasítja a mod élt z él nevibe'. e szubsztanciális élfölfogás uú szembe' a józan ész +figyelésivel, mint a hegi spek törtfil. a különbs csa a szubsztanc +nevezésibe': szell - él: 2 változat 54) herm - Schleiermacher, Dilthey, Heid, Rud Bultmann, HGad s P Ricoeur - hagyin s kultlis önyeze2tünk á'ta' +6ározott +értési "horizont - értezések lerakódási nehezítik a +értést. z értezőnek magát is + kö értnie. szelltörti isk - a mat - nat - +ista törekvésekre új id válasz. a pol a köz ügyinek Va - a mod gazd s társi él spontán mozgási ez c. 6nak, a közérdeket a magánérdekek xetnék 6'térbe xítni. ön- s köz.elvűs

demokr s/v fil - RRorty demokr 1.bbse a filval szembe' /priority o to. Phil papers Camb UP 91, 175-96 55) kibékít7ő-e a fil kompromisszra képtl, merev igskereő törekvési a dem konszenzusos terméve? Tho Jefferson Notes on t state o Virg: nem okozok kárt a szomszédomnak: 2o i, v nics. magánügy, míg nem fanatik. kompromissz a szelli tökéy s a poli cselekvés közt. absz o'dal: mindenki rendelkez zokkal z egondolásokka', meyek z állpolgi rény e'sítátásáho kellnek. A más old a pragmatik: a s egondolásit nem tudja +védni, fö kö áldoznia. a fil z igazo6ósot zonosítja z igsgal, szab s nyílt vita redmekint formálód ki "z 1etl igaz válasz. le7nek törten kívüli igsok. a lib elm kettéhasadásának +szüntetésire születe a kommunitarizm: a köz eszméjinek rendeli alá a többit. z 1én törtisének újradefiniálása hiján? 56) Nem lehet hossz' távon csa a gyimölcsöket (zz jogokat élvezni, miközbe' a gyimölcsöt adó fát nem gondozzuk. Rorty xint nics szüks a lib dem fili +Fsítésire. Jeff magánüggyé nyilvánítá a vallos hitet, R a fili +győződést. z "lapró foytatott vita ó6atl fanatizmt nevel. a lib dem c.feli: Ni s Loyola oy et láttak maguk előtt, kinek belső közép.ja van /"ii szikra, z igs fölismerésire való képess, ész c. a törti föltétek esetlgessi formálnak. Dewey, Heid s Derrida R xint metafiz-c.es kitéteket építének a filjukba, Desc, Hume s Kant metafizi lapokat raktak. nem z 1én identitása számít, hanem z állpolgs föltéti. z e vélekedések s v'v' xvező kö. néküli szöveti 57) R holista strat javaso - "reflektív ekvilibri = nics a vélekedések igazolásának termi rendje. Ha a véletlt + le7ne szüntetni, elég lenne a társ"mérnöki tud. R: a dem intézmek nem 1esít7ők a predem közek közös célra orientáltsával. el6áro'ja magát Rawlstó, ki instrumentális föladkint fogja fö a demt.
kommunitarizm /közelvűs - Ariszt s Heg - Walzer: 1. Mx, Dewey public a. its problems 27 pluralist: 1.dlges csoposulásokat állítának szembe z állmal 58) Rawls: szab s = ee közti tisztesses 1üttműködés. Amy Gutman 85: z igsoss absz s univ elve s a jogok c. a kult, a közös jó eszméjének 1befűző ereje +előzik z igsoss rendező elvit. elnyomás mentess - heyi köz. Mic Sandel: "1 dolg z elvek Va, más a polé 59) Kialakult gyakorlatunk s intézményink z elm +testesülési." lib: a semlegess elvin lapuló kötelessi: 1éni jogok, igsoss, tisztess. Fontosb a jog, mint a jó. 1éni jogokat nem szab föláldozni z ált jó oltárán. különbs a procedurális közt s dem - célja, h indokolja, mér' vezet a "jogok logja a 6 köz.osításáho. a jogokat nem le7 kitenni a heyi értékrendek esetlgessinek, a pol xveződés lgátfogóbb szintjin kö garantálni. a lib társ mozgása fölbomlasztja a lib metafizi lapjait. igsossra csa akko van szüks, ha vmi eroml, tűzoltó xepi. +6ározó értékek a jóak s szolidar. a csal a xeteten lapul, z igsoss káros, csa elméyíti a konfliktokat. Walzer: a lib "önfölszámoló tan, kommunitár korrekciókra xul. téves, h a társulási formk önkéntes lapon jöttek létre 6o) "z ee beleszületnek csopokba, z önzonossukat kifejező tényezők v tulajdonsok lapján xveződnek." Alasdair MacIntyre: realist, Rawls nem számol z érdemmel. le7etl erki konszenzt kilakítni - versengő erki konck. a pluralist ret csa a méybe' +húzódó konfliktok erejtésire szo'gál. Ch Taylor: atomisták a jogok 1.bbsit hangsúyzó libok. viták adják a kult szövetit. szab 1én v aut erki cselekvő csa ad kultn belü lakít7ja ki s őriz7i + z identitását. A kult't intézmek s társulások tartják fönn. "a civ Fje révin z, mi, élteti s táplája. kötelesset ró ránk, h zokho tartozzunk, kik igenlik a szabsunk értékit" id. Communitarianism a. ind, Ox UP, 92, 45 - 61) Kult, múlt, identit - a taylori lib-krit váza. T összkapcsoja a kult s a pol sorsát: nem ak6juk z 1iket a másik nékü. A szabs fönntartása igényli z aktív, tudatos részvételünk a közügyek intézésibe'. Allen Buchanan: a köz jó, tagjai e'fogadják értékit. + a jó élhö hozzátartoz a köz éltibe részvétel + a jó él +követli a lgátfogóbb poli xveződésekbe' részvételt - dogmatizm, a tot állok szabsc.essét idézi 62) lib Will Kymlicka: a libok kiinduló.ja z önállós - kantiánus, z áll külső tényező, mey nem dön7i e, h nekem mi jó. a társi tézis /social thesis kommunitarista fölfogása xint z önállós képessit z 1én csa vmiy társi önyezetbe tudja kifejtni. a libok 1énfölfogása - "üressi érv - súytlná vál c. "beágyazott - z értékes élt ekötelezettsek s kapcsok szövik át 64) a 2ox házasodó szabadabb? A szab választás hallgat arról, h a le7ősek közü meyket válasszuk. "A szabs zér értékes, mer le7ővé tesz számomra vmit - 21o. z önkép érve: a libok számára nem a öülmek adottsa a vitatott, hanem h z 1én +?ez7i-e z adottat s a tekeket. elesik M Sandel érve, h z 1én előbbrevalóbb a céljainál, mer nem le7 +különböztetni - céljai összesse. beágyazottsa: nem választás útján lesz a, mi, hanem fölfedezés, önreflexió révin c. a libok a Miy élt éljek? ?it tartják irányadónak. nem sorsxű. z értes alternatívák a kultba gyökereznek 65 Jos Raz: ha a kultlis pacot magára hagyjuk, a pluralizmt fönntartó kultlis xkezet fogja aláásni, mivel a pac nem tiszteli a kultlisan értékest: a lib semlegess s lapjait teszi tönkre. A libok a jóról foytatott vitát a poln kívülre heyezik. közelvűk: z áll s a poli intézmek legitimitását csa akko fogadják el z ee, h "közös élform v jó tartja össz. nem fogják tisztelni mások igényit, ha nics közös jó, amivel zonosulni tudnak. Kym: hol húzzuk + a poli köz 6árit? 66)
nemzet - Dav Miller: vonások különböztetik +, lojális, hajlandó céljait a köz érdekinek alárendelni - kizárja-e a rac reflexiót, +?ez7i-e céljait v eljárásit? A hazafisnak nem mércéje a kormnyal zonosulás. a köznek nem kritériuma a poli rendxe, állformja. lgfőbb ismérve z önkép, z identitás. A "nemzeti karakter vélekedések, attitűdök, kultlis minták. A mod kult plurális, nem le7 z "1 nemzet, kult, áll eszméjét fönntartni. jogok garantálása nem meríti ki z állpolgsot 67) a részvétel a köz jövőjének lakításába köti össze a jogokat a közsgel - útja a "jogok k. köz vita +haladásának. a párt vonalvezetésit a baráti szálakkal összfonódó mag 6ározza +. Kym Multicult citizenship Ox UP 95 68) A differenciált jogok a belefoglalás /inclusion s a nem a kirekesztés eszközi, ha 1 csopnak sos jogokat adunk, nem gyöngítjük, Fsítjük z egész poli közt. alternatív élmódok, -eszmények ismertetési 69)
értékment tud - Arnold Brecht menekülési stratégiái 71) ami poltud - behaviorista forr, 1ses tud, értetl (sinnlos, tudtl látszatállítások nem igazol6ók, verifikál6ók, protokoltételekbő leveze7ős - Kurt Gödel, Rich v Mises, Jos Schump, Han Kelsen, Herb Feigl - magát a logi +izm '1. ami propagandistájának nevezé. B Russel +7o: 1 értelmes e +változtatja vélit, ha a öülmek ezt +követelik. empirik, instrumentalista, pragmatik, +ist, relativist s operacionalist. Dav Easton /Chic 75) c. Leo Strauss. ha evolutív mód fejlődtek, h le7 eltéveyedés? öülmek függvi. Rob Dahl tetőz. haladás, fejlő. van s legyen szembeállítása - értékrelativizm. Mill a boldogsba' jelölé + z él célját: z utilitarizm mint fili doktrín a boldogselvvel igyekeze a van s legyen közti szakadékot áthidalni. Windelband 15: Naturgesetze s ad normák 78) H Ricker 36: létező /van s a normátul /legyen tágabb mint jelentés - z igsot el kö ismernünk. G Simmel: z értékek csa bizos eszmék érzelmi kövi. a tud nem tűz7 ki célokat, z z ak do'ga. erki pancsokat 1edü z "erki törvhozó ad6 ki - de ő nem le7 tudós. Georg Jellinek 11 Allgemeine Staatslehre o: 2 n Vnézet: individualisztik-atomisztik s kollektivist-univerzalist 79) Web 2o Wissenschaft als Beruf 19 előad posztumusz - akcsa Simmel a +ista leíró tud szemszögibő mondá ki, h a tud nem mond6ja +: mit kö tenni, csa zt, h mit képes. "z ii s harcik fölött a sors rendelkez, de nem semmiféle tud - Kos 95, 38. c L Strauss, E Voegelin 81) Ed Husserl 38: a tud nem rak6ja le s lapjait, z élVba gyökerez. Wittgi - Hobs poltuda a heyes +nevezésen lapul, nevek összkapcsolásával igaz állítások teszünk. z igs fogát vissz kö vezetnünk z redeti koncra v tapra, mey +előzi a fog önérdektő vezérelt használatát /a hazugsokat s torzításokat. elemire bontjuk, mik z ee késztetési, motivációi, cselik mozgatórugói 83) nehány szenvedéy: a 6 +xzésinek v'a teszi le7ővé, h bármiy célt kitűzhessünk. Hobs: a filnak szo'gálnia kö, hasznossá kö' válnia, fciója többé nem merü'7 ki a fönnállóva való szembenállásba'. A premod fili normativitás z rényeket hangsúyozá, a különféle elképzelések közti konflikt veszéyezteté a köz békéjét, a fil fölforgatá a köz éltit. A modsbe' fokozatost magánüggyé vált. Hobs a biztonsos élre tevé a hangsúyt. Witt: a fili problk közü csa zok bizonyít6ón értesek, meyek kiállják z ismelmi próbát 84) z ismelmi orientáció a mod individualizm logikus köve. "A filozófok kijelentésinek s ?inek többse abbó származ, h nem értjük nyelvünk logját - Logi-fil értekezés Ak 89, 4.oo3. "A fil a >nyelv kritja. a V érte a Von kívül van - 6.41. "nem létez7nek eti kijelentések", s poli fil se

M Heid - antiszem, nemzetiszoc) a politikum autonómiájának visszutasítása, a lét 1ses filja nem ismeri a +osztottsot, ontolja a lét rekonstrukciójára irányul, a poli fil is csa eltávolítandó "rárakódás, a dekonstrukció reményekint eltűn - Rich Wolin pol o being, Columb UP, NY 9o - a kult nevibe elutasítá a civt, kapt, nyui értékrendet, lib demt s individualizmt - a lib Vképe "zsarnoki - mindenkit arra kénxít, h s vélire hagyatkozzék", demokr s kult /elitista) össz1eztet7etl. Ferd Tönnies: org termes közi kapcsok c. szeméytl, rutinxű, gépies xveződések '887 86) "konz forradalmárok: Osw Speng, Carl Schmitt, Ern Jünger - nii aktív nihizm: ak, 6, harc /33 freibi rektori beszéde), sors. decizionizm, poli teol /C Scmitt - döntés ver hidat a törv s konk eset közé, szuverén a jog forrása - "döntésmonopol '92, 5 - z irrac ak s föltétl, absz szuverenitás összkapcsolása - alternatíva a népszuverenitással szembe'. tudos érvény s pótvallos bizonyoss. a 2téhasított 1seket: kult-tech, -pol újra 1esíti) + autentik lét /gond, lekiism, hívás, mindennapis, bűn.. 87) jelenvalólét - In-r-Welt-s1 - a preszókratik alétheia /fölfedetts, e'rejtetls igs fogára épül - bennünk van /szakítni a heyes állítások +fogazásáva'. "'magunknak z akárkibő visszhozatala, tkpi önmagalétté egzisztens módosulása 1 választás pótlásakint - önmagunkbó eredő lenni-tudásunk melletti döntés /Gond 89, 455 - a választás irrac. tkpis /Eigentlichk - a lekiism hívása lapozza +. a mindennapis a "nyilvános fecsegés, 2értűs Va, a hívás z exisztáló lenni-tudás csendjibe hív vissz. Bűnösnek lenni annyi, mint vmi okának, alapjának lenni - z ittlét mint oy a. "adós vok, van rovásomon. z autentikuss bira lényegi a hallgatás, a vulgáris értezés kerülési 88) arcátl elitista - 1etl reményük a "+váltásra 1 fölülrő jövő "magasb szelli küldetésbe kö vetniük 46. Plt ismétli. Führerprinzip - ki fogja a nevelőket nevelni? nii - jüngeri aktív nihilizm - sietteti a hanyatlást, fölbomlást a rembe': új le7ős. Jaspers 69: a nemzetiszoc a léttel lényegi viszba álló mozg. a fil do'ga "a vezér vezetése 89) bűn: +feledkez a létrő s a csa a létezőkkel fogla'koz. a lét 1re +újuló esem, nem szoru rá a "legyen-re - normativitásc.es s anarchista /Reiner Schürman. Bev a metafizba - áll, polisz - hey, jelenvalós - alap s keret - mindent magába olvaszt, +szünteti önállósuk 9o) z igs s hamiss közti különbset annyira összmosá, h +különböztet7etlné váltak /Wolin, 119. z e nem szab, mer a törti létbe belevetett, kiszo'gáltatott a lét sorsáva' szembe'

Luk 71 s a tört/fil - a kap "vasketrecébe /Weber. utópizm lapján - széthullásábó termes, ehö méltó él sarjad /eszt sossa, Ak 75, 486. z értékmentess nihilista 91) minden értéket fölold a tört szüksxű menetibe'. Nem z 1én do'ga. bolsevizm mint erki probl 18, Tört s oszttudat - e'dologiasodás. ideológ - ész trónfosztása. bpi isk /Hell Ág, Vaj Mih, Márk Gyö, Bence, Kis Já 92)

A poli fil rena a II Vháb ut - Russ, Witt, Ayer, Ryle arró győzték + a filozófokat, h vissz kö vonu'niuk +vizsgálni logi s nye'vi eszközik. Mive a poli fil z et +hosszítása: le7ses-e poli fil? 93) A jó s rossz relativizálása nem foytat6ó; A poli fil ismelmi +lapozása 94)

M Oakeshott Pol phil 45-5o - A gondokodás a tudásbó s nem a tudatlsbó indu ki. kezdeti tudásun tudatlsga "szennyezett vél. A tények a gondokodás számára zér hasznosak, mer kijelölik a 6árokat, meyeken tú nem érdemes kutakodni. Vannak zonba oy tusásformk, meyek nem tisztelik e levert karókat - radikálisan fölforgatók - fil 95) a készs a font. A polt v'ak mozgatják /Hobs, de nem mindent ismer el a köz. 3 gondokodási form: 1. a pol szogálatába'. 2. célja nem a pol +6ározása, a poli cselekvés mázata - tan +fogazása, tipizál. 3. "a fili gondokodás célja nem vmiy fil kilakítása, hanem fili mód gondokodás 96) ha "útmutatót keresünk, fö kö függesztnünk a filt. van - legyen: ha a fil igsot mond ki, a do'gok ú jelennek +, mint amiynek állandósukba lenniük kö. A "tények ismelmi relativizálásáva O gyöngíté a +ista tudok igsállításinak érvényessit s teret nyita a fili érvelés előtt)

I Ber - a nem empirik ?? csopja esetibe' a válaszok formálisak, zz a válasz heyessi a fölállított szabáyok xinti .os okoskodás redmi. Csa akko beszél7ünk tudró, ha a fogak 1értűk s áltan efogadottak s z akamazott módxx ismertek. a fil a kiinduló.ja minden későbbi tudos tevnek. z et, eszt, műkrit nem tud szaktudnyá válni - értékítéletet tartaznak. Obj tudnyá akko vál6nának, ha 1etemesen efogadott értékeket le7ne kilakítni 98) z értékeket relativizm, szubj, szkept s romanticizm övezi ma is. a "Mi a teendő? kérdésire monista /számukra z ei célok objektívak, a hibák kijavít6ók) v pluralista /képtlek a tökéletesedésre, esendők, szkeptikusok, relativisták, irracionálisták s szubjektivisták, romantikusok, exisztencialisták) választ adtak. föltevés, h le7nek te'jesen hitetlen korszakok 99) a wertfrei elm eszméje a társtudi objektivitásró s semlegessrő kialakított naiv téveszme. "Gondokodni = áltosítni = összhasonlítni. h mit jelent enek lenni, nem 1xűn tény? z erő akotott fogaink nem is indukció v hipotézis révin nyerjük. antropoli érv: termes eképzelésik vannak: mi a jó s rossz. e fogak ei voltunk részi. z állba ii intézmt, utilitarist eszközt, termi törv +testesülésit v z uralkodó oszt Fszakxvit látják.

Popp nyitott tuda - open soc a. its enemies '45 1oo) Conjectures a. refutations /föltevés, sejtés, találgatás s cáfolat - z oy elm, meyet nem le7 +cáfolni 1 egondo6ó esettel, nem tudos. z c.őriz7ős +cáfol6ósot jelent - "1 elm tudos státusának kritériuma a falszifikál6ós, ill c.őriz7ős - demarkációs probl - a verifikációs elv álprobl, mer +figyelési v tapi állításokbó akák levezetni a tudoss kritériumát 1o1) "túk szűk s tág: kizár mindent a tudbó (z asztrolt tudnak minősíti. a ?? autoritatív válaszér kiáltnak 1o2) előföltevésen lapulnak. A szabs paradoxona: Mi van, ha a nép zt akja, h 1 zsarnok kormozzon? elutasítá z esszencialista törtfölfogást, csa interpretációk vannak 1o3) a nyitott társ z igs érvényre juttatásának föltéti

A tudás szétx'tsa - Hay - 3oas évek - kalkulációs vita: Lud Mises, Lionel Robbins - paci szoc Os Lange 36 s a pacot kiiktat6ónak tartó M Dobb; Mises: a péz se mércéje z értéknek, de ki tudja fejezni 1o4) A mod gazd a rac kalkuláción lapu, ha vki ki akja iktatni a racionalitást +testesítő intézmeket, a csa irrac le7. Hayek a szoct célkint értezi, a tervezést eszközkint 1o5) constitution o liberty, végzetes önhitts - a szoc tévedési
társtud - poli fil - mentális takarítás, idl - nem rac mód normatív 1o6) z irányzok, meyek a társ 1.bbsét hangsúyozzák a polval szembe', a +izm mell foglalnak állást: a társi ?? technikaiak - +old6atlnak tetsző erki dilemmákra utalnak, magasb erki szintre hivatkozva vonulnak ki. A pol fil eti +lapozása - erki rel, +izm s historicizm 1ütt uralja a poli tudatot, mi hozzájárult a totális idlk térnyerésihö. Rawls v Nozic a jogok nyelvin beszélnek s aktivisták 1o7)

szivárvány Baka /Csallóköz fölött

Camus: ha z igs a balold.on van, balo.i vok, ha a jobbon, jobbo.i

Hannah Arendt 6-75: 28 Jaspersnél disszertációja r Liebesbegriff bei Aug, cionista 122) a moderns a tömegtárs kora, joguralm /rule of law - republikanizm, poli ítélőF /költők s írók mívi, állpolgs, zsidós, tot, a mods válsa - módxes 2elkedés hagya - köve a "V elidegenedési, a közös tapokon nyugvó 1ses Vkép szétöre - heyibe a befeléforduló, magáva törődő magánV lépe, eszigete't subj, a való magánüggyé vált. bizalmunk elvész. a közél leszűkül, v el is tűn'. z animal laborans győze a homo faber fölött. A premod áll v poli köz 123) "társmá lakul át, gazdags fölhalmozása. A múlt széttöredezése s a jelen eljelentéktledése miatt a múlt s a jövő közt szakadék nyílt. A trad lerombolása kövibe' minden 1es nemzedék mindent előről kezd: eligazító plk s tekek híján nics kapaszkodó. "Ha elfelejtjük a múltunk, e nem kevesb, mint hogy elfelejtjük, h mik vunk. A múlt visszaszerzésit a gyöngyhalászok Wjáho hasonlítja - heidi dekonstrukciós eljárás, trad +kerülésivel, a herm elvivel szembefordulás /a trad föltéti a múlt +ismerésinek. human condition 58 - állapot s term. oikos /háztartás s polis, refval kezdődő tulajdonkisajátítás. többé seho nem érzük otthon magunk, elvesztjük valósérzékünk, létünk értit veszti 124) z identitás új alakzati: osztáyho tartozás s nemzetáll. z uralm új formi szeméytlek. z 1es éle fölös, hiábavaló - a pol fontos fciója vót z 1éni tettek +őrzési. A magány, gyökértls s fölöss érzeti a tot melegágya - origins 51 Eichmann in Jer - o evil 63 - koll bűnöss heyett közös felelőss - nem tudatosítják: miben vesznek részt - a gonoszs banalitása. A közös V oykor mindent össz is zavar 125) a fény útját eltorlaszolják a bizalmatls tornyosuló falai, a társ "lát6atl Fi. A szó, a beszéd nem föltár, hanem mindent elfed, z igsot jelentésnélküli trivialitássá degradálja - Men in dark times 68 - a látszatok Va sötétbe' hagyja a törekvések célját. A közös /common V nem zonos a közössi /public Vgal: z előbbi ad., z utóbbi z eető függ - a polit tevek mestersesek, nem termtő valók, döntésektő függők. z állpolgs a poli köz lapja - On rev 63. részvétel révin alaku6 ki szolidaritás. a polgi engedetls is a köz- s a magánérdek 2ssének létire utal - kult 126) a 6 a cél érdekibe 1üttes munkálkodásbó ered. nem kénxen, rac +fontoláson lapul. +győzés a lgfőbb eszközi. ha szó s tett nem vál' szét. A 6 nem xu' igazolásra, mer a poli köz léti teszi le7ővé. le7ős - a poli cselekvők közös teve révin valósu +. Between past a. future 5/63 /Osir 95, Crisis o t republic: Lying in pol, Civil disobedience, On violence, rev 72)

Leo Strauss 73 ort zsid - rác s kinyilat, Ath s Jer közt U, Rockefeller, Hobbs A mods "szekularizát bibli hit, a v'v' s remek, mit a Bibl z égbe láta +valósít6ónak 138) Machi előtt a premodernek zzal fogla'koztak, h z enek h kén élnie, noha z igazi gondo'kodásnak abbó kén kiindu'nia, h z ee ténlgest han élnek. A pol í techni problává laku', ki ke' venni a morál 6a alól, útjába' áll a 6ékonysnak - Hob. 2. hull: Rous, 3. Ni: a lét a fél, xongás állapota. nincs visszút - lib dem. tértő s ttő függetl 138) a közt tagjainak konszenza tartja fönn - nem es7 1be z igsgal, sose kompromissz - üldöztetés s írás művészeti 52 /Atl 94, city a. man 64 14o) A fil nem tanT, nevelés a fili élvitelre. lib - nem a konz z c.téti, hanem z illib. fölszab a vulgaritás alól /apeirokalia - a gyönyörű dógok öibe' xzett tapok hiánya. A nevelés a kult elsítását jelenti - c.tétbe' z állpolgi neveléssel, mey hasznosra s a köz konvencióinak +ismerésire irányu. A tömegdem kultc.esse elfogad6atl. a nevelés +oldás a rendet, mey nem elnyomás, össz1eztetni a szabsgal, mey nem szabadoss. A mod tud +ist, historista s relativista, céja a term leigázása s végtl haladás. a zsarnoksok +foszták erki méltósátó, tartásátó. Rorty: régi módi 14o) Liberalism ancient a. mod, 68

Eric Voegelin 85 Leop Wieser, Lud Mises, Schump Grazba', Witt, Hans Kelsen. Alf Schütz - Geistkreis) Order a. hist 6 köt 56-87: A tört rendje a rend történetibő nő ki." termes. godviselés, List r Vernunft /ész cseli - kívül z ee tervin, +ismer7etl. társi-kultlis xkezetváls, "értékment" tud - nem tudjuk +oldni idli konfliktaink. mít, vall, fil, művek - z e létbe' efoglalt heyit tudakoja 142) Pl: metaxi - köztess. a mods a Vi 6at szembeállítá a spirituálissal. a tradicionál rend a "lél igsát képviseli /angszász demokr, a forri "gnoszticizm itt s most átlakításér harco. a tört z tt végezetiig foytatód. Über e Form des amerikanisen Geistes 28 - nyitott 1én, a bensősess köz.i élme, racionalizmuk a való alakítására irányu', z 1én +fosztják miszticizmátó, Dewey a common sense filja 143) George Santayana - immúnissá tette a né fil valósid hagyáva szembe'. e Rassenidee in r Geistesgesch von Ray bis Carus 33, Rasse u Staat, Polányi - a test s lél 1sének antik gör s +ény eszményit elveték. genetikusan továbbörökíti a gonoszsot. A fajelm logja tömeggyilkossok ekövetésihö vezet. r autoritaere St 36 - z össz nem illős elemzési Eötvös Jó. e pol Religionen 38) "félrevezető 2. valót kreál a törtbő. man-as-participant - a tapok szimbok formjába' fejeződnek ki. A jelképek igsa a tapok szintjin. A rendrő tudásunk 1.dlegesen mindig is mitik lesz. A részvétel +tapasztalása le7 1ses, e a mitik részvétel sja, v differenciált, pl a fil. noétik részvétel - z ii ért v'akozásteli kutatása. +izm c.es Strauss mellett. a pol nem tech 145) 1714 Leibniz: Mér' van inkább vmi, mint semmi? From enlightenment to rev 75

Michael Oakeshott 9o vagyontl 3 gyer Montaigne, Höld, Ni, Burckhardt, Wandervögel - szab x diákmozg, Hob, tot, Pol education 51 Lond School of Ecs előadás, Rationalism in pol 62 Heg, Bradley 924 s Collingwood 943 id ismelme. a tapasztalás z "egészet képviseli - végtl számú móduszok /Spin formjába - autonómak s =k. 1 igs: a tapasztalás, a fil /nem módusz) - dolga z abstrakciók leleplezése s +semmisítése. a móduszok is abstrakciók /nyelvezetek, diskurzok) - teljest sose szüntet7ő + - innen a fil belső c.tmondása. a gyakorlat/ok mint módusz - v'kielégító fciója sose ér7 véget a gyakorlati tap a do'gokat z ak s v' szemszögibő szemléli.: 1ének do'gokat aknak +xezni. a gyak részletekre irányu, míg a tud z áltossokra 147) Hobs: z 1ik v' kielégítési szüli a kövt - kielégítési z erk fönn6ósa alatt, mit a vall, jog s pol fejez ki. technikai tudás - szabáyok, elvek, infók, fogás ismereti - nics szüks mások közreműködésire. a gyakorlati tudás a cselekvés "hallgatólagos komponense (Polányi - kapcsba a másik emberrel, ki a tapasztalást gyakoro'ja - kollektivitást föltétez. képzett adja tovább, a továbbadott tudás trad - sose véglges s állandó. nem külső korlát, tapának előföltéte - Burke: előít. ért nem létez a tapasztalást +előzőn, +különböztet7őn a Tától. a racionalizm - ennek z c.kezője. "a racionalista z ért függetlséér, a rációt leszámítva minden teknek való kötelezettstő ment szab gondokodásér áll ki. c.se a teknek, z előítnek, tradicionálisnak, +szokottnak. szkeptik s optimist, soha nem 2eked' érte Fjibe. individualista is, nehezen tudja eképzeni, h ki tisztessesen s Vosan 148) gondokod, tőle eltérőn fog - Rat 5-6 mindig kész poli programmal előállni, mer a poln kívüli racionalitásbó meríti hozzá z autoritását. Noha a racionalizm is a trad terméki, 1 magasb, abs bölcsess nevibe' elutasítja zt. előre kigondo't célt tűz ki, aktivista s Porientált. a jogokat má Burke is abstraktnak nevezé. A szabs törti redm. A kormzás fölada a béke +őrzési, h mindenki a maga választotta tevbe' kereshesse bo'dogulását. közömbös z "igsra s a hibákra - Epikur, pádovai Marsil, Hobs - lib konz, bizamatl a lib abstrakt individualizmáva szembe'. z ariszti s humi et lapján - h mit kö tenni a phronesis v praktik bölcsess dönti e'. z erk a gyk 1ik formja. On human conduct 75 - a társulási formk 2 n típa: a vállalkozói /enterprise a közös szüksletek közös kielégítési. a vállalkozó társulás célorientált, eszközkint szo'gál 1 cél elérésire, önkéntes, bármiko +szüntet7ő, erki szabáyok s korlátok irányítják - instrumentálisak, +változtat6ók, menedzseri - kollektívan hoznak döntéseket v képviselőket jelölnek ki) s polgári /civil társulást - mitő nyer autoritást a lex? nem elvont v transcendens forrástó (a többs, szuverén, köz "akátó, jogátó, nem is cél, morális eszme táplá'ja. a respublica a törv lapnormja: magát igazoló, fönntartó, konszenz, összefonódó jelentések egésze. 1 elv +tartásába' érdeke'tek, a lex közös tiszteleti morális kötelék is 15o) societas típú áll, mit morális kötelék kapcsol össz, pl baráts, szomszéds, nye'v; a másik instrumentális, célorientá't - universitas /1ház, céhek, 1etemek. vállalkozói /tot tendenciákka c civil áll - nics cé'ja, semleges. a tap nem ad, cs'ált. A rac "a mágiába' hit maradványa 92. o. Hayekke a racionalitás kollektivitását vallja. Rel, pol a. t moral life 93

Popp antiesszencializma s a tud s áltud közti különbs kimutat6ósának lapelvi - Logik r Forsung 34 - z ált emek nem vezet7ők le 1es kijelentésekbő. Conjectures a refutations - miként tanul6unk hibáinkbó, gyarapszik tudásunk - krit rac isk Hans Alb

Fr isk - kriti elm Institut für Sozialfors /társkutatási int. Zeitsrift 23, Hork igazg 3o 156) W Ben, Her Marc, Erich Fromm, 6oas évek - 2. nemzedék: J Hab, K-O Apel, Claus Offe, 8oas 3. Axel Honneth. Hork Traditionelle u kritise Theorie 37/2 - elutasítja a rész??re szakosodó, fölparcellázó módxt, a tudok leváltak a morális normákról, maguk által +6ározott racionalitás alapján működnek. z ctmondások nem készítik elő azok fölszámolását. a proletariát több nem forri F, betagozódott z antagonisztik viszokba 157) a tört dialja holt.ra juta, a forri tudat +őrzési a kriti elmre hárul. a polt föloldja a társ fogába', szocli elm, interdiszciplináris, empirik kutatás, fili konstrukcióknak nics jelentőse a társ átlakításának tervezetibe', a Heg előtti irreleváns. Marcuse Ész s forr - Heg s a társelm születési 41 /Gond 82 - Heg előfutár. c.se a +ista: célját nem z adott, faktik lerombolásába, hamissának bizonyításába' látja. elveté a "tényekre hivatkozást A dial do'ga a negativitás - szembe' Heg fölfogásával /csa 1ik fució. 4oes évek eleje - fasvita: Franz Neumann: monkap, Fridrich Pollock: állkap - tot, Marc: a szovjet rendx 58, Eros a. civ 55 - bírálá Adt s Horkt 158) pesszimistán behódo'tak a "tényeknek. tömegkult s autentik műv - fölVosodás dialja /Gond - Atlantisz, Medvetánc 9o) - oy mód racionalizá't, h 1re ért7etlenebbé vált: id V, absztrakt, elveszti +ismétel7etlsét s 1xisét, sxűsét. Minden minős mennyisivé vál': +számlál6ó s kiszámít6ó tétel lesz. "z ee +növekedett 6ukér zzal fizetnek, h elidegenednek attó, mi fölött 6at gyakoronak '9o: 25. A fölVosodás mítoszkint szület, s visszjut. a mat szemléleti uralja, z "ad, tényxűhö lánco't, mint Prométheusz. degradáció, z individualitás +semmisítési - ál-, a kollektivizm se sít. ideológikus, manipuláló kultipar - rendx: 147. fciója: "irányítni, fegyelmezni". absztrakt 1s alá foglal. elapasztja a képzelőFt s a spontaneitás szelli forrását, nivellálja z értékeket. z uralm, alávetetts fönntartásáho járu hozzá. "szórakoztatóüzem - becsap. a szürke 7köznapok fölmagasztalása, mibő meneküni ak. betejesülés heyett efojtásba részesü. z igazi műv a 6 akarásának tagadása /- s: mér', kinek engedi át?,
One dimensional man /Kos 9o 159) 6oas évek c.kult újbal - Freud beemelése Eros a civ - a kult nyújtotta előnyök kompenzálják-e az általa okozott szenvedéseket, a szeméyiség enomyását, v'inak efojtását - többletenyomás /surplus-repression - a 6 fönntartására szo'gál) s teljesítmelv /performance principle - a realitás elvinek törti formja, z efojtásnak s frusztrációnak tikröződési, a korlátl élvekhö vonzódó termi lényeket használ6ó Weszközökké változtassa. Frezd apologéta - z efojtástó s frusztrációtó +szabulást csa a tudatalattiba látá elér7őnek, z önelnyomást kö fölszámo'ni. a kap be6o't z e ösztönstruktjába, +fosztva 2. dimenziójátó, mey kivezeté vón a kapbó'. tot tendenciái 6ástlná teszik a tiltakozás hagyos módjait s eszközit - veszéyessé is - fönntartják a népszuverenitás illúzióját 1 9o: 28o.
J Hab *29 védi a modset - kiind.ja M Web rac-foga 16o) a társi cselekvés W típusú /célxű rac cselekvés) s kommunikatív /interakció fajtája - szimbok vezérelnek - Tech s tud mint idl 68 - z 1. célrac ejárási s sikerorientá't kritéri be6o'nak a poli rendx legitimációs szférájába, a társi 1üttélést szabáyzó fcióját is a maga logja xint lakítja át. Legitimációs problák a kései kapba' 73 - rendx s élV - szocializációs, integrációbiztosító s kultlis mintafönntartó sémái. a pol leigázza z élVot. kom cselekvés elme 81 - vitatkozásos-+1ezéses - diszkurzív mód kénx nékü - rac s interszubj mód legitimá't. érvényessi igények - "beszédcselekvések /sic! - elutasít6ja a heyess kritéra, a hihetős szem.ja s z igs lapján. instrumentális s strati csel. nyilvánoss xkezetváltása 62 /Századvég - Gond 93 - növex a mindennapi él diszkurzivitása, c.súyozni tudja a 6 s píz szeméytl, e'nye'vtledett cselekvési logját. A vita, +1ezés a mod társ tán lgnb vívmánya. 71-82 F Weizsäckerrel a Max Planck-Institut vezetőjive kutat
M Hork 73 jómódú, utaz, 22 dissz teoli ítélőF anatómiájáho; T Wiesengrund Ado 69 - svájci kiránduláson hal. borkeresk. Bergnél zenexz, 31 Tillichnél hab Kierke - z eszt fölépítési, anyja ut Hork unszolására - túl sok zsid; Herb Marcuse 79 berlini keresk. fil Husserlnél s Heidné 162)

ex erki-poli - értnéküli bizontl Vba belevetett, védtl, magára utalt, xongó, a trad értékek összomlának, a semmivel, abszurdummal kerüt szembe. aktivista pol - baloi ekötelezetts 163) z ext nem előz7i + lényeg, a társ, pol alárendelőd. Sar 8o - z e Va, a szell nem ismeri a 'magáva zonossot, 1xre 'maga s nem. A szelli valósának oka nem önmagába', hanem z anyagiba van. z anyaginak tagadása zonba a szellet nem teszi függetlné, ckezőlg, mive 'magán kívü levőnek a tagadása, 1be annak terméki is. z önmagáér létező vmi, mit szellnek nevezünk, semmi. errő tudata van, ön-, a semmi semmije. teljesshiány z lapja z e élinek. a 'magával zonossot nem tudja elérni 164) izolá't 1én. a Vot a szemléletem, pillantásom fogja 1sbe, vonatkozási .ja én vok. a Másikho viszát eredendőn konflikt jellemzi. eTiasít, asszimilál, korlátoz. z enek nics állandó terme, nics I, mey ezt garantálná. zt nem választ6ja, h ne válasszon, szabsra van ítélve. érték választási nyomán keletkez, s múl'. a döntés kötelezettsvállalást s felelősset jelent. nem le7 kívülálló, közömb. permanens forr. tiltakoza a szovjetek beavatkozási c 165) a "piszkos kezek problája - a öümek immorális tettekre kénxítik, v erki +fontolások akadáyozzák a szükses poli lépések +tételit. hitt a lib dem +halad6ósába'.
45 Maurice Merleau-Pontyval +lapítá a Les Temps Modernes-t, 52-be' szakit velük - kom - túl lojális z állho'
43, L'existentialisme est un humanisme 46, Critique de la raison dialectique 6o;

57 Nob - ótóbaleset, Le myth de Sisyphe 42, L'homme révolté 51

Alb Camus 6o - A tudat a Vot 1értűnek s 1sesnek xetné látni, ám a át6o6atl közegnek bizonyu, közömbös s id z erel szembe'. z e sorsa, h fölismerje 6áro'tsát, végessit s létinek üressit. xetné kivonni magát a V abszurditásának tudata alól - lázadó e - z abszurd tagadása le7etl, 1 do'got nem tagad6: 1 más' e éltit. szolidaritást vállal z elesettekkel. a rendet a káosz s ids fenyegeti. csa z igsossra s =sre lapított rend reformá6ó 166) a szolidaritás a szabads s igsoss garantálója is. a forrak tot 6ra törnek, miközbe igstl rend c. lépnek fö. z 1s nevibe' föllépő Fk mindig vmiy részérdeket mozdítnak elő 167)
új xződéselmek - a szabs s =s garantálása mell z igsoss lapelvin nyux. hipotetik, a föltétek +állapítása +állapodás. z igsoss esszencialista /platonista, evolucionista, termjogi, tradicionalista, kommunista +közelítésit nem fogadják el. a klassz xződéselemek z abszolutisztik 6gyakorlás +akadáyozását tűzék ki - Hum 748: nem vón kénxítő Fje a későbbi nemzedékre, mér jutnának zonos következtetésre? 19. sz. - utilitarista jó-maximalizálás, mx szoc igsoss. 55 közgazdász filozóf John C Harsanyi: z et +lapozásakor mindenki a bizontls állapotába' 168) Rawls 58 as fairness - minden szab s értes 1én összhangba tudja hozni cselit z ált szabáyokkal. c. intuicionizm s utilitar- z +éni haszon maximalizálásábó nem tudják levezetni z igsoss fogát. "z össz társi jót - szabsot s eséyt, jövet s jómódot, vmint z önbecsülés lapjait - =n kö elosztni, kivéve, ha e javak 1 résszinek v összessinek =tl elosztása a lgkevésbé kedvező heyzbe' lévők javát szógája. 71, 3o3 - 4 föltét: veil o ignorance - zonos előföltétek lapján gondokodjanak, =s, rac - aut értes, kölcs érdeknékülis - 1éni előnyök kizárásával választják z lapelvik, nem engedik, h irigys, xetet v gyűl vezesse - nem ismereik s érdekik) 2 lapelvi: = szabsjogok összhangba mindenkivel, z =tlseket ú elrendezni, h a) a lg6'rányosb heyzetbe' lévők lgnb előnyit szo'gáják összhangba' a +takarítás igsos elvivel, b) oy hivatalokho s pozíciókho kötődnek, meyek a tisztesses eséy=s föltéti közt nyitva - difference princ. + 2 prioritási elv: z 1.bbsi elv a szabs prioritása: a szabsot csa szabs érdekibe le7 korlátozni 2. ales.: a nem teljes =snek olynak kö lenni, h zt a kisb szabsgal bíró po'gárok efogadják. 2. prioritási elv: z igsoss elvi +előzi a 6ékonys- s jólétét. nem teljes elvek, elm. Pol liberalism 93 - 1 le7ses elm, nem reál, de átfogó rac, konc. Rob Noz min álla - Loc: szabok s termes jogik - mennyi heyet hagynak z állnak? szüks van-e rá, föl köll-e találni? Anarchy, state a. utop 74 17o) z áll csa akko legitim, ha a termi állapotbó xvest fejlőd ki s nem sérti z erki szabáyokat - z igsoss föl6almazás elme /entitlement theory o justice. igsos elosztás csa szab cserébő. z átruházás, 1. birtokbajutás: ha a xzés igsos s z igstls kiigazításának elvi. nem vón közszolgálati szféra /oktatás, közegészsügy. Wilt Chamberlain kosárlabdajátékos plja 25 centes érve - a szezon végire 25o e $ 171) Kymlicka: téves gondmenet, mer z ön(magunk )birtoklásának jogábó nem vezet7ők le absz tulajjogok s nem köv belőle z =s elvi. Loc: senki által nem birtokokolt fö'd Wval birtokbavételi. No: 1 tárgy birtokbavételi legitim, ha kivonása a köz használata alól nem hozza rosszb heyzbe a többieket 172) c kom: a tulajdon =tl elosztásábó fakad minden társi igstls. Jam Buchanan limits o lib - anarch s Leviathán közt - jogait alkotmos xződéssel biztosítsa, szabáyok közé xítsa. fikción lapul, törtietl, individuális-atomisztik premisszákon. jogelm - R Dwork Taking rights 77, Jos Raz morality o fredom Ox UP 86) C Schmitt 85 jogfilozóf, +ény perszonalizm - Emm Mounier 32 Esprit - idlc.ess, Jac Mari 73 modkrit, dem. nyelv felé forduló dekonst Derr +?elzé a metafizt. Gramsci 37, Kors, Luk 71 - a mxizm lemond a filró, h +változtassa a Vot s gondokodást, a tudat átprogramozása, a term tökéletesítése a fölVosodás eszközivel - fölVosultak: tudják, h mi a jó 175)

fogak s értezések - a pol intézmrendxivel s jó él koncával összfüggésbe
bizalm - Carl Schmitt: a pol barát s c.s visza /32 177) - Plat: a biz a termi törvbe kifejeződő igsossnak alárendelve. igsoss nékü bizalmatls üti föl fejit. A premodba' föltételezék: z értékek garanciája z ee közti kapcsokon kívül. z áll xződéses +lapításának céja, h z ei önzésbő fakadó állandó versengés kövit kiküszöböje. Hobs: mi indít6 vkit, ha a termi állapotba' 1.kint +tartsa szavát? Loc: ki +szegi a törvt, kívü heyzi magát a xződésen, nem védi a törv, "ott kezdődik a zsarnoks - 2 ért, 86, 183 - a xződés által kimondott kötelezettsek meddig kötik z et? 178) a mod pol tán lgsúyosb jelense: a célxűs, érdek s ak vezérelte konfliktba' a morál követelmekkel. z ígérettételt Rawls xint oy csel, meyet a szabáyok nyilvános rendxe /public syst o rules 6ároz + - konstitutív konvenc is. érvényessinek alapfölti, h a felek +őrizzék = szabsuk s z igsoss lapelvi ne sérüjönek. különbset tesz a bona fide ígéret s a hűselv közt - ha a társ játékszabáyit z igsoss lapelvivel összhangba lakíták ki; ha nem, a jóhiszemű ígéret s a +tartását előíró morál elv +lapozatl. hiszi: a másik is rendelkez z igsoss érzékivel, s elvár6ó, h önkint vállalt kötelezettsit te'jesíti. kölcs előnyös koopk - univ racionalizma: z igsossnak 1 szabáyrendxe, meyet mindenki e'fogad c. több versengő konc 179) mások jóindulatára, szakértelmire s tapasztalatára kell hagyatkoznunk. Fukuy, FreeP 95: 2féle mod társa: bizalmmal átitatott /high-trust - Fsek a társiasság köteléki, a közössi rények tisztelete ált. s hiányos /low- olasz, kín - agyonszabáyozzák, nehézkesek, rényi nem xvezik spontán - Széch: hitel, Walzer Spheres Ox 83; C Tay sources Camb Mass Harv UP 89
demokr - Pl: míveletl, rényeket nem ismerő tömeg; a kormzati formk öforgása - Polübiosz, levellerek, rep s képviseleti elvek 181) Church: a többi +' rosszb, Rob Dahl Poliarchy - partic Yale UP 71; rep - közös jóra irányuló poli berend /Arendt. kap - Jos Schump soc a. dem 43) - szavazatokér foytatott verseny, szabáyozott lépések s döntéshozatali mechanizmok - társirányítási tech - magasbrendű, mint 1 autoriter rendx? föltétezi értékek s jogok érvényesülésit, mentalitást s magatartásmódot s 1 sor intézmt. lib - szabs s =s, rac, a 6mal szembe z 1es kiszolg, törves garanciákra szüks, h e fenyegetést elhárítsuk. 6+osztás, fékek s 1ensúyok, joguralm. a közvetl v népi demokrval szokák szembeállítni - a nép aka 1 elit 6ával szembe - létez-e? - részvételi - visszélve z állpolgi c.őrzés hiányával korrupció, visszél - Benj Barber Strong dem: participatory pol Berk, Univ o CalifP 84, 183) thin - gyönge c. önigazgató köz - nem z zonos érdek 1esít, hanem a polgi nevelés 84, 117 - a pol a csel Va, nics t alátámasztni a döntésink - a homo pol függő, de önigazgató, tökéletl s tudatl, de nevel7ő, önző, de 1üttműk, önfejű s énköz.ú, de kreatív s képes önátalakulásra 119 - a jó él föltéti a köz ügyibe részvét. szocdem - a gazdi él demokratizálása, nem a magánél részi. zaklatás, csali W+oszts, gyereknevelés. a demokr paradoxa - Rich Wollheim 62: z ésszerű érveken nyugvó +győződés) c.tmondásba kerül a többs akával. Anthony Downs 57: c.tmondás a közös jó s 1éni költs-haszon-kalkul közt: "nem éri +" a szavazáson részt venni - utilitarista +?zés. a többs döntése heytl is le7. a demokr ki1enlítő, akadáyozza z 1éni érdek érvényesülésit - garanc is z önkényuralmmal szembe. z ctétek s érdekkülünbsek tompításának, a kölcs engedmek kicsikarásának, béke +őrzésinek péz s tigényes módxe) 6 - z áll mint függetl köz6 fölemelkedési. Hobs: jelen eszköz jövőbéli jót biztosítni. z önfönntartás akko biztosít6ó, ha birtokolja föltétit. képess +tételire rávenni - Ro Dahl concept o power 57. Arendt: a közössi Vot élbe tartja. dünamisz, potentia, Macht - potencialitás - '58, 2oo. nem 1etl birtoka, hanem 1 köz 1üttes cselekvésinek köve. a szavak s tettek elválnak - máskint cselexik, +jelen a 6i befoyásolás le7őse. Steven Lukes: érdeki c. 6, z aut érinti '74, 26. föltétezi a károkozást 186) fölött - része z Fszak, uralm. a rábeszélés, kommunik jelense - Fouc '8o, Hab Theorie des kommunikativen Handels Fr 81 - tisztába' z intézmesült parancsolási-engedelmessi szabáyokkal: A 6 kölcs komm révin intézmekbe' +testesülő +1ezés. A +1ezés fölrúgásával a 6 is +szűn'. a poli 6nak nem xves részi z Fszak, ha a 6 zzal él, a pol +szűn. a béke +őrzési érdekibe' a 6at humanizálni kölle, +szüntetni z zt övező misztikumot, be kölle vonni a Vnak z e áta lakít6ó szférájába - ára: demisztifikálásával a tekek is eltűntek - emiatt hasonlít a mod pol z iszapbirkózásho)
szabs - Ber szabs 2 foga 58 Ox előad - közbeavatkozás nékü 9o, 342 + forrása a 6nak v beavatkozásnak, mey +szab6ja: cselekedje, legyen. szabs vmitő - vmire 194) A mods a fejlőt z 1én fölszabításával éré el - garanciákra van szüks. bírálója Ger MacCallum: 2téhasító. 3 tényező 1si /triadic concept. kénxtő v korlátozástó - vkinek vmitő -re. Rawls igsoss-elminek talpköve a szabs fönntartása. A szabsot z =sen lapuló szabsjogok /liberties rendxe fejezi ki - a szabs értéki a szeméyek s csopok zon képessivel arányos, h miként tudják céljaik +valósítni a rendx keretin belü. a szabs s =s 1mást kizáró voltát is cáfolni hivatott, áthidal6ó szakadék 195) föltétek, élkilátások =sét - Mi Walzer Spheres: minden elosztási területet specifik elv szabáyoz. minden elosztási elv korrekciós, külső beavatkozást ír elő. mit kezd7ünk a társak közti =tls s igstls tényivel? Hayek: függetls 1 másik önkényes akátó '6o, 12 - akadáy hiánya, csa annyiba' vál' +vá, amennyibe' élni t'unk vele. A rab. attó +' nem válna szabaddá, ha szavazati jogot adnánk neki. csa ha zonos törvek vonakoznának rá, tulajdont xez7ne s senki 196) se állít6ná aka c.ire s. céljai elérésinek szo'gálatába. a kénxítés le7ősinek kizárása. Ch Tayl: a - le7ős fog /opportunity concept, a + végrehajtási /exercise c. - a belsőbő fakadó akadáyokra irányítja a figyet, meyek befoyáso'ják döntésim, cseleim. GA Cohen - analitik mxizm: nem elég kizárólag individuálisró' beszélni. kilép7 osztábó - a Wsoszt mint kollektivitás nem le7 szab. a - szabs alternatív konca Quentin Skinneré - republikán: z állpolgi nevelésre heyezi a hangsúyt. szabs csa akko van, ha a polgok törvek xint élnek s teljesítik kötelessik 197) a mod lib jogelvű - a premod republikanizm kötelesselvű. Ber 4 essz Eu 9o

feminizm s ökologizm - a férfiuralm össz1eztet7ő-e z univ erki fölfogással - mestersesen kilakított föltétek? nem kultúrafüggő. Ariszt: alávetettje, termes, ad, nem áll z e 6ába', h változtasson. Rous Emil - Soph engedelmeskedjen. a jogi-poli =s kimondása, aut 199) - élire vonatkozón döntéseket hozzon. + szabs: a társi él játékszabáyinak kilakításába beleszójonak. nők belekénxülési a hagyos magánéli xepööbe. Carole Patman: dichotóm. a lib krédó xint a köznek nics joga beleszólni z 1én magánélibe. uakko =k - Kymlicka 9o, 25o. a szabs +őrzésit szo'gáló c. "mi szeméyes, z poli" 2oo) z otthon Va a közössi tapasztalatok Va.
z e s a term közti visz uralmi-erki szem.ja - Rachel Carson Silent spring 62: a DDT s más gyomirtók 2o1) - zavarok a madarak reprodukciós ciklusába'; kipusztu'tak a halak a Temzébő, z Erie-tó halott. Rói Klub - Limits 72, né zö'dek 83 - 5,6 %. Vméretűk, a heyi c.intézkedések 6ástlok. a mods z et a term közép.jába állítá, a term forrás s eszköztár - uralmi visz. kötelezettsi, korláti kihasználásának? sekéy s méy mozg - a +különböztetés lapelvi? antropo- a károk ne üssenek vissz s biocentrik, z e nem közép.) nem kivételes, kitüntetett heye. természetess - redeti, nem tudják +ismételni, reprodukálni, a társi s épített önyezet származtatott, teremtett. z előállított is termes. vidéki, elutasítni a nem szüksxű v nélkülöz7etl fogyasztást. a kényelm ctmond a termess elvinek, fölös pocsék, káros elhízás, igstl. mértéklet, csa a szűkös, de nem szűkölködő, elfogad6ó) - posztmat minősi él a pazarlóval szembe'. heyettesít7etls, Yellowstone 872. jövővel törődés. a gazdi növ ára z Fforrások kimerítési. a közgazdászok jelencentrikusak /c. P Heyne - a beruházások max nyereséggel +terülésének távlata) a különbs z eltelt t ut fizetett kamat, de értéke nem változ. a do'gok jövőbeli értékire nem kö tekintettel lenni. ház ma 37 6oo, 2o év múlva 1oo ooo - évi 5 %-os kamatos kamat. "A tört nem heyettesít6ő - Rob E Goodin Green pol theory , PolityP 92, 72 + újbali fölszabadulás, autenticitás 2o4) uralm s elid c.téti - semmitmondó. ökofeminizm. hamiss, képmutatás elutasítása - öncélú külsődlegess. állati jogok - Luc Ferry Új rend - z ökol Eu 94

más: konzerv - nemzeti radikál

pótcselekvések
hálójából nem tudok
tenni kitörni

Ordo joculatorum Dei

2011-10-24T17:04:00.008+02:00

Isten bohócai rendje
- katt rá a fönti szavakra!
a bejegyzés címire is lehet
- olvasnivalók

hiába várod,
míg magad nem teszel meg
mindent őérte

Elvira Amrhein angyali

Röhögni jó

Angela Carter írja az Esték a cirkuszban c. regényében:
A bohóctréfák által kiváltott vidámság mértéke egyenesen arányos a bohóc által elszenvedett megaláztatásokéval. És mégis: talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bobóc nem más, mint Krisztus képmása.

Kamarás István OJD

Erősen fogadom...

2011-10-21T21:54:00.002+02:00

Claude Lorrain: Táj bűnbánó Magdolnával, 1647, Prádó

"Pórul jársz, ha más / akarsz lenni, másokhoz / akarsz tartozni." - Az emberi haladást, jólétet hatalmas mértékben előmozdító találmányok.

2011-10-08T21:06:00.004+02:00

Lenéztünk a hajógépházba,
ahol a dugattyúk között
a fűtők futkostak pucéran
s vörösen, mint az ördögök;
a forró lég mintha valóban
pokolból zúdult volna ki –
Micsoda munka! … „Megszokták már”,
szólt könnyedén mellettem valaki.

Nyugszéken ültem a hajón már,
csukott könyvemmel térdemen;
kétfelől kéklő hegyek úsztak,
ápolták megfáradt szemem.
Dombok és felhők…megiratlan
vers volt ez is, az utazás,
futó képeit lágy ütembe
fonta a lenti tompa dohogás.

Úsztam a vízen, fönt a fényen,
boldogan, hogy felül vagyok,
költői szintjén a világnak,
amely alattam békétlen dohog,
izzad, és köpköd fuldokolva –
- Megszokták?... - nyugtattam magam -
Megszokták? – nyilalt belém ekkor
a múlt fagyasztó éllel gúnyosan.

Megszokták? – Meg tudtad te szokni
- (volt benne részed) – a kapát?
Emlékszel? Emlékezz apádra!
mit szokott ő meg? A halált!
Sorsa derekán mit szokik meg
mind-mind – (hisz tudod) – a szegény?
Kínlódva jártam föl-alá már
a hajó lüktető födélzetén.

- Bolond vagy – sziszegtem magamban.
- Áruló! Az vagy, semmi más!
csattan egy másik hang szívemben
s tagolta egyre rá a dohogás.
- Áruló! Hazug! Nyomorult vagy!
Lapuló bérenc!... – Ha megint
alul kerülnél a fűtőkhöz:
megszoknád azt a fojtást, azt a kínt?...

A korlátnak dőlve vívódtam
s úgy éreztem, mintha apám
fűtene lent, mint rég fűtött is
napszámra a gróf birtokán.
Mintha apám és minden ősöm
dohogott volna ott alant,
jajongott volna föl a sírból –
Verte a rengő padló talpamat.

Néztem kapkodva a vizet, a
futó tájat, mintha velem
már nem is ez a hajó futna,
hanem a dohogó történelem.
Mintha dühöngve, hányingerlőn
az rázna, könyörtelenül
tagolva a szót: nem feledhetsz,
nem menekülhetsz – bárhová kerülj!

James Watt leedsi szobra

Illyés Gyula: Nem menekülhetsz (Rend a romokban, '37)

s Luigi Galvanié Bolognában

Születtem Bologna mellett

egy lótusz-nevelő tóban.

Fejeselő búbosvöcsök,

lábát, ahogy égnek dobálta,

ez volt az élmény, a sosem feledhető.

Nevem? Keroké. Persze

önmagam adományoztam magamnak.

Egy szép nap - hálóba kerültem.

Egyenesen az Egyetemre vittek, mégpedig

Galvani laboratóriumába.

Diákok jártak-keltek ott,

valami barcarolát dudolásztak...

E délután - ezerhétszáznyolcvanban, úgy tudom -

hasamba bonckés hegye szúrt, és

a villamosság fölfedeztetett.

Meghaltam; így

hagytam el az árnyék-világot.

Sose ragyogott úgy Itália ege.

Kuszano Simpei: Keroké, a béka, ford. Illyés Gy.

Nálunk ilyen nincs! Na Szlovenszku po szlovenszki. (Néhány perccel több, mint 2 óra és 18 éven felül!)

2011-10-05T21:21:00.020+02:00

vö.: konzerv /- kattints rá!

a X. 15-i pénzvilágurak elleni 1ik tüntető Bécsbe' a V mint vendetta /vérbosszú maszkjával - Leonhard Foeger, Reuters képi

A FA mellett

2011-09-23T09:48:00.018+02:00

...

Minden jelenség, minden mozdulat

eszméim része itt: egy gondolat,

szerepét váró akarat, ha még

lehet miért. E nép

löki a vért szívembe, számba az igét.

Hazugság vagyok, puszta kép

nélkülük, létre nem lehelt anyag;

s szívedben is csak álmod, semmiség!

Illyés Gyula: Dülő-út, in: Hűtlen jövő, '38

A fölvidéki autonómia melletti érvek néhány történeti, gazdasági s politikai vonatkozása

(- Esetleg egyszerűsíthetjük, rövidíthetjük is az előbbi címet:

“Érvek a FA mellett”, ha már FÁK is vannak. És ha a hatalmas szovjet-orosz birodalom, bár felemásan, de képes volt mégis átalakulni FÁK-ká, talán nem reménytelen a küzdelmünk, hogy egyszer mi is megpihenhetünk a FA-nk alatt.)

Meg vagyok róla győződve, hogy mindenki számára egyértelműek az előbbi kifejezések, de pár szóban mégis tisztáznám, mit is értek rajtuk:

Fölvidékről lesz szó, ami alatt a mai Szlovákia területét értem, eltekintve a nem egészen adekvát történelmi kifejezés körüli vitáktól, s anélkül, hogy kétségbe vonnám a szlovák nép istenadta jogát a saját államára.

Fölvidékről lesz szó azért is, mert nem szeretnék lemondani a magyarok azon jogáról, hogy mint egy nemzet tagjai saját maguk döntsenek az őket érintő kérdésekben, s merthogy szimbolikusan se lehet egyenjogú egy nemzetrész egy más nemzet nevével jelzett államban.

S Fölvidéki Autonómiáról fogok beszélni mint célról, ami magában foglalná Fölvidék magyarlakta területeit, akár egy polgári jellegű autonómia keretében is.

A már többször használt autonómia görög eredetű kifejezés, magyarul önállóságot, önkormányzatot, önigazgatást, önrendelkezést jelent. A bölcseletben főként I. Kant foglalkozott ezzel a fogalommal minden ember erkölcsi szabadságát, önmaga szabta szabályait, öntörvényűségét értve rajta. Az autonómiát tehát mindenki jogosan igényelheti úgy egyénileg, mint másokkal együtt - kollektíve is, noha nem mindenki teszi ezt azonos mértékben és módon. Az autonómiát ugyanis el kell sajátítani, föl kell rá készülni, ki kell harcolni és élni kell vele, ami hosszantartó folyamat és stabil intézményeket föltételez. Fontos az is, hogy az autonómia sose lehet abszolút, mindig csak másokkal együtt elérhető életkeret, másokat is meg kell győzni, a velünk szembenállókkal is el kell fogadtatni valamiképpen a törekvéseinket, potenciális szövetségeseket, támogatókat kell szerezni nemcsak a saját közösségünkben, hanem a szomszédoknál, bel- és külföldön is, hogy megvalósíthassuk a céljainkat.

Abban általában minden attól megfosztott vagy abban korlátozott érintett egyetért, hogy az autonómia, az önrendelkezés biztosíthatja leginkább egy népcsoport fönnmaradását. Az önrendelkezés, önkormányzat, kollektív jogok és autonómia az említett relatív értelemben is szorosan összetartozó fogalmak. Az autonómia a szubszidiaritás elvének kiteljesítése (ami, mint tudjuk, azt jelenti, hogy a problémáikat elsősorban maguk az érintettek tudják a legjobban megoldani, s csak ha erre a saját erejükből képtelenek, segíthetnek mások, egy felsőbb szint).

Az autonómia kedvező esetben alku és kompromisszumok eredménye, amikor egy adott kisebbség lemond a teljes önrendelkezés elszakadást is magában foglaló jogáról, tehát elfogadja a korlátozott külső önrendelkezést, amiért cserébe az állama lemond a szuverenitásának egy részéről, tehát korlátozza önmagát a kisebbséggel való kapcsolatában. Az autonómia esetében tehát nem kérdőjeleződik meg az adott állam területi integritása, nem biztosított a kiválás joga, de a centrum által átengedett jogok mégis jóval szélesebbek, mint egy adminisztratív helyi önkormányzati egység keretében.

Az önrendelkezést, önigazgatást biztosító politikai szerveződési módok legfontosabb típusai a politikaelmélet szerint:

- a közös kormányzatot, kölcsönös vétójogot, arányosságot és pozitív diszkriminációt biztosító társulásos együttélés, azaz az állam területi és funkcionális decentralizációjával járó ún. konszocionális demokrácia, ami megvalósulhat területi vagy személyi autonómia formájában, és

- a föderáció vagy a közös államot alkotó egységek kiválási jogát az autonómiához hasonlóan úgyszintén nem biztosító regionális állam. (- Nem teljesen tisztázottak e két politikai forma közti különbségek, de ha ismerjük kissé pl. Svájc, Belgium, Spanyolország, Bosznia-Hercegovina, Kanada vagy az USA politikai rendszerét, azért találhatunk köztük eltéréseket.)

Az autonómia két alapvető formája a személyi elvű és területi autonómia.

(A perszonális autonómiát először Morvaországban alkalmazták 1905-ben a csehek és németek egyenjogú együttélésének biztosítására, elméletét pedig két szocialista teoretikus, Karl Renner és Otto Bauer dolgozta ki.)

A személyi elvű autonómia előnye, hogy független a lakóhelytől, hátránya viszont, hogy az egyéni kulturális jogokra való korlátozottsága miatt nem nyújt védelmet az asszimilációval szemben és függ az állam pénzügyi támogatásától, ami visszaélésekre is alkalmat adhat. Perszonális autonómiával igyekeznek pl. a skandináv államokban a lappok, vagy Észtország, Magyarország, Szlovénia s Horvátország nemzetiségeinek a helyzetét rendezni.

A viszonylag korlátozott lehetőségeket nyújtó személyi elvű autonómiával összevetve a területi autonómia sokkal inkább lehetővé teszi a teljeskörű társadalmi életet, mivel közösen gyakorolva szélesebb döntéshozatali jogokat biztosít a gazdaság, a közigazgatás és a politiai döntéshozatal területén.Területi autonómia esetén az azt biztosító állam kezében nagyobbrészt csak a hadügy, a törvényhozás, a jogrendszer, a pénzügyek és a külpolitika marad, de e területeken is lehetségesek engedmények, amit szintén számos európai példa is bizonyít.

A területi autonómiát tekintik tehát általában az egyetlen hatékony eszköznek egy nyelv eltűnésének megakadályozására egy adott területen. A hátránya a területi autonómiának viszont az, hogy nem biztosítja a kisebbségi nyelv használatát a saját területén kívül, ezért kiegészítendő a személyi autonómiaval, ill. az egész állam területére kiterjedő kétnyelvűséggel, amint azt Finnország vagy részben Belgium példája mutatja.Végeredményben azonban az autonómia mindkét említett formájáról, a személyi elvűről és a területi autonómiáról is elmondható, hogy egy adott nép kulturális fönnmaradását hivatottak biztosítani a társas élet minden területén, tehát a sokat emlegetett részleges kulturális autonómiát is kétféle módon lehet megvalósítani, amelyek közül, amint azt már jeleztük, a csupán személyi elvű elégtelen, korlátozott és csak a területi biztosíthatja egy népcsoport tartós fönnmaradását.

A homogenizáló nemzetállamok azért fejtenek ki erős ellenállást a területi autonómiaigényekkel szemben, mert veszélyt, lehetőséget látnak bennük az önállósodásra, elszakadásra, amire azonban a kölcsönös előnyök biztosítása esetén egyáltalán nem szükséges, hogy sor kerüljön. A félelmekkel, előítéletekkel terhes régiókban azonban a józan érvek és a pozitív nyugati példák bizonysága alapján sem látják be, hogy az autonómia nem a szeparatizmus előkészítője, hanem a kisebbségi kérdés megnyugtató megoldása egy adott állam keretein belül.

Az autonómia sikerének tehát nélkülözhetetlen föltétele a megbékélés, a jóakarat, a kölcsönös jószándék és a tolerancia légköre, ill az ezeket biztosítani hivatott türelmes és kitartó párbeszéd és együttműködés. A gyűlölet és frusztráció légkörében nem lehet autonómiát létrehozni.

Lássuk már azonban a fölvidéki autonómia mellett fölhozható érveket:

először is a jogiakat - még akkor is, ha a jog elsősorban inkább csak az adott viszonyokat igyekszik stabilizálni, szentesíteni, de mivel ideális szféra, lehet irányadó, előrehozó funkciója is, s ezért manapság az autonómia mellett fölhozható legfontosabb érveknek is végső formájukban jogi természetűeknek kell lenniük, amiket a már máshol működő jogi rendezésekből s a nagyrészt előrébbtartó európai példákból meríthetjük.

Nem vagyok jogász, így csupán néhány kiragadott és általam is fontosnak tartott jogi vonatkozásra szeretném fölhívni a figyelmet a fölvidéki autonómia mellett, és csupán emlékeztetnék a máshol már elért s számunkra mintául szolgálható rendezésekre, föltételezve, hogy azok, mint pl. a finnországi svéd, a dél-tiroli, a katalán vagy baszkföldi autonómia mindnyájunk számára ismertek vagy könnyűszerrel alaposabban megismerhetők.

Ami a lényeg: a fölvidéki magyarság autonómiaigénye nem áll ellentétben egyetlen jogrenddel vagy nemzetközi szerződéssel sem, amelyeket a két szomszédos állam, Magyarország és Szlovákia elfogadott. Fontos azonban tisztában lennünk azzal is, hogy az önrendelkezés elvét elismerő nemzetközi jogi dokumentumoktól eltérően az autonómiához való jog, sőt még az autonómia egyértelmű meghatározása is sajnos hiányzik a kodifikált nemzetközi jogból.

A wilsoni 14. pont alapján létrehozott Népszövetség és a versailles-i rendszer ugyan felemás, de mégiscsak némi védelmet nyújtó kisebbségvédelmi előírásaitól eltérően a II. világháború utáni győztes hatalmak a nemzetközi jogi rendszert csak az egyéni jogok tiszteletbentartására alapozták. Ennek felel meg az Európai Unió jogrendje is. Az egyéni jogi megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja, hogy az egyén csak a közösségben képes létezni, hogy az egyéni autonómia nem teljesedhet ki a közösségen, politikai szerveződésen kívül, tehát az egyéni jogok kiteljesítése érdekében bizonyos kollektív jogoknak is létezniük kell. Kollektív jog pl. a nyelvhasználathoz, a saját jelképek használatához, az önkormányzatisághoz, az arányos képviselethez vagy a saját kulturális rendszerhez és a közösség fönnmaradásához való jog.

Az autonómiát egy a nemzetközi jogi dokumentumok pontosabban úgyszintén meg nem határozott külső vagy belső önrendelkezési elvvel kapcsolják össze, amely önrendelkezés nemcsak államokat illeti meg, hanem a népeket, nemzeteket is, ahogy az ENSz Alapokmánya 1. cikke 2. pontja azt meg is fogalmazza s további az ENSz, az Európa Tanács és az EBEÉ / EBESz keretében megfogalmazott dokumentumok is pontosítanak, de nem garantálnak, mivel nem kötelezőek. Az azonban, hogy minden népnek joga van az önrendelkezésre és hogy szabadon határozhassa meg politikai rendszerét és biztosítsa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, amit az államoknak elő kell segíteni, a magyar nemzet egysége alapján elegendő érv a trianoni és párizsi szerződések fölülvizsgálatának és az autonómiának a követeléséhez is. (Nem is foglalkoznék a többi jogi dokumentumokkal, csupán az 1992-es, Szlovákia által is - bár több fönntartással - aláírt és a hivatali nyelvhasználatot biztosító Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az 1995-ben az EurópaTanács által elfogadott Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, amely az egy adott népesség által lakott terület etnikai arányainak megváltozatásának tilalmát is tartalmazza, vagy az ugyancsak Szlovákia által is vállalt, az Európa Tanács 1993. évi Parlamenti Közgyűlésén elfogadott 1201-es ajánlást emelném ki, aminek 11. cikkében megtalálható a jog az autonóm hatalomra vagy speciális státusra.) A kulturális autonómia jogát egyébként elvben a Szlovák Köztársaság Alkotmánya is garantálja, sőt a 4. fejezetének címe egyenesen: Területi és etnikai elvű önkormányzat.

A jogi mellett a másik legjelentősebb „ideológiai érvhalmaz” a tájainkon folyó politikai vitákban a nemzeti történelemből nyert, sokszor nagyon önkényesen kiválogatott és értelmezett, de szubjektíve mégis hatékony érvek csoportja, amik talán a szlovákok jelenlegi autonómiaellenességét is mérsékelhetik, ha már annyiszor éltek velük ők is. Az önkormányzatiság különböző formái a Magyar Királyság északi részein is megtalálhatóak voltak a történelem folyamán, s ezek biztosították a szlovákság fönnmaradását is. A vármegyei önkormányzatiság mellett fontos területe volt az autonómiának a városi önkormányzatok hagyománya is, ami főként a német bányavárosokhoz kapcsolódott. Sokatmondó, hogy az idegen betöréseket és a magyar urak és német városi polgárok közti vitákat leszámítva Fölvidéken egy-két kivételtől eltekintve a XVIII. sz. végéig szinte nem is találkozunk nemzetiségi problémákkal. Ez azzal is magyarázható, hogy a XIX. századig a Magyar Királysághoz kötődő hungarus-tudat volt a meghatározó nemzetpolitikai identitásképző tényező, mígnem a korábbi rendi-nemesi nemzetfelfogást külső hatásra is, de főként a modernizáció következményeként föl nem váltotta a nyelvi, kulturális etnikai nemzetfogalom, és egy idegen hatalom bomlasztó hatása és talán expanzionista törekvéseinek következtében is fokozatosan el nem terjedt a nyelvileg meghatározott szláv közösségi tudat. Ezen a nyelvi-kulturális bázison kezdenek - párhuzamosan a magyar nemzeti törekvésekkel - a szlovákok is föllépni a saját politikai igényeikkel.

Az 1848-as forradalom idején a liptószentmiklósi program már a szlovákok részleges önkormányzatának gondolatát fogalmazza meg, de Kossuthék azt mereven elutasítják. A forradalmat követő önkényuralom idején erősödik a pánszláv propaganda. Így került sor az 1861-es turócszentmártoni memorandum megfogalmazásrára az etnikailag kikerekített fölvidéki megyék, az ún. szlovák vidék vagy kerület elképzelésével. A nemzetébresztő Stúrék lassan szélesedő körének hívei egyre inkább a történelmi Magyarországtól független három alternatívával számolnak a szlovákság jövőjét illetően:

- a Monarchia szlavizálásával,

- egy szláv föderációval, ill.

- az Oroszországhoz való csatlakozással,

a magyararokat pedig egyre sikeresebben a szlovákok elnyomóinak, rabtartóinak igyekeznek föltüntetni. Ennek reakciójaként bontakozott ki a megoldást nem jelentő, inkább csak propagandisztikus, de akkor is elhibázott magyarkodás, magyarosítás az az 1870-es évek közepétől.

További fontos területe az autonómia hagyományának Fölső-Magyarország történetében a nemzetiségi mozgalmakban, így a szlovákokéban is fontos szerepet betöltő egyházi autonómia is. Ma a fölvidéki magyarság önállósodásának egyik akadálya úgyszintén az, hogy katolikus és evangélikus részről nincs biztosítva legalább egyfajta relatív intézményi önállóság külön püspökség vagy egyházmegye keretében.

A szlovákok jövőbeli státusát illetően a szlovákság Csehszlovákia megalakulása előtt nem volt egységes. A fölvidéki tótok túlnyomó többsége a történelmi Magyar Királyságon belül képzelte el továbbra is a jövőjét. A kisebbségben lévő, főként néhány száz vagy ezer értelmiségi képviselte ún. turócszentmártoni pánszláv csoporton belül a ruszofil irányzat volt a meghatározó, s inkább csak főként az amerikai emigránsok és Vavro Srobár, a későbbi csehszlovák kormányok szlovák minisztere támogatta a csehekkel való államszövetség gondolatát, amit végül - más lehetőség már nem lévén - az A. Hlinka vezette autonomisták is elfogadtak abban bízva, hogy a legközelebbi nyelvrokon csehektől inkább megkapják azt, amit a magyaroktól hosszú időn át hiába igényeltek, ill. amire csak az utolsó pillanatban, a Jászi-féle autonómiatervben kaptak ígéretet. A legnagyobb tömegbázissal rendelkező Hlinka-féle katolikus néppártiak később a cseh irányítás alatt szerzett negatív tapasztalatok hatására aztán az új állami keretek között ismét az autononomista programhoz tértek vissza.

(Ismert tény, hogy trianoni békediktátumnak köszönhetően Csehszlovákia 62 000 km²-nyi területet szállt meg a történelmi Magyarország északi részén. Az 1910-es népszámlálási adatok alapján ezen a területen a népesség 48 %-a vallotta magát szlováknak, 30 %, azaz mintegy 900 ezer fő magyarnak, 17 % rutén, 7 % pedig német nemzetiségűnek. Míg a máig terjedő időszakban a szlovákok száma több mint háromszorosára - 4,6 millió fölé nőtt, a fölvidéki magyarság lélekszáma és aránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 520 500 főre és 10 % alá csökkent.

Az I. világháború végén a fölvidéki magyarság szempontjából igazságosabb, az etnikai határokhoz jobban igazodó államhatárok is születhettek volna, s eredetileg nem is a szlovákok többségén, hanem a cseh imperialista mohóságon múlott, hogy nem így történt. - Elég, ha csak a Hodža-Bartha-féle tárgyalalásokon egyeztetett demarkációs vonalra emlékeztetünk, amit a cseh államalapítók utólagosan semmisnek nyilvánítottak.

1920-1938 között autonómiatörekvésekkel inkább csak a szlovákok léptek föl a csehekkel szemben. Az anyaországi és a fölvidéki magyar politikát ebben az időszakban a magyarlakta területek visszacsatolásának követelése jellemezte.

Az I. világháború után a kisebbségek védelmét a Népszövetség kisebbségvédelmi rendszerének kellett volna biztosítania. A magyarokat azonban kezdettől fogva diszkriminálták a csehek és szlovákok: sok ezer embertől tagadták meg az állampolgárságot, a kisebbségre nézve hátrányos földreformot hajtottak végre, betelepítések folytak, szabotálták a magyararság nyelvhasználati jogait, a szlovák többségű területeken fölszámolták a nemzetiségi oktatást, a magyar iskolák és intézmények elenyésző támogatást kaptak, már ha kaptak egyáltalán valamit.

A csehszlovák kormány csak 1938 nyarára készíttetett a magyar kérdés megoldására egy kisebbségi statútumot, amely széles körű autonómiát kínált, ám ekkor már a magyar kisebbség politikai vezetői is a fölvidéki magyarlakta területek anyaországhoz való visszacsatolását követelték, amire 1938 végén az I. bécsi döntés értelmében került sor. Jegyezzük meg azonban, hogy félrevezető az elterjedt cseh-szlovák történészek körében elterjesztett beállítás, hogy a nemzeti kisebbségek okozták volna Csehszlovákia fölbomlását. Ebben a hitleri politika mellett sokkalta nagyobb szerepe volt a szlovákok többségének támogatását élvező szeparatista Hlinka Néppártnak.

A Jozef Tiso vezette fasiszta szlovák államban maradt magyarokat a reciprocitás elve alapján kezelték: elvben ugyanolyan jogok illették meg őket, mint a magyarországi szlovákokat. A háborús és közvetlenül a háború utáni Fölvidéken azonban, csakúgy mint a szlovák partizánok és a szovjet-oroszok, majd az újonnan berendezkedő nemzeti és kommunista hatalom továbbra is üldözték a magyarokat, partizánokat, volt katonákat és civileket mészároltak le vagy hurcoltak haláltáborokba és kényszermunkára.

A ujjáalakult Csehszlovákiában a kisebbségi kérdést az 1945 áprilisának elején nyilvánosságra hozott Kassai Kormányprogram értelmében kívánták végérvényesen megoldani, amely szerint néhány a Köztársasághoz hű ellenálló kivételével minden német és magyar elvesztette az állampolgárságát és ezzel minden tulajdonát is. Fölvidékről több tíz-, sőt százezreket üldöztek el és deportáltak, de mivel a potsdami konferencia nem hagyta jóvá a magyar kérdés Endlösungját, a csehszlovák hatalom 1946 februárjának végén rákényszerítette Magyarországot az ún. lakosságcsere-egyezményre, ami újabb százezernyi fölvidéki magyar kitelepítését tette lehetővé, és többszázezert kényszerített a nemzetisége megtagadására, az ún. reszlovakizáció keretében. Ezt 1946-47 kemény telén kb. félszázezer magyar deportálása követte az elüldözött németek helyére a csehországi szudéta területekre. A magyarok állampolgárságát Csehszlovákiában csak egy 1948 októberében hozott rendelet állította vissza - minden egyéb jog nélkül.

Tkp. minden egyes ismertetett összefüggés után meg kellene jegyeznünk: ezért van szükség autonómiára, mégis ha súlyozni akarnánk az autonómia melletti érveket: a magyar területek elcsatolása az I. világháborút követően, annak megismétlése a II. világháború után, és főként a fölvidéki magyarság ezt követő több éves teljes jogfosztottsága esne a legsúlyosabban latba.

Pár évtizeddel később a fölvidéki magyarság helyzében is javulást hozhatott volna a prágai tavasz időszaka: az 1968-as 143. számú alkotmánytörvény államszövetséggé nyilvánította Csehszlovákiát, a következő, 144. alkotmánytörvény 2. cikke pedig pártállami keretben a kisebbségi lakosság létszámának megfelelő arányos képviseletet és a kultúra, oktatás és hivatalos nyelvhasználat terén érvényesíthető kollektív jogokat ígért, ami elvben bizonyos fokú önkormányzatiságot is jelenthetett volna, ebből azonban semmi se valósult meg, mivel a visszarendeződés után továbbra is minden az internacionalista lepelben pánszláv pártállam irányításának önkényén múlott. A szlovák nacionalizmus viszont az akkor uralkodó viszonylag szabadabb légkörben is erősödött, csakúgy mint az 1989-es ún. bársonyos fordulat után.

Az autonómia melletti további érvek a gazdaságiak és politikaiak:

A fölvidéki magyarok a mai Magyarországgal határos kb. átlagosan 40-50 km-ig terjedő széles sávban élnek Pozsonytól Kárpátaljáig. A magyarok több mint ¾-e 435 még ma is magyar többségű településen él, amelyek túlnyomórészt falvak (miközben az üldöztetés, ki- és betelepítések következtében több száz fölvidéki település szűnt meg magyar jellegűnek lenni az elmúlt 90 évben). Az elcsatolt magyar területeket az új államalakulatban a kezdetektől nemzetileg homogenizálni akarták.

A fölvidéki magyarság asszimilációja, beolvadása a szlovákságba a városokban a leggyorsabb. A magyarlakta területek az elszlovákosításra kiszemelt nagyobb iparosított városok vonzáskörzetét leszámítva hagyományosan mezőgazdasági jellegűek maradtak (a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a magyarok esetében töbszöröse a szlovákok ezen mutatójának, míg az alkalmazottak esetében ez csupán kb. a fele, tehát az összlakossághoz viszonyítva kétszer több a szlovák alkalmazott, mint a magyar).

A fölvidéki magyarok többsége tehát mindmáig falvakban él, amelyekben a két legutóbbi évtizedben a mezőgazdaság leépítése folytán az országos átlag fölötti a munkanélküliek aránya. Gazdasági téren a mezőgazdaság leépülésével, aminek szerepét nem vette át más ágazat, a déli területek helyzete nagymértékben romlott. (A munkanélküliség nagyarányú növekedése, ami a nyugati, Pozsony környéki részek kivételével a magyarlakta területeken az országos átlagot jóval meghaladó (a nógrádi-gömöri vagy zempléni régióban 2o % fölötti, szintén nagyrészt a mezőgazdaság leépülésével függ össze.) Az északibb területekkel összevetve nagyon kevés jut ezekre a területekre az infrastruktúrális beruházásokból is. Fölvidék magyarok lakta részeivel a korábbi csehszlovák és a későbbi szlovák központi gazdaságpolitika is mindig a legmostohábban bánt el. A dél-fölvidéki régió az egy főre jutó központi, állami beruházások szempontjából a legelhanyagoltabb terület.

A fölvidéki magyar lakosság inkább elöregedő, csupán egyes keleti részeken van természetes szaporulat, ott is inkább a magukat magyarnak valló cigányságnak köszönhetően. (Jellemző, hogy sok szlovák a cigányokkal azonosítja a magyarokat, és csak, ha arról van szó, hogy kit utálnak mégis jobban, akkor előzik meg jónéhány százalékkal a magyarok a cigányokat, amint azt egy pár éve folytatott szociológiai fölmérés szintén tanúsítja.) Viszonylag magas a produktív életkorú lakosság egzisztenciális elvándorlása is nyugati irányba, Pozsony, Csehország és Nyugat-Európa vagy a tengerentúl, s főként az értelmiségiek esetében Magyarország felé is.

A szlovák homogenizáló oktatáspolitika is szinte törvényszerűen vezet a fölvidéki magyar fiatalok versenyhátrányához, lemaradásához. A magyar alapiskolások kb. negyede tanul szlovák iskolában. Ez az arány a fölsőbb iskolai szinteken csak tovább nő egészen a szakközépiskolák és felsőfokú tanintézmények 8o-9o%-os a mutatójáig, miközben a magyarok aránya az iskolai végzettség mutatóiban is többszörösen alatta marad a szlovákok hasonló adatainak. A fölvidéki magyar főiskolai végzettségűek aránya pl. nem éri el el a szlovák arány 5 %-át se (a somorjai Fórum Intézet adatai alapján). A korábbi hagyományos értelmiségi rétegek elüldözése és elvándorlása és a jelzett hátrányos folyamatok miatt az értelmiségiek nagymértékű hiánya konstans jellemzője a fölvidéki magyarság helyzetének a trianoni elcsatolás óta.

A magyarság súlyának csökkentését célozták a gyakori területi közigazgatási változtatások úgy Csehszlovákiában, mint Szlovákiában is. Mindezek alapján nem véletlen, hogy a magyarság demográfiailag, gazdaságilag, politikailag és kulturálisan is egyre inkább tért veszt Fölvidéken.

A szlovák politikai aktoroknak nem csupán hallgatólagos, hanem a szlovák alkotmányban is deklarált és a politikai döntéseik, tetteik nagy részében is megnyilvánuló célja a homogén nemzetállam megteremtése, aminek legnagyobb akadálya épp a magyarság. Nem véletlen hát az sem, ha a szlovák történelem- és irodalomoktatás nagy része még ma is a magyarok elleni ellenszenvet, gyűlöletet erősíti gyakran egyoldalú, önkényesen kiválogatott és hangsúlyozott szempontok alapján, sőt hamisításoktól és kisajátításoktól se visszariadva. A szlovák politika ebből a szempontból nem sokat változott a XIX. századtól, ugyanannak a nemzete fölsőbbrendűségében hívő, tervszerű és kitartó pánszláv propagandának és térhódításnak a folytatása, amire Grünwald Béla már 1878-ban figyelmeztetett.

Most azonban nem tőle, hanem egy mai szlovák embertől idézek:

„Azt, hogy Szlovákia nemzetállam, nemcsak az alkotmány szerencsétlen preambulumával lehet alátámasztani, hanem a jelenleg hatalmon lévő erőknek a nemzetállam megvalósítására irányuló következetes politikájával is. E politika a társadalmi élet minden területén hározottan képviseli az államalkotó szlovák nemzet dominanciájának érvényesítését... Az autonómia követelése az egyedül lehetséges választ jelenti a nemzetállam etnikai politikájára, amely a minden állampolgárt szolgáló polgári elv helyett a domináns nemzet felsőbbrendűségét hirdető elvet vallja magáénak. Az etnikai elkülönülés tehát nem az autonómia meghirdetésével, hanem a nemzetállam kialakításával kezdődik, hisz az államalkotó nemzet a kiválasztott, elsőrendű polgárok kategóriájának megteremtésével elkülönül az állam többi etnikumától. Ezzel az elkülönüléssel eleve kijelölik a másodrendű polgárok kategóriáját, akik az autonómia követelésével csupán a polgári jogegyenlőségen esett sérelmüket próbálják orvosolni... A többség kollektív jogait csupán a kisebbség kollektív jogaival lehet ellensúlyozni, és sehogy másképp.”

(Merthogy nincsenek sokan, akik a szlovákok közül megértéssel volnának a fölvidéki magyarság egyenjogúságért folytatott küzdelmét illetően, talán már ki is találták, kitől idéztem: Egyedüliként az idős, tiszta szlovák politológus, Miroslav Kusý ismeri el és vállalja föl nyilvánosan a fölvidéki magyarság autonómiájának a támogatását. - Id. mű, 67-8. old.)

Egyébként az autonómia mindmáig vörös posztó a szlovákok számára. Talán azért is félnek a magyar autonómiatörekvésektől, mert magukból, a saját emlékeikből indulnak ki, mert számukra az autonómia követelése már kétszer is az elszakadáshoz vezető első lépés volt. (Mindamellett amióta a téma bekerült a köztudatba, személyes tapasztalataim alapján magyar részről az autonomisták táborának lassú térhódítása figyelhető meg, ami pedig a szlovákokat illeti, lassan talán ők is hozzászoknak a kifejezéshez, mégha egyre hangosabbak az autonómia ellenzői is, sőt egy fiatalokból álló kemény ellentábor is formálódik, amivel szintén számolni kell.)

Szlovákia, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben elfogadta az Európa Tanács kisebbségvédelmi egyezményeit (2001-ben a Nyelvi chartát és a Keretegyezmény) és vállalta, hogy az 1201-es ajánlás szellemében alakítja kisebbségpolitikáját, amelyben az autonómia is törvényes lehetőségként szerepel (ellentétben az 1995-ös magyar-szlovák alapszerződéssel, amiből ez kimaradt), máig sem szabályozta átfogóan a kisebbségek helyzetét, nem alkotott kisebbségi törvényt, nem ismeri el a kisebbségek kollektív, önigazgatáshoz való jogait, nem támogatja arányosan a magyar intézményeket, miközben megszabja működési föltételeiket (pl. az oktatásban használható tankönyveket), és szemlátomást nem mondott le a homogén nemzetállamot megteremteni szándékozó politikája keretében a leginkább ellenségesnek tartott magyarság folyamatos támadásáról úgy bel-, mint külföldön (pl. kedvezménytörvény, nyelvtörvény, kettős állampolgárság stb. kapcsán. A második évezred elejétől pártpolitikailag is bevett megoldássá váltak a szűkebb vagy átfogóbb magyararellenes szlovák koalíciók. 2007 szept. 20-án a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa szinte egyhangúlag jóváhagyta a Benes-dekrétumok érvényességéről, sőt sérthetetlenségéről szóló határozatot.) - Ezek a dolgok szintén mind a fölvidéki magyar autonómia követelését támasztják alá.

A jogi, a történelmi, gazdasági és más érvek lehetnek ugyan hatásosak és meggyőzőek, de azzal is tisztában kell lenni, hogy a szlovákok semmiben sem fognak engedni a magyaroknak, hacsak nem muszáj, épp úgy, ahogy a magyarok se engedtek nékik, amíg nem volt muszáj, csak már késő. Az autonómiáért folytatott küzdelemnek tehát határozottnak és kitartónak kell lennie, egyértelmű stratégiai célokkal és időbeli keretekkel, amikhez ragaszkodnunk kell, és amiket nem lehet föladni, ha el szeretnénk kerülni a teljes fölmorzsolódást és beolvadást.

Az elszakított magyarok, magyarság előtt három reális és viszonylag békés úton elérhető lehetőség van:

1. az ezideig egyeduralkodó és minden valószínűség szerint tovább is folytatódó lassú beolvadás az őket alávető államok nemzetalkotó elemébe;

2. az egész közösséget tekintve: a békés, egyezményes határváltoztatás, ill. egyénileg: lakóhelyváltoztatás útján visszatérés az anyaországba, ill.

3. az autonómia valamilyen formája. Az ideális persze a teljeskörű, tehát politikai, területi autonómia lenne, mert csak ez látszik biztosítni a legszélesebb lehetőségeket.

Nem véletlen hát, hogy 1989 után szinte mindegyik fölvidéki magyar politikai párt célul tűzte ki az autonómia valamilyen formájának megvalósítását, amiben a megmaradás garanciáját látták. Itt most eltekintenék a különböző autonómiakoncepciók részletes ismertetésétől és csak egy eseményt emelnék ki:

Az 1989 végi fordulat után a 2. mérföldkő az utóbbi évtizedek fölvidéki Magyar politikatörténetében 1994 eleje: ekkor került sor az önkormányzatiság, önrendelkezés szempontjából eddig talán legfontosabb eseményre: a szlovákiai magyar választott képviselők és polgármesterek országos nagygyűlésére Komáromban, amelynek területi önkormányzatot vagy autonómiát, ill. ahol az nem lehetséges a személyi autonómia megteremtését kitűző céljait később a kormányzati szerepet vállaló MKP sajnos föladta. (Azt, hogy kudarcot vallott ez a kezdeményezés, a szlovák nemzetállami erők ignoranciája mellett az is magyararázhatja, hogy még mindig hiányosak tájainkon a hagyományos hatalommegosztás, a toleráns politikai kultúra, a közös akaratérvényesítő intézmények, a politikai együttműködés s a kölcsönös bizalom és tisztelet. Igaz viszont, hogy a kisebbségi pártok kormányzati szerepvállalása bizonyos kényszerhelyzetekben, mint amilyen az euro-atlanti csatlakozás ideje volt a szlovákok számára, oldotta is kissé a feszültségeket és mérsékelte az egymással szemben táplált előítéleteket.)

A polgári kezdeményezések közül a legismertebb talán a komáromi Bósza Jánosnak a különböző, néha megmosolyogtató nevű (DFÖT /Dél-Fölvidéki Önkormányzati Tanács, ill. Terület; Nomos Regionalizmus; Jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt, Honföld Köztársaság, sümszi /saját ügyeinket magunk szeretjük intézni) sokszor egyszemélyes, inkább polgári elvű autonómia-kezdeményezései (ajánlom figyelmükbe a szemlátomást egyszerű, de rokkantan is tiszteletreméltóan kitartó emberre valló internetes Commora Aula honlapját /http://www.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz), vagy az ő kezdeményezéseit folytató és támogatói körében nagyrészt azonos Cséfalvay Pál-féle Harmónia-társulás, amelyeknek a sorsa leginkább csak a mediális befeketítés lett, de mind ezek, mind más kezdeményezések is, bár tabudöntögetők voltak az autonómia kérdésében Fölvidéken, ezidág elég szűkkörűek maradtak, nem értek el nagyobb támogatottságot a civil szféra történelmi traumákkal is magyararázható fejletlensége és bátortalansága következtében tájainkon. Talán annyit azonban mégis sikerült elérniük, hogy a fölvidéki magyarok egy része legalább már bátrabban ki mer állni az érdekeiért és a távlati célokért.

Ami magyarság érdekeinek képviseletét illeti autonomista szempontból is nagy mulasztásnak tartom, hogy a rendszerváltás után és óta a hivatalos nemzetpolitika szintjén mindmáig nem vetették föl a trianoni és a párizsi békediktátumok fölülvizsgálatának igényét, - nem azért, hogy viszályt szítsunk vagy határokat tologassunk, bár békés úton ez utóbbiban se lehet semmi kivetnivalót találni, hanem mert imperialista módon, nagyhatalmilag, az érintett lakosság kizárásával döntöttek rólunk, s ezt legalább részben helyrehozó igazságszoltáltatás lehetne az önrendelkezés és az autonómia biztosítása. (Ami a jövendőbeli autonómia határait illeti, egyértelműnek csupán a Versailles-ban és Párizsban igazságtalanul megszabott jelenlegi országhatár tűnik a déli vonalon. Ami az északi határvonalat illeti, itt már nagyon sok a konfliktusforrás. Kiindulásként több történeti előzmény is szolgálhat: eligazítóak lehetnek a XIX. századi szlovák autonómiatervek határai is, mint ahogy az 1918 decemberében Bartha Albert magyar honvédelmi miniszter és Hodzsa Milán csehszlovák megbízott által nagyjából az akkori szlovák-magyar etnikai határt követően meghúzott demarkációs vonal és az I. bécsi döntés határárvonala, amit fönntartásai kifejezései mellett is elfogadott és tiszteletben tartott mindkét érdekelt fél. De megszabható a határ a mai etnikai viszonyok és a természetes tájegységi, gazdasági kapcsolatok figyelembevételével is.)

Minden szinten erősíteni kéne azonban az önkormányzatiság s autonómia formáit. Sok társadalombölcselő szerint a demokrácia a nyelvi közösséghez kötődik, ezért alapvető fontosságú, hogy ennek lehetőségeit s a hozzátartozó jogokat és kötelességeket biztosítsuk. Az egyenjogúság biztosítása, az asszimiláció és elnyomás megakadályozása elképzelhetetlen az önrendelkezés és autonómia nélkül. Az autonómia megvalósításához sok támogatóra, szövetségesre, vagy legalább semleges, toleráns partnerekre lenne szükség a közvélemény, az államalkotó nemzetek és a külföld részéről is. Sokszor szükség lehet kerülő utakra, átmeneti, közvetett megoldásokra (pl. hogy kormányzati szerepvállalással csökkentsük a többségi előítéleteket), de a távlati, stratégiai célokról és időkeretekről semmiképp se szabadna megfeledkezni vagy lemondani. A föladatokat össze kéne hangolni, a kezdeményezéseket támogatni kéne, s ehhez megfelelő demokratikus szervezeti formákra is szükség volna. A kölcsönös érdekeltség alapján a civil szférának, a politikai szervezeteknek és gazdasági vállalkozásoknak és az államnak is szerepet kéne vállalniuk az autonómiaküzdelemben.

Tisztelt hallgatóság! Ha úgy döntünk, hogy támogatjuk az elszakított területeken kialakítandó autonómiák ügyét, a saját lehetőségeink és lelkiismeretünk szerint valószínűleg mindnyájunknak áldozatot kell hoznunk. Valakinek talán elegendő az erkölcsi kiállása, más a szervező munkában vagy megfelelő pénzügyi támogatásával segíthet, de az sincs kizárva, hogy néhányunknak az exisztenciánkkal is fizetnünk kell majd, és még így is számolni kell azzal, hogy nagyon csekély az esélye, hogy bármit is elérhetünk, mert egyelőre nem vagyunk olyan helyzetben, hogy a nemzetrészünket érintő kérdésekről mi magunk dönthessünk. Viszont senkinek se volna jó az se, ha az anyaországi magyar társadalom differenciálódása miatt a trianoni határokon túl élő magyarság sorsa a politikai játszmák eszközévé vagy feszültséglevezető csatornává válna, aminek már szintén többször tanúi lehettünk.

Végezetül egy versszerűséget szeretnék ideiktatni. Bizonyára ismert Önök előtt Kem. Ist. nemrég megjelent híres Búcsúverse. - Kissé parafrazálva:

Édes hazám, én szeretlek,
mert te nem tudsz, neked mindegy,
s noha nagyon sokan győzködnek:
lemondani rólad: saját érdek,

nem leszek hűtlen, nevezzenek
bár ostobának vagy veszélyesnek,
bármit vágnak is fejemhez:
szeretlek és nem csüggedek.

Lőjenek bár nyulakat sortűzben,
vagy szívódjon fel, tűnjék el
egy városnyi ember minden évben,
én fizetem a távfűtésem.

Minek kezdnénk bármibe is,
ha nem tudunk megegyezni,
csak magunkat pátyolgatni
azt remélve: akad, aki eltakarít?

Gonosz mind, ki élősködik,
jól megél és ügyeskedik,
várja, hogy majd megfizetik,
hogy szabadon gyűlölhet itt,

s mert földedből kincset túrhat,
mocskolódhat, gúnyolódhat:
lábtörlő vagy a talpaknak,
elárulnak és elhagynak,

nem tisztelnek se itt, se ott,
mert túl nagy volt a te vonzásod,
utolsóként ha elhagylak, ha maradok,
érted voltam, érted vagyok:

senki, mígnem földdé válok,
addig meg csak elkínlódok,
rossz filmeken nem bambulok,
rossz költőket nem imádok.

Névtelenül csendben-rendben,
amíg akad néhány értelmesebb,
munkálkodunk tisztelettel
másokkal együtt, akik nem gyűlölnek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket és további sikeres munkát és minden jót kívánok mindnyájuknak.

Források:

- Duray Miklós: Önrendelkezési kísérleteink, Méry Ratio, Somorja 1999

- Fábry Zoltán: A vádlott megszólal, 1946 májusa - 1968 in Merre vagy, Európa? Kisebbségek a vádlottak padján, Pannónia, Pozsony 1991; szlov.: Kalligram, 1994

- Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus, Osiris, Budapest 2006

- Hévizi Józsa: Autonómia-típusok Magyarországon s Európában, Püski, Bp. 2001

- Janics Kálmán: A hontalanság évei, 1979, Hunnia 1989 - szlovákul: Püski 1994

- Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága, Magyar Élet, Budapest 1944

- Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről, Medvetánc, Budapest 1988 - A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkaközössége

- Kisebbségi autonómia-törekvések Közép-Európában a múltban és a jelenben, szerk.: Kupa L., PTE, Pécs 2009

- Kisebbségi érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák, szerk.: Tabajdi Cs., Barényi S., Osiris, Budapest 1997

- Miroslav Kusý: A magyarkérdés Szlovákiában, Kalligram, Pozsony 2002

- Magyarok Szlovákiában 1989-2004, szerk.: Fazekas J. - Hunčík P., Fórum, Somorja - Dunaszerdahely 2004

- Az önkormányzatiság az önrendelkezés alapja - A szlovákiai magyar választott képviselők és polgármesterek országos nagygyűlésének hiteles jegyzőkönyve, Komárom, 1994. jan. 8., Komáromi Lapok - Szinnyei, Komárom 1995

- Situace maďarských menšin ve státech sousedících s Maďarskem, in Menšiny a intergrující se Evropa, eds.: P. Hirtlová, V. Srb, Nezávislé centrum pro studium politiky, Kolín 2009, p. 395-411

- Szarka László: A szlovákok története, és

- Vígh Károly: A szlovákiai magyarág sorsa, Bereményi, Budapest é. n.

Disznópásztor

2011-09-16T13:43:00.023+02:00

Vö. /kattints rá! - megnyílik: a pásztori hatalom /M. Foucault

Évának

Túlléptem a lét határát,

s túllépem a nemlétét is,

s nem magyarázza meg senki:

miért - jó, rossz, lázadás?

Megyek tovább ily hülyén,

s remény sincs jobbra,

s nem számíthatok másokra,

pedig magunkra maradni: a vég.

Talán darabig őrzöl még

a szívedben, ha el is hagysz,

az imád valahogy nyugalmat ad,

kínjaimban apró vigasz,

haszontalan, mit sem ér, de van

kinek kívánnom: hátha Te -

elkerülhet/t)ed!

Illyés Gyula: Gyűrűk

Francia barátaimnak

Gyűlölet izzó gyűrűje szikrázik

egy nép körül itt; s épp olyan sűrű

dühtől sistergő gyűrűben a másik.

S a harmadik épp ilyen gyűrű.

S a negyediken! Jól összeszorítva

megannyi transzmisszív fogaskerék

pörgeti társát reciprok kínokra,

hajtja tébolyuk önrendszerét.

Kaján aknák, orv örvények, harapni

leső-lapuló csapdák, fű között –

forgó tűzlap, forgó színpad, - megannyi

pokol-üst, mely pörögve füstölög;

nyúlnak ki mindből egymást főbecsapni

egymást egy kéjjel gyötrő bűnösök.

... Ez volt a tájkép, mes chers, ami várt,

hogy hiven, parolákkal kezemben

lépdeltem akkor is jövőnk iránt,

hogy - öklendve – kerengtem!

Jaroslav Kosťál /Kostyál Tavaszdics: Felvidéki, Nyitra környéki táj

/Közügy, 1981

Legyetek jók, ha tudtok /State buoni se potete - Néri Szent Fülöp /+ 1595 :)

2011-09-10T20:12:00.019+02:00

haikus

Lelki párod ő,
szerelmed örökre,
az Úr kegyelme.

/She's your spiritual

mate, love for eternity,

the grace of Lord.

ha...

legyőzhető lesz
a halál s a verseny is
boldogok leszünk
?

A F G: Az önirónia kétélű fegyver; míg nevetek magamon és hibáimat föltárva kifigurázom magam, és együtt nevetünk, sajnos vannak, kik cserébe tört döfnek hátamba és így röhögnek: "milyen ostoba ember! hát nem tudta!" Én csak nevetek, de már mások nem, inkább káröröm csillan szemükben, és oda lesz hitem; "hát szabad még magamon nevetni?"

vigyázz - gondolkodni veszélyes!

csak a szenny másra
öntésével tisztulhat
meg a mi lelkünk

tarts önvizsgálatot!

http://www.család és egészség.hu/családi_házipatika/borrágófű

+ http://www.webbeteg.hu/a-boldogságról-orvosi-szemmel - köszönettel M.I-nek

Ria - "kitéptem! vidd és légy boldog vele!"

- Klapka hős volt. - Fater, ne röhögtess! Ma már nincsenek olyanok.

2011-09-02T16:54:00.004+02:00

B. J.?, vagy inkább O. N. fényképe a szept. 1-i komáromi kettős állampolgárság melletti tüntetésről

Elpuhult gyáva emberek sose harcolnak ki autonómiát, sose lesznek önállóak.

Örömóda + más - a semmisség felett

2011-08-15T19:29:00.016+02:00

cette terre ardente, où se lamente

auprès de sources l'oubli des morts.

Rilke

/ford.: e lángoló föld, hol jajongva sír

források mellett holtak feledése

gondozd kertedet

gyarapítsd, amiből nőtt

és amivé lesz

s ne hidd, hogy ami

elmúlt, visszatérhet még

derülsz. - te már soha

/haïkus subjectifs

care for your garden

enrich what it grew out from

and what it will become

do not believe that

what is past will return again

you're cheery. - never

A barbár terjeszkedés Ellen - Egyre kevesebben vannak - Kitartás, Kolonialisták! - "Bi magyara do hlavi!" - ahogy Dunaszerdahelyt skandáltuk (= Verd agyon a magyart!)

2011-07-31T20:41:00.012+02:00

Ilyen plakátokkal heccel a legrégibb tót párt a magyarok ellen Fölvidéken, miközben folyik a "csöndes hontfoglalásuk" is.

Ily szöveggel: "Nem akarunk Fölvidéken élni!" ezt is a fönti uszító pártosok tanálák tán ki (csak a hagyományos 7 helyett nehány más északibb folyó: a Duna, Vág, Garam, Ipoly, Sajó, Hernád, Bodrog stb. jelképi maradtak le róla):

F. B. - nehány sornyi hajkus kiegészítés J. A. egyik verséhez + más ez-az

2011-07-31T19:46:00.053+02:00

mért nem mondtam meg
az igazat? - megcsaltalak
s meg magamat is

nem vágyom kéjre
már csupán szerető bölcs
szavad hallani

és derűs arcod
látni - a boldogságot
jelenti nekem

a kongó üres
órákat s a fájdalmat
meg lehet szokni

s hogy belehalok
hogy nem adhatom amit
szeretnék azt is

Csehov: A halál árnyai, Goda Gé ford., Far Lő Im 3 - A közöny a lélek paralízise a halál előtt. s akarmennyit gondolkodom, bárhova küldöm is gondolatim, egészt világos, h vágyim közt nincs 1etl1 uralkodó fővágy, 1 minden másnál fontosb. A tudomány szenvedéyes szeretetibe', z élethez való ragaszkodásomba', z ágyon való üldögélésembe' s z ön+ismerésre való törekvésembe', összes gondolatimba', érzésimbe' s fogalmimba', meyek mindenre kiterjednek, nincs semmi közösség, semmi, mi mindent egységgé foglalna össze.. Minden gondolat, - érzés önmagáér' él bennem, minden ítéletem a tudományról, színházról, irodalmró, tanítványimró, z összes képekről, meyeket képzeletem rajzol elém, a lgélesbe' se tudnék oyasvmit találni, mit uralkodó eszmének, vagyis z élő e istenének neveznek.

s ahol e nincs, ott nics semmi.. Mivel oy szegény vagyok, csa erre a komoy betegségemre, a haláltól való félelmemre, az emberek s viszonyok befoyására s mindenre, mit azelőtt világnézetemnek tartám, mit élem értelminek s örömének tartám, minde fölfordult, - porrá vált. .. most közönyös vagyok s új világosságokra má reményem sincs. 68-9)

A semmirekellő - Egyhangú munkás élet, koplalás, szegényemberszag, durvaság s a mindennapi kenyer gondja várt rám. 79) Ivánfi András - Retek: A tetvek +eszik a füvet, a rozsda a vasat, a hazugság a lelket. Uram, bocsásd meg vétkeinket! 1o1) Hogy z e iy élt foytasson s +győződésinek magaslatán tudjon maradni, ahho fejjel, szívvel do'gozni köll napról napra 1o7) A haladás a szeretet tetteibe', z erkölcsi kötelesség teljesítésibe' áll. Ha senkit el nem nyomnak, ha senki se esik a másiknak terhire, ez az igazi haladás. 1o8) Nem vót nap, h vmi gazságot ne követtek vón el rajtunk 113) Dolsikova Viktorovna Mária: A'szem, h minden rossznak a semmittevés, az unalom, lelki üress z okozója, s minden rossznak be kell következnie, ha az embör mások költségin él. Végre is minden gazdagságot jogtalan úton szereztek 1o6/7) Tehetséges, gazdagon +áldott ee tudják, miképp kö' élni s mennek a maguk útján, de az oy középszerűk, mint pl én, semmit se tudnak s semmire se képesek. z iyenek számára nics más mód, mint h vmi ált s méyre6ó mozgat találnak s aztán annak árjával úsznak 118/9) Büszke vótam, mer Viktorovna Mária mindenkinél szebb vót. Éjjel pedig őt s magamat láttam álmaimba'. Úgy éreztem, h mulatnak rajtam, s ha +unnak, rögtön elkergetnek 13o) Ivánfi Vikt Élünket s házasságunkat komédiának nevezé, s zt mondá, h z egész nem más szeszéynél s játéknál.
Mása azonba' rosszul aludt éjjelenként, gondolatokba méyedve üldögélt a hálószoba ablakánál. Vacsoránál +szűntek a jókedvű beszélgetések s kacagások. Rettenetesen szenvedém, s ha ese, minden csepp ú 6olt szívembe, mint a serét s kész lettem vón térdre borulni Masa előtt, s bocst kérni tőle a rossz időér 144) Ő: ki +unta a szennyet s a kicsinyes, garasos érdekeket, ki föllázadt, kit z él +sérte, a csa a szépbe' talál nyugalmat s kielégülést 154) s én +érzém, h Masa pillantási - búcsúpillantások vótak. Semmittevéssel űztem z időt s 1re világosabbá vált előttem, h eddig is csa azér szántám, kapálám, csa azér vágám fát, mer ő így akará 155) Sajnálám Dubecsnját, de csa a xet sajnálám, meyre nyilván szintén eljött a végzet. Miy n boldogs xetni s xettetni, s miy borzasztó érezni, h lezuhanunk e magas toronybó! 156) Találkozásunk s házasságunk csa epizód vót, aminőbe' sox lesz +' része z élbe' ez eleven, tehetséges asszonynak.. Én zonba csa z a kocsis vótam, ki őt 1ik élménybő a másikig fuvarozám. Most zonba elég vót neki, most ő elrepül, s én 1edü maradok 157) nemzedékeken át annyi igazságról, könyörületessrő s annyi szabsró olvas s mégis hala órájaig, reggeltől estig csa hazudik s gyötri 1mást, de a szabstől fél s irtóz, mint z ellenségitő 165) 1: Minden elmúl', z él is el fog múlni, í te6' z enek nics semmire szükségi. V z enek nem ke más, mint a szabs tudata, mer ha szab, igazán nem ke neki semmi. Tépje te6' szét a fonalat. Önt is, húgát is szívbő ölelem. Bocsásson + s feledjen el 168) Retek: z igazságosak lelki fehér, mint a kréta, a bűnösöké, miként a sikárkő. z igazságosak lelki, mint a gyantár, fehér, a bűnösöké, miként a szurok. Do'gozni ke, szenvedni ke, gyászo'ni ke, mer z e, ki nem do'goz s nem szenved, nem kerü'7 a mennyek oába. Jaj a jóllakottnak, jaj a hatalmasnak, jaj a gazdagnak, jaj z uzsorásnak! Nem látandják + soha a mennyeknek oát. A tetvek +eszik a füvet - a rozsda a vasat. - s a hazugs - a lelket - fejezé be Kleopatra 169): zt mondom s zt gondolom, amit akarok s boldog vok 17o) zt mondá, h Vladimir (Blagovo dr) utazzék, ahova akar, ha tetszik, el is hagyhatja őt, a fődolg, h bodog legyen. Neki elég annyi, ami eddig vót 171) A szatócsok, kocsmárosok, díjnokok, képmutatók városa e, haszontalan, céltalan város, meyet senki fia nem sajnálna, ha hirtlen a főd nyelné el! Ha vha gyűrűt veszek magamnak, ezt vésetem bele: /- Semmi se múl' el. /Csakugyan nem múl e semmi nyomtalan', s h minden, még a lgkisb lépésnek is +van a maga jelentősi a jelen s a jövő szem.jábó 176)

- tolsztojánust leíró realista, h. szinte má' fáj

(Pozsony)Vezekény Mária-templom

Gaz Ág:

a szeretet, szerelem valahol a félelemmel kezdődik. szerintem. a magjában van. félsz, hogy elveszítheted, hogy függsz tőle, hogy kevés leszel, hogy nem tudod megvédeni, stb. stb .. ki-ki milyen ember, annak megfelelően, olyan félelmek mozgatják. .. de a kifejlődést, az egészet abban látom, hogy túl mer, túl szeretne nőni rajta. a félelmen. tulajdonképpeni magán. és nem úgy, hogy elkerüli, (el)zavarja, (le)rohanja, kifosztja stb.

Ad kimérák Iéhö, (Rap Ág) - Z: Shak 49

Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A kis emberek mindig ezt teszik,
de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz.

Mark Twain

+ 1 "humán" etológiai: A szerelem csapdája fogadtatja el velünk z elkerülhetetlent. /e Falle r Liebe verwendet uns s Unvermeidliche zu akzeptieren. /T case of t love we used to accept t inevitable.

A Filozófia Gyakorlati Iskolája: A szeretetnek nincsenek hibái, ugyanis minden hiba a szeretet hiányából fakad.

- William Law (1686-1761) angol pap, teológiai író

c: Gyerekek, induljunk má' ki abbul, hogy a szeretet egy kozmikus tévedés.

+ 2 pár haiku
- Musini Clawdiának, kivel antiszemetkint törlődénk tisztelettudó hozzászólások után 1 nyegle( költőnő)től

míg lelki békéd
fontoskodás zavarja
szabad se lehetsz *

küzdj mégis és bízz **
bízd magad a mély felé
sodródó fára

magas hatalmak
nem fogják világossá
tenni világunk ***

vidám nevetés
törje szét a bénító
formák ketrecét ****

/* e libsi moy-krityika, ** e lát6ólag Madách, ** e + kontra-Rilke,

*** e + má' a nevető Buddha szobrának képi hö' tartoz ó zen 6ás tán, de a kacaj nélkül lehet korai Lukács-gulag-bölcsőde is

...
de csak te vagy, mivel csak lényed bírna
végzetem alól feloldani engem,
te vagy nekem a sose romló mirrha
halandóságom gyors férgei ellen.

Maurice Scève /15oo-64? - ru.wik: A fehér hajnal épp +koszorúzta

...

"Halódva, végső búcsumon

karolni téged szeretnélek,

szemem szemedbe kulcsolom"

mondta Tibullus kedvesének.

...

Voltaire /1694-778: Lullinné asszonynak, Illyés Gy. ford.

Szerelem és félelem

2011-07-26T14:05:00.009+02:00

Die Angst

A félelem

„Mit gondol,” - kérdezte egyszer Hans Frank, a Lengyel Főkormányzóság Gauleitere Curzio Malaparte olasz író-publicistától - „vajon az oroszok homoszexuálisok?” „Meg fogják tudni hamarosan” - vont vállat Malaparte.
A Malaparte a Bonaparte kifordítása, olyan, mint Boris Viannál Jean-Paul Sartre helyett a Jean-Saul Partre. Curzio Malapartét eredetileg Kurt Suckertnek hívták. Firenzétől nem messze, Prato városában született egy évvel a búr háború kitörése előtt, és ötvenkilenc esztendővel később, a magyar forradalom leverését követő évben halt meg Rómában. Az első világháborúban Giuseppe Garibaldi fia, Ricciotti Garibaldi tábornok alatt harcolt önkéntesként. A háború után belépett a fasiszta pártba, mint haditudósító megjárta a keleti frontot, de még előtte villát építtetett magának Capri szigetén, ugyanott, ahol Tiberius császár palotája, a Villa Jovis állott. A ház tervrajzait saját maga készítette. A „Casa come me”, „A ház, mint én” nevet adta neki. Magára haragított mindenkit: fasisztákat, katolikusokat, kommunistákat. Párttagságától még a Duce alatt megfosztották. Mussolini bukása után az amerikai főparancsnokság tanácsadója lett. Hét évvel később, Tiltott Krisztus címmel filmet rendezett, de még előtte megírta Az átkozott toszkánok-at. Újságíróként éveket töltött a kommunista Pekingben, az egyik ránk maradt fényképen még a Sierra Maestrában harcoló Fidel Castro is az ő könyvét olvassa. Malaparte a halálában sem tagadta meg életét: villáját, amelynek elődjében egykor a hetvenéves Tiberius spintriái, kéjfiúi- és lányai próbálták felcsiholni az öreg császár kihunyóban levő vágyait, a Kínai Népköztársaságra hagyta. Mao elnök végül mégsem vehette birtokba, a filmtörténetbe viszont bevonult: Jean-Luc Godard benne forgatta Alberto Moravia regényéből készített filmjét. A film (és könyv) címe tökéletes szinkronban áll Malapartéval: A megvetés.
Egyedül az állatokból nem ábrándult ki. „Amíg meg nem tapasztaltuk,” - írja - „milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.” „Az állat Krisztus” - mondja másutt. „Az állati szenvedés a krisztusi szenvedés.”
Malaparte írt a felgyújtott Leningrád melletti erdőből a Ladoga-tóba menekülő szovjet tüzérlovakról, arról, hogy amint az utolsó ló a vízbe ugrott, egyetlen csendüléssel befagyott a tó, írt a jégből kiálló rengeteg megfagyott lófejről, írt az Ante Pavelic horvát poglavnyik dolgozószobájában látott, eleinte osztrigának gondolt kosárnyi emberszemről, írt a iasi-i pogromról és a német katonai bordélyokba hurcolt zsidó lányokról. Írt arról, hogy ezek a lányok pontosan tudták, amint pár száz katona kielégítése után már nem lesznek alkalmasak a munkára, lecserélik őket. Írt a lábon hajtott orosz hadifoglyoknak vizet hozó ukrán öregasszonyokról, írt a főkormányzó báljairól a krakkói Wawelben, írt az Einsatzgruppékról és a hegyivadászokról, legyekről, kutyákról és rénszarvasokról. „Ősszel a rénszarvascsordák” – a Kaputt-ból, leghíresebb művéből ragadom ki találomra - „- engedelmesen követve az ösztönt és valami sötét hívást – felmérhetetlen távolságokat rohannak át, hogy eljussanak golgotáikhoz a vadonba, ahol guggolva várják őket a lapp pásztorok: már tarkójukra tolták a ’”négy szél kalapját”, a nelyantuulen lakkit, és apró kezükbe szorították a rövid, fénylő puukkót. (Csodálatosan kicsi és finom a lappok keze.
Nincsenek még ilyen kicsiny, finom kezek a világon. Acélkemény, csodálatos, igen finom szerkezet. Az ujjak vékonyak, türelmesek, pontosak, mint Chaux-de-Fonds órásainak vagy Amszterdam gyémántköszörűseinek csipeszei.) A rénszarvasok engedelmesen, szelíden nyújtják oda nyakuk ütőerét a puukko halált hozó pengéjének: magasztosan, reménytelenül kedvesen halnak meg, kiáltás nem hagyja el torkukat.”
És írt a német félelemről. Eduard Dietl tábornok Gebirgsjagereiről, akik elszökve a csapatuktól napokig bolyongtak a magas Észak erdeiben, hogy aztán végezzenek magukkal, a megsemmisítő osztagok embereiről, akik a sokadik tarkólövés után készek lettek, készek, mondta a parancsnokuk, soha ember nem lesz többé belőlük. A német invázió első hónapjaiban az oroszok kutyákkal próbálták az előrenyomuló páncélosokat feltartóztatni. Harckocsik alatt etették, majd amikor a németek támadtak, a hátukra robbanóanyagot erősítettek, és elengedték őket. A Wehrmacht először a kutyáktól kezdett félni. Negyvenegy telétől, amikor a közkatonák Heil Hitler helyett ein Liter-t kezdtek mondani, már a foglyoktól is.
1934 szilveszterén a szovjet birodalom lakói úgy érezték, minden okuk megvan a bizakodásra. A három éve, épp a Politbüro vakációja idején szörnyű éhínségbe csapott éhezés véget érni látszott. Az éhező milliók falvait ledózerolták, lakóikat eltemették.
A termés egyre bőségesebb volt: volt mit ünnepelni. Januárban Moszkva szakállas kozákokkal, selyembe öltözött grúzokkal és kazahokkal telt meg. Megjelentek Szibéria, Ukrajna, a Transzkaukázus alkirályai, helytartók a földrésznyi ország összes szegletéből: megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja XVII. Kongresszusa, melyet természetesen maga a Vozsgy, Vezér, Joszif Visszarionovics Sztálin nyitott meg. Sztálint, aki még kicsit a Berija és szőke felesége, Nyina társaságában nem sokkal azelőtt megnézett rajzfilm, a Három kismalac hatása alatt állt, éljenzés és véget nem érő „Hurrá!” kiáltások fogadták.
A kongresszusnak még megnyitása előtt a Győztesek Kongresszusa nevet adták. A hallgatóság soraiban ült a Párt kedvence, a balerinák nagy tisztelője, Szergej Mironovics Kirov leningrádi főtitkár, Sztálin egyetlen lehetséges vetélytársa is. Nem telt bele egy év, és Kirovot a Szmolnij Intézetben nyakon lőtte egy sötét hajú fiatalember, bizonyos Leonyid Nyikolajev. De néhány éven belül halott volt az 1966 kongresszusi küldöttből 1105, a Központi Bizottság 139 tagjából 110 is. Sztálint automatikusan újraválasztották, bár majdnem háromszáz ellenszavazatot kapott. Soha nem felejtette el. Kirov halála után négy hónappal az NKVD, Belügyi Népbiztosság felügyeletét a százötven centiméter magas Nyikolaj Ivanovics Jezsovra bízták, másfél év múlva pedig ő lett a ma miniszternek megfelelő népbiztos. Bár kicsit sántított, kellemes bariton hangja volt, tudott gitározni és Nyikita Hruscsovhoz hasonlóan kiválóan táncolta az ukrán nemzeti táncot, a hopákot. Sztálin Jezsevikának, Földiszedernek hívta, a nép vérengző törpének. Földiszeder uralmával, a jezsovscsinával kezdetét vette az igazi sztálini terror, amelynek csak a második világháború vetett - ideiglenesen - véget.

„Hallottad, mi történt Berlinben?” - nézett örmény bizalmasára, Anasztasz Ivanovics Mikojanra a Vozsgy július első reggelén. Még mindig az 1934-es esztendőben járunk, Kirov még él, és minden mintha a legnagyobb rendben lenne. „Ez a Hitler! Bámulatos! Ez ám a valami!” Ernst Röhm, Hitler régi barátja, a Sturmabteilung, Rohamosztag parancsnoka, akit a Führer nem is olyan rég kedves törzsfőnökének nevezett, ekkor már a müncheni Stadelheim börtön egyik cellájában nézett merengve egy pisztolyt, mely egyetlen golyóval volt megtöltve. Bajtársai, akiket vele együtt tartóztattak le, már halottak voltak. Kisvártatva kinyílt a cella ajtaja, és egy börtönőr kivitte a pisztolyt. A börtönőrt két másik férfi követte, Theodor Eicke, a koncentrációs táborok hálózatának megszervezője és Michael Lippert SS-Hauptsturmführer. Röhm a cella közepén állt, mellén feltépett inggel. Eicke papa, ahogy beosztottjai nevezték, egyetlen szó nélkül lelőtte.

Sztálinról Hitler soha nem nyilatkozott lekicsinylően, és ez jó ideig kölcsönös volt. „Mindent, amit gyűlölt,” - írja visszaemlékezéseiben egykori főépítésze és fegyverkezési minisztere, Albert Speer – „egyben csodált is.” Lejegyzett asztal melletti monológjaiból kiderül, hogy ez alól még a zsidók sem voltak kivételek. Ha pedig ez így van, akkor ennek a gyűlöletnek egyetlen oka lehetett csak: félt tőlük. Ugyanúgy, ahogy Röhmtől is félt, aki katonai besúgó korában a főnöke volt, és mindenkinél jobban ismerte, és ugyanúgy, ahogy Sztálin is félt Kirovtól, a régi bolsevikoktól és közös háborújuk első évének végéig tőle is. Mindketten merőben másként viselkedtek viszont akkor, amikor úgy érezték, hogy már elkéstek a félelemmel.

1940. november 11-én Vjacseszláv Molotov szovjet külügyi népbiztos (külügyminiszter) Berlinbe érkezett. Német kollégájával, Joachim von Ribbentroppal és Hitlerrel folytatott kellemetlen és meddő tárgyalásokat Finnországról, Romániáról, Bulgáriáról, a Boszporuszról és a Dardanellákról. A látogatást a szovjet nagykövetség épületében tartott fogadás zárta le. Az eseményt felülről érkező hívatlan vendégek szakították meg: a Royal Air Force éjszakai bombázói. A nagykövetségnek nem lévén óvóhelye, Molotov Hitlerrel Ribbentrop privát bunkerében kötött ki. „Ez egy élethalálharc Nagy-Britannia ellen” - jelentette ki Hitler. „Önök, tudjuk, az életért küzdenek” - bólogatott Molotov. „Akkor pedig az angolok…bizonyára a halálért.” „Nagy-Britannia sorsa bevégeztetett” - vágott közbe Ribbentrop. Molotov szelíden elmosolyodott: „Ha ez igaz, akkor miért vagyunk az óvóhelyen, és kik dobálják a bombákat?” Visszatérve Moszkvába már korántsem volt ilyen magabiztos. Jakovlev repülőgép-tervező, akivel együtt utazott Berlinbe, néhány nappal később Sztálin irodájának előszobájában találkozott vele. „Mindkettőnknek megbánást kell tanúsítanunk” – súgta Jakovlevnek Molotov. „De miért?” - kérdezte Jakovlev idegesen. „Ebédeltünk Hitlerrel? Igen. Kezet fogtunk Göbbelsszel? Igen. Ezt most mind meg kell bánnunk.”
1941. június 16-a ismét Sztálinnál találta a külügyi népbiztost. Ezúttal nem csak ő, hanem a Vezér, vagy ahogyan másképp nevezték, Hozjájin, Gazda is ideges volt. A sokadik kémjelentést kapta a küszöbönálló német támadásról, most közvetlenül a Luftwaffe parancsnokságáról. „Mondd meg a német légierőben szolgáló forrásodnak, hogy bassza meg az anyját!” – ordította Sztálin az állambiztonság külügyi osztályvezetőjének, Merkulovnak a telefonba. Még Molotov is győzködte magát: „Bolondok lennének minket megtámadni!”
Hitler egészen 1945. április 30-án elkövetett öngyilkosságáig Linz átépítését tervezte Speerrel, nem létező hadseregeket mozgatott, és amikor ellentmondtak neki, dührohamot kapott. A berlini bunkerban „mindenki szinte fizikailag is fuldoklott a szolgalelkűségnek, a hisztériának és a hazugságnak ebben a légkörében. Az ember betegnek érezte magát tőle. A félelmen kívül itt minden hazugság volt” - vallotta az utolsó napokról egy jelenlévő német tábornok Nürnbergben.

A „félelem”, „Angst” a németben nőnemű. Soren Kierkegaard „Der Begriff Angst”, „A szorongás fogalma” - az „Angst” „szorongás”-t is jelent – művének német címében a hímnem – „der” – a fogalomra vonatkozik. A fogalom határozott, szemben a határozatlan félelemmel. „Hitler nem a német nép atyja, hanem anyja. Hitler asszony”- mondta Lengyelország főkormányzójának Malaparte.

Churchill Hitler, Hitler a kommunizmus engesztelhetetlen ellensége volt. Röhm azonban nem tervezett puccsot Hitler, ahogy Kirov és a régi bolsevikok sem Sztálin ellen. A német hadseregnek sem a foglyoktól volt félnivalója. A Wehrmacht, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonlóan a saját gyengeségétől félt. Wir siegen unsern Tod, mondták már a megállíthatatlannak tűnő nyugati és keleti offenzívák idején is a német Landserek (gyalogos katonák). Magyarul, bár a németnél sokkal kevésbé kifejezően, ez valahogy így hangzik: halálra győzzük magunkat. „Álom, álom, édes álom, / jöttödet már alig várom. / Mikor szememet lezárom, / álmom élet, éltem: álom” – dünnyögte Latinovits Zoltán a Szindbádban. A Hitlerhez és Sztálinhoz hasonló diktátorok félelme a felébredéstől való félelem. A valósággal való vesztes konfrontálódáskor ezért a valóság elutasítását választják. Saját álmukba menekülnek, akár Alfred Hitchcock Pszicho-jának Anthony Perkins által oly zseniálisan alakított Norman Batese. A baj csak az, hogy ezt az álmot, Normannal ellentétben, nem egyedül kell végigálmodniuk.

A félelem első jele, ha egy hatalom túlbiztosítja magát. Először abban kezd kételkedni, sikerül-e legközelebb is győznie, később abban is, hogy győzött-e valaha? Ekkor kezdődik az, amiről Weöres Sándor „A teljesség felé” második részében (Fekete trilógia, III.) így ír: „Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített forradalom és az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen. A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem is akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni. Minden katonai fegyvernemnek azt kell énekelnie magáról, hogy ő a legkülönb, anélkül, hogy bárki elhinné; minden állampolgárnak azt kell vallani az államfőről, hogy bölcs, hős, jótevő, anélkül, hogy bárki elhinné; és így tovább. Immár egy hihető hazugság is elérhetetlen magaslat. Gödörben vagyunk, lejjebb a béka ülepénél.” Hogy aztán ez a gödör végül milyen mély lesz, az mindaddig, ameddig a beletörődők vannak többségben, csak a hatalom paranoiájától függ, semmi mástól.

„Az embernek sem sikerülhet minden, még az Istennek is csak két dolog sikerült: a tavasz meg a ló” – áltathatja magát az állampolgár, miközben megfüröszti arcát az áprilisi napfényben.
Ki más vetette volna ezt a sort is papírra, bő hetven éve, mint Curzio Malaparte. Ő még túl tudott lépni minden konvención, képmutatáson és rögeszmén.
Talán ezért is utálták annyian.

Gaál Péter, a helyreállító hikszosz /- katt rá!
A magyarság "századlagos kérdés" számára.

az egerpisiszagú (kék)foltos bürök /conium maculatum + 1 giccsgyűjtemény: http://www.magtudin.org/Books.htm

True to the name - Hűen egy névhez

2011-07-15T18:31:00.050+02:00

Martin Heidegger '68- s Hannah Arendt '28-ba'

J. Z.:

"elgondolkodtam épp a minap a Tarkovszkij Sztalkerén, ama bizonyos legtitkosabb kívánságot valóra váltó szobán, és rájöttem, a lelkünk kielégíthetetlennek van teremtve, csak az Örökkévaló elégíthetné ki. Mikor a legtitkosabb vágyunk teljesítéséről van szó, nos, akkor minden bizonnyal senki sem mondaná Istent, mert az hazugság volna, mert az élettől várjuk legtitkosabb vágyunk teljesítését. Viszont pont mivel az élettől várjuk, sosem teljesülhet, ezért sülhet el csakis balul, abba a kívánság-teljesítő szobába való belépés. Nekem ez az üzi Tarkovszkijtól pont azt adja, h felhőtlenül tudok kacagni minden fegyveren s mégcsak futhatnékom sincsen:)))"

/a Kekecen

Langston Hughes: Elnapolt álom

Mi történhet egy elnapolt álommal?

Összeaszik,
mint a napon a mazsola?
Vagy gennyed, akár egy seb,
- s aztán kifakad?
Bűzlik, mint a romlott hús?
Vagy bőrösül s megcukrosodik,
- mint a túlédes szirup?

Lehet, hogy csak beroggyan,
mint egy sötét teher.

Vagy robban esetleg?

ford. sat. - Kiss Anikótul köszönettel - az eredeti:

A Dream Deferred by L. H.

What happens to a dream deferred?

Does it dry up

like a raisin in the sun?

Or fester like a sore -

And then run?

Does it stink like rotten meat?

Or crust and sugar over -

like a syrupy sweet?

Maybe it just sags

like a heavy load.

Or does it explode?

a nyakatekert monumentalitást-kedvelő
Meštrović Iván I. háborús franciák iránti hálája

emlékmívi a nándorfejírvári Kalemegdánon

‎1 színész - 2 szerep - John Hurt a V mint vérbosszú /'6 - khm-kivitel) Sutler Ádám diktátora e képen Winston Smithkint Julival /Susanna Hamilton a '84-be' /Orwell regényiibül - prfkt

Jézus jegyese

(haiku)

így van ez: vala-

ki hiányzik és nem is
lesz meg már soha

... a pokolba ...

hadd segítlek jó-

szándékkal hisz emberek

vagyunk s ez az út ...

Emlékeztető

2011-06-09T14:30:00.029+02:00

/Reminder

haiku

Legyen előtted
mindig a kép, amit bent
őrzöl magadban!

/Always have you be-
fore you the picture, which you
keep your soul inside!

A tengerparton
egy szürke reggel a múlt
mögötted maradt.

Oravecz Imre: Illyés Gyula Szajlán

184. old., szómagyarázatok a végin

Isten hozta! ..

.. Adja át magát az öröklétnek. Annak, hogy itt van. Hogy úgy van itt, hogy nincs itt.

Ott álltam

.. bármit mondok a búcsút nevezem néven .. aminek jegyében állt minden ..

Bevallom

.. mint J. atya mondaná, a szeretet ügyetlensége, amely könnyen kiejti kezéből az érzés teli kelyhét, és képtelen átnyújtatni, .. nem vetted észre, s nem nyúltál érte, .. önzésedtől elvakítva .. ajtót mutattál

+ a Kezdetben volt, És akkor azt mondtad,

Orbán Ottó: Idézzünk szellemet, megjelenik

Aztán az évek: szél a sivatagban.

Arckép az ókorból
..
Költészet? Nem hiszem, hogy az
a márványportrék és a szaros valóság közti összefüggés,
e billenékeny, könnyen robbanó arány,
amit vidékiként tanultam itt és ami elvezet
..

Osztojkán Béla: Történelmi mítoszok
..
De sose feledd: szavakkal nincs kimondva
minden. Tettekre meg tanítani kell...

'83

Fuss (el) vele, ó, Kronosz!

"Boszorkányok pedig nincsenek... /De strigis, quae non sunt, nulla quaestio fiat."

2011-06-08T20:23:00.061+02:00

(Könyves Kálmán király, 1o95-1116)

Haïku - hommage à Albert Camus et Hans Jonas

Remény nélkül is
szeretni, segítni, mert
csodák közt élünk.

/Without hope to love

& help because we live

amongs miracles.

Nemi hősi halált kíván a mai tömegtermék-fogyasztó,

szeretője ölébe halni az extázis csúcsán, a mindenség által

beléplántált, rendszermanipulált vágyén, a felelőtlen
orgazmusén észrevétlen tűnni át egy csöndes meleg nap s
nyugodt helyen az istentelen látszatlétből az érzéketlen semmibe.

+ egyeb versrészletek, '83:

Kiss Dénes: Éneklő ország

Tiszelgés Kodály Zoltán műve előtt

Mert nem volt más megváltója

istene angyala sem pokla

csak az akol izzadt melege

Míg kint a fagy kalapácsa

fölöttünk fényesre kalapálta

a messzi csillag-szegeket

Madárírás

A madárírást ki olvassa el?

Fecskék kottajeleit őszi dalként

ki játssza le emberfájdalommal

itt Európa szívtájékain?

Gólyák köreit az égi kékről

letörli az idő szélfúvása

Nézném a sötét vadlibákat

bennem jajongnak szeptemberekről

Onnan az ékalakzat a hangmerengés?

Alkonyok vérző mélyéből sóhajlik?

Elolvasatlan madárírások sorsunk versei!

Ki magára marad azt nem vigasztalja

az évszakok vetkőzése öltözése sem

Ki magára marad annak nincs ideje

szívében baljóslatún dobol

a határtalan kiszolgáltatottság

Mindért!

A cél hogy mind együtt hihessék

mindért van mindegyik vele!

Kiss Tamás: Végtelen országutakon

minha csak oda tartanánk, ahonnét elindultunk.

csak vezeték vagyunk a semmiből a semmibe.

Gyors vágyak gyors beteljesülése a miénk

tömegtermék vagyunk. ..

Veretlenül

Öreget már csak a vak merény:

a maga félelme vette célba,

hajtson főt, hisz körülötte

annyi már az eset, a példa.

De mért is félne ..

. látja bölcsen futtában is

hogy nincsen már veszteni való.

Ophéliához

Mert cinkosok vagyunk mi mindahányan,

csalódik az, ki csak nyomunkba lép,

játékszerünk keressük mi a lányban,

rigócskát csal halálba így a lép.

Mért hullna a harmat mind a porba.

Ophélia eredj kolostorba.

A nagy temetésen

Illyés Gyula emlékének

győzni, elesni, halni legyünk példa.

Marsall László: Egy pohár szeretetből

.. Vagy maga a semmi,

hogy üres a vele töltött pohár, és aki hörpinti, lesz részeg

józansággal, ámde másokká szertesemmisül, és bennük munkál,

mint jól végzett dolguk utáni hatalmas csöndesség. És többé

nem kérdezi: milyen lehet egy jó pohár szeretet?

Picasso rajza

mert mindenki kivételesnek
akarja hinni magát
megmutatják magukat szépek és csúnyák
luxushajóról vagy csak a parton
vágyva figyeljenek rájuk
értékeljék őket azért
ami a természet múló ajándéka
mert ha szimpla is a lélek
lényeg a szép alak

az Úr napján is fontosabb
a sötét test
mint a rendteremtés
magunkban és a világban
egy forró vasárnap délután
utolsót fürödtem
egy csöndes s tisztavizű
fenyőillatú dalmát öbölben

és lehet hogy ott is
maradtam végleg
mint egy megfeketedett tengeri
uborka a fenéken
vigyázzanak kérem
ha arra járnak
rám ne lépjenek
ne legyek kifordított
belű hímtaghulla
köszönöm előre is

mert belül az üresség
ami a határtalan űr képe
az éjszakai kifeszített vízen
vigyázz ne nagyon borzold
fel tükrét

felejtsük el a borzalmas természet-
pusztítást amit eltakar
ha képes vagy egy pillanatra
megfeledkezni róla
hogy aztán továbbfolytassuk

- Alex Mazurov fotója + 1 ösméretlen szerzőségű alább + Blaskó Sára is Zarátul

Rap Ág: Sose öltöztettem ünneplő ruhába a verseim. A költészetben nem szép akartam lenni, hanem szabad
Pozs: a szerelemben nem szép akartam lenni, hanem szabad
sat: Frászt, ez csupán libsi kibeszélés az elmaradt orgazmushiányra. Bezzeg!
Ki is mondta, hogy egy verstől orgazmust akar átélni?
Szerintem abban az állapotban már nem lehet szabadságról beszélni, az olyan kiszolgáltatott állapot, mint Attilánál az a szükségét végző. Előtte, elismerem, még lehet nem szépnek, csak szabadnak akarni lenni, "de viszont" valljuk be: az eléggé gátolhatja is a csúcs"teljesítményt". :)

Mi következik ebből? Netalántán csak nem, hogy a liberalizmus csupáncsak 1 orgazmushiányos "mozgalom"?

Hommagehaïku à Szabó Lőrinc

egy vers, szerelem

ne szabad legyen, de szép,

mint egy orgazmus

/a poem and a love

should be not free, but beauti-

ful like an orgasm

Poz Ág: Végre, megtaláltam a megoldást!

Ha a szerelem illúzió, akkor elég elképzelni valakit, aki szeret..

S: Tán fontosb: akit Te képzelsz szeretni.
Valóságossá válik a szeretetünk, szerelmünk által. Pedig igazából nem is biztos, hogy létezik. Lehet, hogy csak álmodjuk.
Azér' az anyaöl után később más ölébe' tán nem kevésbé, ha nem még jobb lenni szerelmesen.

erre PÁ aszonta: férfiduma, hát törölve

készülődés

ne búsulj, ha szeretsz,
virrad még tán új nap,
és jönnek más emberek
akkor is, amikor én már
örökre az elemekben lebegek

ha mégis szeretnél még
velem lenni, keress csak
bizalommal az üres űrben
s a nagy vizekben éppúgy,
mint a lelkekben, még
mielőtt közönybe dermedtek,
s amikor már úgy tűnik:
eljött a vég, engedj fel,
és akkor és ott
talán meg is találsz,
csak rajtad múlik,
én várok rád

vö.: csendes

Trianon-emléknap - a föltámadás reményében

2011-06-03T20:58:00.021+02:00

Vagy nincs Isten,
társ, gyerek,
akiért érdemes
helytállni - befejezni
ezt az oldalt, könyvet,
szerelmet, verset,
küzdelmet, életet./?

...

mert egyre inkább foglalkoztatott
a gondolat hogy mily fölösleges
és nevetséges az igyekezet
"megörökítésemre" s hogy csupán
a vízcsobogást azt volt érdemes
fölvenni (bár azt meg vajon minek
hiszen amúgy is örökkévaló)

Csorba Győző: Portréfilm, '83

Anne W. Brigman /+ '5o): patak /brook, '9o9

Farkas után

Kétszer nem ...

2011-05-31T12:33:00.020+02:00

...

Két folyó zuhog egymáson tova
a sötétségen át a feledésbe.
Egyik a csillagos éjszaka.
Másik a vizek esése.

Fönt árad, apad az alaktalan -
lent a partokon avar susogása.
Vajon arcod, a lassan eltűnő
melyik lényednek mása?

Vajon képedet, az elsüllyedőt
melyik anyag tartja meg a világban?
A kettős lét átbukik önmagán
hullám hullámba zártan.

Mint hajnalban a csillag, eltűnik
az áttetsző időben csillogásod.
De ujjászüli létezésemet
napról napra hiányod.

...

Beney Zsuzsa: Csillog, de eltűnik, '83

Mind e véletlen balesetek /All these accidents, that happen,

egy dolog miatt vannak, mindennek /follow the dot, coincidence

csak veled van értelme /makes sense only with you

ne szólj, érzem /You don't have to speak, I feel

A tájakhoz érzelmek kötnek, belőlük állok én /Emotional landscapes, they puzzle me

a megoldandó rejtvény /then the riddle gets solved

rakj össze e rendkívüli állapotba /You push me up to this state of emergency

mi gyönyörű ez a helyzet, /how beautiful to be, state of emergency

amiben lenni szeretek /is where I want to be

Senki más, te látod /All that no-one sees, You see

hogy fáj belül minden ideg /what's inside of me every nerve that hurts,

Te enyhíted a belső mélységet /You heal deep inside of me, oh

You don't have to speak, I feel

- össze-vissza /Emotional landscapes, they puzzle me - confuse

then the riddle gets solved

and you push me up to this state of emergency

how beautiful to be, state of emergency

is where I want to be, state of emergency

how beautiful to be

Vashti Bunyan

Ane Brun

nélküled /gyűlölöm a szerelmet

2011-05-27T07:29:00.010+02:00

Stanley Kubrick fotója

napok mókuskereke sivataggá taroljuk a múltat a jelent a jövőt egymást tényleg nincs időm választani ámulni a csodán hogy vagy hálát adnom hogy azt kell hinnem értelmetlen az értelem és az öröm és a fájdalom is amit érzek érted

...

Uram, ne békíts meg engem

se holtomban, se éltemben.

Ne szelídíts kormos hóval:

ravatalán a lotyóval.

...

A MINDENSÉG MAGYARUL

...

Szécsi Margit: Piros kabátban

...

az apokalipszis lovasai nem csapják be az embereket,

csak a tündér-bugyogós kurvák, stricik

finomkodnak sértődékenyen...

...

"Öljön meg a kisasszony engem ma éjszaka,

olyan jó lenne végre megnyugodni!

Vagy vállalja valamelyitek a munkát őhelyette!"

Nem leszek házi kanmajom, inkább bohóc,

gyönyörűségére a szűzi asszonyoknak,

hiszen ördög érinti meg a csípőjüket,

ördög nézi mellüket meg magának -

és az ördög-bohóc már mindent messze taszít.

Akár sír, akár kacag, akár töri és zúzza a fényt,

közömbös, a be nem érkezett adó hiányával

viaskodik, a semmivel. A semmi határtalan

...

...
A döntés-kényszerek zabálják föl az én erőmet.
...

...
Nem a megvalósulás ez az élet,
csak szándék, csak a törekvés
...
Dédelgess, amíg lehet, mert kiszárad
a te kedveskedésben buzgó ágad.

+ Takács Imre '82-es versiből részletek

Kormorán

2011-05-08T18:01:00.004+02:00

...

És ott se már és máshol se mi lenne
Akkor se az
Máskor se másmilyen se
A puszta Nem kattan üres Igenbe

Ugyanott és ugye máshol
Ugyanakkor s ugye máskor

Tandori Dezső: "Fut az örök tekinteteket unván", '82

/utó sorok, a címidézet Apollinaire: A Mirabeau-híd versibül

(félméteres) kis kárókatona

Május 1. - 3.

2011-05-01T13:59:00.042+02:00

Másnap

Nincs veszve még a világ:

Derűs az ég, zöldelnek a fák,

és énekelnek a madárkák.

Még megóvhatjuk tán ezt a gazdag földi éltet,

lehetünk megértőbbek, szerények,

hogy ne kellne miattunk bűnhődni senkinek!

„Megájjcsak beste büdös kölke
nem hosztá berbecsët a kácsáknak
hun a francokba kórëszútá csipás
egész mélségës napig
bevan ásztatval a kötél
tudomisten faszúsz majd
ha apád mëggyün kishegyrű
parazsat tësz a nyeevedre
szijjat hasítt a hátadbú
khërdóra fog asziszëm
mer belülled csak harapófogóvaa
lëhet kihúzni a szót
hátra köti a sarkadat nëféjj
lasi füleidet lerëpegëti
eldëklënál hogy beszarsz
akkó meg amér beszartá
batyut köt a hátadra nyüves
a talpadra utilaput
szofort világgá mëhecc
minda miskei malasz"

A Pákolitz István Pokoltornác c. '82-es versibe' idézett berbecsët a tájszótár ördögcérna-

kint /lycium halimifolium vagy barbarum, más nyelveken: "baktövis, farkasbogyó") határozza +,

mi a korompého' hasonlón mérgező. Vagy a kácsáknak nem lenne a?

- merhogy az antioxidánsokat tartalmazó goji bogyója + a rák ellen jó

+ a gyakran fészerek gerendáin fészkelő kerti geze-madarka /hippolais icterina, ill. "7hangú, hajtóka" éneki - cantus avis

Daj Panie co dzień promyk słońca, i pozwól śpiewać nową pieśń
Ach nie jest przecież moja winą, że kocham życie aż do łez,
Bo kochać życie nie jest grzechem, i nie jest zdradą Twoich praw,
Więc daj mi Panie trochę szczęścia, i obym zdrowym był to spraw

Refr.:
Ja nic od życia prawie nie chce, i nie wymagam dużo zbyt,
Jedynie nie chce by katuszą, była mi bieda, głód i wstyd
Ja nie mam marzeń ponad miarę, ja nie wyciągam po nic rąk,
Chcę co dzień znaleźć złoty promyk, no i przyjaciół wierny krąg

Pozwól mi Panie zostać sobą, żebym nie musiał kogoś grać
No i nie uczyń mnie żebrakiem, którego na nic nie jest stać
Nie proszę Cię o rzeczy drobne, z drobnymi radę sobie dam
Tylko nie pozwól Dobry Panie, żebym na świecie został sam

Refr.: Ja nic od zycia…

Jeżeli musisz mnie ukarać, rozumu nie zabieraj mi
Już lepiej każ mnie kołem łamać, i na noc wyrzuć mnie za drzwi
Nikomu krzywdy nie zrobiłem, jedynie sobie, tak to fakt
Lecz jeśli nawet podle żyłem, to żałowałem tego w snach

Refr.: ja nic…

/Ryszard Ulicki versét a tenorista Janusz Ratajczak énekli,
zenéjét szerezte: Grzegorz Pawelski

Add, Uram, hogy melegítsen a nap, s hogy újra énekeljek
Hisz nem az én hibám, hogy könnyekig szeretem az életet
Mert az életet szeretni nem bűn, s nem lázadás ellened
Adj egy kis boldogságot, Uram, és hogy egészséges legyek

Refr.:
Nincsenek nagy vágyaim, szinte semmit se várok már az élettől

Csak a kínoktól ments meg, a sok szenvedéstől, éhségtől és szégyentől

Nem elérhetetlenek az álmaim, értük mégsem nyújtom kezem

A fényed legyen csak vigaszom újra meg újra, és a hű barátok köre

Add, Uram, hogy együtt lehessünk, s ha nem muszaj, ne kelljen játszani

S ne tégy koldussá se, aki másoknak már semmit se képes adni

Nem zaklatlak apró-cseprő dolgaimmal, elboldogulok magam is azokkal

Csak ne hagyj, Jó Uram, egyedül maradnom a világban

Refr.

S ha meg kell, hogy büntess, hagyd meg csupán az értelmem

Törj össze inkább, vagy űzz ki otthonomból, hagyj sötét éjben

Senkinek se ártottam, csak magamnak, így van, be kell valljam

Hogyha így éltem is, sajnos csak álmaimban

Refr.

/s. ford. - köszönettel M. Ildikónak

Perzsa közmondások - Bengar, cse mígújad, mengar, ke mígújad /azt nézd, hogy mit mond, ne azt, hogy ki mondja.

2011-04-26T12:06:00.041+02:00

(ford. Sárközy Miklós és Harkány Julián, Kelet '1o)

Állati hajku

Ugye, tudod, mit
érez, mikor felsikolt
a feláldozott?
...
/ld. korább: füstifecske-fájdalom
- hirundo rustica - mortua et viva
- Gabriellának, ki írá:

"tudom, sajnos"

sem tudásom nem
ment meg, sem az, amikor
magam élem meg

Testvérként szeret, akit szeretet vezet. Isten van ott, ahol szeretnek.

/Onde reina amor, fraterno amor. Onde reina amor, Deus aí está.

- Taizéi dal:

Az erőszak megöli az igazságot.

A jóllakott nem hallott még az éhezőről.

A koldus már megjárta a poklot.

Az ördöggel ne szövetkezz, királyok is rajtavesztek.

Minden tréfából végül valóság lesz.

A becsület többet ér, mint a gazdagság.

Az ok elmúlik, de a szokás megmarad.

Az élvezetek fogva tartanak, mint gyönge legyet a méz.

Ami testednek jó, gyakran a lelked sínyli meg.

A pénzgond nem enged a szellem útján haladni.

Ha semmid sincs, hibád sincs.

Ha a tanító alávaló, az egész világ az lesz.

A jóság hazavezet a gazdájához.

Meghallgatni a másikat - a boldogság kezdete.

Az ember bátorsága a türelme.

A szerelemhez türelem kell, nem noszogatás.

Éhes ember nem lesz szerelmes.

Az erő lehet igazságos, a gyengeség csak álnokság lehet.

Kevély se légy, de gyenge se.

Kevés választja el a nyomort a gonoszságtól.

Ha boldog az ember, mit számít, pásztor-e vagy szultán?

Bárhová mész is, az ég ugyanaz marad fölötted.

A kapzsi mindig szükségtől szenved.

Előbb magad, aztán a koldus.

Ha azt mondod egy koldusnak: Isten hozott, máris nyújtja az iszákját.

A sietség az ördög műve.

A zsarnokságra sok ürügyet találni.

A zsarnok zsarnoknak lesz áldozata.

A lustaság mindig talál magának okot.

A lusta bölcs olyan, mint a méz nélküli méh.

Értelem híján a lélek csapong.

Hülye a hülyét gyorsan meggyőzi.

Az ostobaságra a legjobb válasz a hallgatás.

Ostobaság tükröt tartani a vaknak.

Ha mások hibáira figyelsz, nem tudsz a sajátjaidra.

Ha a szem nem látja, a szív nem kívánja.

Minél több a gyümölcse a fának, a fejét annál inkább lehajtja.

Nem a kor adja a megbecsülést, hanem a bölcsesség.

Az apai tekintély csak az apák fejében létezik.

Az ellenség szeme minden hibádat látja.

Az ellenség tanácsát hiba megfogadni, de helyes meghallgatni.

Aki mások bűneit sorolja neked, a te bűneidet sorolja másoknak.

Hosszú a nyelve a becsmérlőnek, de még hosszabb lesz, ha lecsípsz belőle.

Jobb egy őszinte háború, mint egy hazug béke.

Szétvágni könnyű, összerakni nehéz.

A gazdagságot nem izzadással szerzik.

Értelem és szerencse párban járnak.

Kap-e a sólyom prédát, ha föl nem száll?

A nagyságnak mindig sok ellensége van.

Aranyat adsz és viszályt veszel.

Aki magát festi, a házát hanyagolja.

Bohémnak az istráng, rossz lánynak a jó tanács - haszontalanság.

A nő a férfi tükre.

A nő a szülésig gyökértelen.

Egy tenyérrel nem lehet tapsolni.

Ha a szív tiszta, a nyelv bátor.

Ha révbe vágysz, sosem lesz nyugtod.

Nyugtod vágyod, ám a nyugalom fárasztó.

Ha egyetlen értéked van és hetven hibád, ha szeret téged, csak azt az egyetlen értéket látja, semmi mást.

Jobb a világot csodálni, mint birtokolni.

Isten a magányos ember rokona.

Isten ha bezár egy ajtót előtted, kinyit egy másikat.

Te csak igyekezz, Isten majd ad hozzá erőt.

Nem úgy lett, ahogy a szívem kívánta. Úgy lett, ahogy Isten akarta.

A házasságra hitelt Isten mindkettőnek ad.

Akinek rossz pár jutott, itt a földön kapta meg a poklot.

Még a pokolból is van lefelé.

Kígyó csak kígyót hoz világra.

A holló, amikor fiókái lesznek, elfelejti a teli has boldogságát.

Aki a családját szereti, Istent is szereti.

Az önteltség oka a tudatlanság.

Az öntelt ember nem látja Istent.

Ha becsülöd anyádat, becsüld az enyém' is.

Légy mint a por - mielőtt még por lennél.

Azt keresd, aki téged keres.

Lenne miből, de nem adok. Köszönd meg azt is!

Nagy a gondod? Mondd el egy betegnek.

A megpróbáltatás szüli a tudást.

Ami nem vész kárba, az mind haszon.

A kegyes hazugság jobb, mint a viszályt szító igazság.

Az ügyes tolvajból király lesz.

A vidám ember nem ismer szükséget.

Öröm és bánat párban járnak.

A bölcsek azok, akik nem áhítoznak sokra.

Az a bölcs, aki nem mond rosszat senkire és nem tesz rosszat senkinek.

A mindenki barátja, senkinek se barátja.

Ha meg akarod kedveltetni magad, utazz el vagy halj meg.

Egy szál rózsáért száz tüske szúr meg.

stb.

- hálás köszönettel Virágnak és egy szívműtéten átesett perzsa kislány szüleinek

Februári napfölkelte a Rajna partján Bonnban

Kívánatos, vágyott dolgok

2011-04-19T17:52:00.016+02:00

Go placidly amid the noise and haste,
and remember what peace there may be in silence.
As far as possible without surrender
be on good terms with all persons.
Speak your truth quietly and clearly;
and listen to others,
even the dull and the ignorant;
they too have their story.

Avoid loud and aggressive persons,
they are vexations to the spirit.
If you compare yourself with others,
you may become vain and bitter;
for always there will be greater and lesser persons than yourself.
Enjoy your achievements as well as your plans.

Keep interested in your own career, however humble;
it is a real possession in the changing fortunes of time.
Exercise caution in your business affairs;
for the world is full of trickery.
But let this not blind you to what virtue there is;
many persons strive for high ideals;
and everywhere life is full of heroism.

Be yourself.
Especially, do not feign affection.
Neither be cynical about love;
for in the face of all aridity and disenchantment
it is as perennial as the grass.

Take kindly the counsel of the years,
gracefully surrendering the things of youth.
Nurture strength of spirit to shield you in sudden misfortune.
But do not distress yourself with dark imaginings.
Many fears are born of fatigue and loneliness.
Beyond a wholesome discipline,
be gentle with yourself.

You are a child of the universe,
no less than the trees and the stars;
you have a right to be here.
And whether or not it is clear to you,
no doubt the universe is unfolding as it should.

Therefore be at peace with God,
whatever you conceive Him to be,
and whatever your labors and aspirations,
in the noisy confusion of life keep peace with your soul.

With all its sham, drudgery, and broken dreams,
it is still a beautiful world.
Be cheerful /careful.
Strive to be happy.

Járj békével a lárma és törtetés közepett,

emlékezz rá: megnyugvást jelent a csend.

Légy jóban mindenkivel -
lemondás nélkül, amennyire lehet.

Higgadtan és világosan mondd el, amiről meg vagy

győződve, és hallgass meg másokat,

még az unalmasokat és tudatlanokat is -

nekik is megvan a történetük.

Kerüld a zajos és erőszakos embereket,

csak bosszúságot okoznak.

Hiúság és keserűség forrása,

ha másokkal veted össze magad,

mert mindig lesznek nagyobbak és gyengébbek is tőled -

örülj a saját eredményeidnek

és a terveidnek is.

Tartsd szem előtt az előmeneteled, bármi szerény,

forgandó a szerencse, változnak az idők.
Légy óvatos,
mert sok hamisság van az emberi dolgokban,
de ne maradj vak az erények iránt,
sokan törekszenek szép eszmények megvalósítására,
s teli van az élet hősi tettekkel.

Légy önmagad,
s ami a legfontosabb: ne színleld érzelmeid.
Ne nézd le gúnyosan azt, aki szeret,
mert a kiégettséggel és a csalódással szemben
elpusztíthatlan, mint a gyom.

Fogadd megértőn, amit a múló évek súgnak,
az ifjúkor dolgain könnyedén kell túladni.
Erősítsd szellemed, pajzsod az majd a rádszakadó szerencsétlenségekben,
és ne táplálj sötét képzelmeket.
Fáradtság és magány szüli a félelmeket.
Az egészséges fegyelem mellett
légy elnéző önmagad iránt.

A mindenség gyermeke vagy,
ugyanúgy mint a fák és a csillagok,
számodra is van hely itt.
Hiszed vagy sem,
minden úgy történik, ahogyan annak történnie kell.

Akárhogy vélekedsz is Róla,
zokszó nélkül, béketűrőn fogadd,
amit rádmér Urad,
és bármit teszel és bármire vágysz,
az élet zajos zűrzavarában őrizzed meg benső békédet.

Minden csalás, lélekölő robot és összetört álom ellenére
egy még mindig szép világ ez,
légy hát derűs (és gondos),
és törekedj a boldogságra.

Max Ehrmann: Desiderata, '27 - ford. sat. - köszönettel M. Ildikónak

döntéskényszer - elpusztítjuk a világunk' - bocsáss +, Teremtőnk, érte!

Fogja kezed

Isten veled!

"Magyar vidékek" - nehány kép

nov. közepi - Újlak s Szered közt - haza

Öszi nap a Balatonnál - Nur e Ruhe is e Quelle jeder großen Kraft /Dostojewski

Ordo joculatorum Dei

Erősen fogadom...

"Pórul jársz, ha más / akarsz lenni, másokhoz / akarsz tartozni." - Az emberi haladást, jólétet hatalmas mértékben előmozdító találmányok.

Nálunk ilyen nincs! Na Szlovenszku po szlovenszki. (Néhány perccel több, mint 2 óra és 18 éven felül!)

A FA mellett

Disznópásztor

Legyetek jók, ha tudtok /State buoni se potete - Néri Szent Fülöp /+ 1595 :)

- Klapka hős volt. - Fater, ne röhögtess! Ma már nincsenek olyanok.

Örömóda + más - a semmisség felett

A barbár terjeszkedés Ellen - Egyre kevesebben vannak - Kitartás, Kolonialisták! - "Bi magyara do hlavi!" - ahogy Dunaszerdahelyt skandáltuk (= Verd agyon a magyart!)

F. B. - nehány sornyi hajkus kiegészítés J. A. egyik verséhez + más ez-az

Szerelem és félelem

True to the name - Hűen egy névhez

Emlékeztető

"Boszorkányok pedig nincsenek... /De strigis, quae non sunt, nulla quaestio fiat."

Trianon-emléknap - a föltámadás reményében

Kétszer nem ...

nélküled /gyűlölöm a szerelmet

Kormorán

Május 1. - 3.

Perzsa közmondások - Bengar, cse mígújad, mengar, ke mígújad /azt nézd, hogy mit mond, ne azt, hogy ki mondja.

Állati hajkuUgye, tudod, mitérez, mikor felsikolta feláldozott?.../ld. korább: füstifecske-fájdalom- hirundo rustica - mortua et viva- Gabriellának, ki írá:"tudom, sajnos"sem tudásom nemment meg, sem az, amikormagam élem meg

Kívánatos, vágyott dolgok

Állati hajku

Ugye, tudod, mit
érez, mikor felsikolt
a feláldozott?
...
/ld. korább: füstifecske-fájdalom
- hirundo rustica - mortua et viva
- Gabriellának, ki írá:

"tudom, sajnos"

sem tudásom nem
ment meg, sem az, amikor
magam élem meg